Egy európai hagyomány
A sajt egyet jelent Európával. A Parmezán és Mozzarella Olaszországból, a Gouda Hollandiából, a Dán Kék Dániából, a Brie és a Camembert Franciaországból, a Feta Görögországból; és még folytathatnánk a felsorolást. Tulajdonképpen ennek a népszerű élelmiszernek az európai országok uralják mind a világtermelését, mind a fogyasztását. A görögök, a franciák, a svájciak és a dánok a legnagyobb sajtfogyasztók között vannak, míg a magyarok és az írek eszik a legkevesebbet.
A sajtok számos kategóriába oszthatók, de tekintet nélkül a típusra, minden sajt készítésénél szükség van a tej szilárd alvadékra és folyékony savóra való szétválasztására. Ebbe rendszerint beletartozik a tej baktériumokkal való megalvasztása és az oltó hozzáadása, ami megszilárdítja a keletkezett alvadékot. Ezzel, azonban véget is ér az egyformaság. Innentől a sajtot moshatják, száríthatják, melegíthetik, nyújthatják, öregíthetik vagy érlelhetik a kívánt végterméktől függően. Például a melegítés és öregítés kemény sajtot eredményez, nyújtással a mozzarellát kapjuk, és az érlelés hozza létre a brie, a camembert és a kék sajtok ízletes tömbjeit.
Tápanyagsűrűség
Számos európainak a sajt a fő fehérje- és kalciumforrása. Mindkét tápanyag nélkülözhetetlen a normális növekedéshez és fejlődéshez, különösen a csontokéhoz és a fogakéhoz. Egy gyufásdoboz méretű kemény sajt (40-50g) körülbelül egyötödét szolgáltatja egy felnőtt fehérjeszükségletének és megközelítőleg egyharmadát a tizenévesek mindennapi kalciumszükségletének. A sajtban és más tejtermékekben lévő kalcium sokkal könnyebben hasznosul, mint a növényi élelmiszerekből. A sajt tartalmaz még A-, B2-, B12-, D-vitaminokat, niacint és olyan ásványi anyagokat, mint a cink és foszfor. A keményebb sajtok „hajlamosak” nagyobb mennyiséget tartalmazni, mint a lágyak, de mindegyik szolgáltat valamennyit. Igaz ez a zsír és a só esetében is – a keményebb sajtok gyakran mindkettőből többet tartalmaznak.
Zsír
A sajtok zsírtartalma a 10 g alattitól a mintegy 35 g –ig változik (100 g sajtban); a túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké a felső határt közelíti. Akár magas zsírtartalmú Cheddar-ról, akár alacsonyabb zsírtartamú sajtról van szó, a zsír nagy része –rendszerint 60% fölött – telített (1. táblázat). Összhangban a telített zsírok bevitelének csökkentését szorgalmazó európai egészségi ajánlásokkal, a sajtkészítők alacsonyabb zsírtartalmú változatokat kínálnak, elsősorban a kemény sajtokból. Azért nem minden telített zsírsavnak van hasonló hatása az egészségre, valamint a tej és a tejtermékek rendszerint részét képezik a nemzeti táplálkozási ajánlásoknak. Ezért egy elfogadható kompromisszum lehet azoknak, akik kevesebb (telített) zsírt próbálnak fogyasztani, a kisebb mennyiség használata a megszokott változatokból.
Só
A másik tápanyag a sajtokban, ami egészségi problémát vet fel a nátrium. A zsírhoz hasonló módon a sónak (nátrium klorid) is fontos szerepe van a sajtban: hozzájárul az ízhez, az állaghoz és jelentősen a biztonsághoz. Majdnem minden sajt készítésénél baktériumokat használnak, ám vannak nem kívántak is, csakúgy, mint amelyek az éréshez és a jellegzetes aromaanyagok előállításához szükségesek. A só az összes baktérium szaporodását szabályozza. Elfogadhatóan alacsony nátrumtartalmú sajtok előállítása továbbra is kihívás marad, ennek következtében a nátriumbevitel csökkentésére irányuló erőfeszítések más élelmiszerek esetében eredményesebbek lehetnek. Azon kívül a sajtban lévő kalcium és a kálium segíthet ellensúlyozni a nátrium potenciálisan negatív egészségi hatásait, hangsúlyozva a teljes élelmiszerekben egymás hatását erősítve működő tápanyagok előnyét.
Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás része
A sajtokat általánosan kedvelik, és változatos módokon élvezik az európai étkezési kultúrában: feltétként kenyéren, egy étkezés részeként, és mint ízt és állagot adó hozzávalót. Természetes állapotában a sajt viszonylag magas zsír- és sótartalmú, ám egyúttal felettébb ízes, kényelmes és biztonságos. A zsírtartalom csökkentése megváltoztatja az ízt és az állagot, a sótartalom csökkentése veszélyezteti a biztonságot, de mindkettő növeli a táplálkozási értéket. A sajt tápanyagokban gazdag élelmiszer, bármelyiket is kedveli, mindegyik tartalmaz esszenciális vitaminokat és ásványi anyagokat. A sajt, ha mérsékelten fogyasztják, fontos része az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak, és az európai kultúra fontos eleme.
1. sz. Táblázat: Néhány gyakori sajt tápanyagösszetétele/100 g
|
Fehérje (g)
|
Zsír (g)
|
Telített zsír (g)
|
nátrium (mg)
|
kalcium (mg)
|
Brie
|
20.3
|
29.1
|
18.2
|
556
|
256
|
Camembert
|
21.5
|
22.7
|
14.2
|
605
|
235
|
Cheddar
|
25.4
|
34.9
|
21.7
|
723
|
739
|
Túró(étkezési)
|
12.6
|
4.3
|
2.3
|
300
|
127
|
Dán Kék
|
20.5
|
28.9
|
19.1
|
1220
|
488
|
Edami
|
26.7
|
26.0
|
15.8
|
996
|
795
|
Feta
|
15.6
|
20.2
|
13.7
|
1440
|
360
|
Mozzarella
|
18.6
|
20.3
|
13.8
|
395
|
362
|
Parmezán
|
36.2
|
29.7
|
19.3
|
756
|
1025
|
Roquefort
|
19.7
|
32.9
|
20.7
|
1670
|
530
|
Forrás:eufic.org
A képen a Caprese saláta látható , a receptet Apróséf konyhájából vettem:
1 adaghoz:
- 3 db paradicsom
- 200 g sajt – mozzarella
- bors – fehér (őrölt)
- olívaolaj – extra szűz
- balzsamecet
- bazsalikom (friss, vagy szárított)
A Caprese (ejtsd: kápréze) salátában egy jellegzetesen olasz ízvilág fedezhető fel. Igazán kellemes a bazsalikom, a balzsamecet, a bors, és a paradicsom ízelegye. Próbálja ki Ön is ezt a látványos salátát!