Helyesebben szólva, nem is megjavítja a rövid alvás az emlékezést, hanem szinten tartja, azon a szinten, amit elért – közvetlenül a tanulási fázis végeztével.

A Saarland University neuropszichológusai kimutatták, hogy “már egy 45 – 60 perces alvás után ötszörte jobban teljesítettek a teszt résztvevői.”

A ‘power nap’ (memória alvás) tesztjének résztvevői aludtak egyet, amíg a kontrollcsoport tagjai filmet néztek. A kontrollcsoport ezek után lényegesen rosszabbul teljesített a szópárokra emlékezésben, mint a ‘memória-alvók’. Ez utóbbiak teljesítménye pontosan ugyanolyan jó volt, mint közvetlenül a tanulási fázis befejezése után, mondta Axel Mecklinger professzor.

A kutatók a kísérlet alatt főként a hippocampus szerepére koncentráltak, arra az agyterületre, amelynek a memória megszilárdításában van szerepe, abban, hogy az előzőleg megtanultak átkerüljenek a hosszú távú memóriába.

“Egy speciális agyi aktivitási típust vizsgáltunk: az úgynevezett alvási ‘orsó aktivitást’, ami a memória-tartalom alvás alatti megszilárdításában játszik szerepet.” Az orsó aktivitás gyors rezgés-kitöréseket jelent az elektro-encefalogrammon (EEG-n). Az újonnan tanultak kapnak egy címkét, amivel könnyebb lesz a későbbiekben visszahívni az információt. Az emlékünk valamiről annál erősebb, minél nagyobb számú ‘alvási orsó’ tűnik fel az EEG-n.

A kutatók úgy küszöbölték ki, hogy a teszt résztvevőinek a szavak ismerősek legyenek, és ezért könnyebben emlékezzenek rájuk, hogy nemcsak 90 egyszerű szóra, de jelentés nélküli szópárokra is emlékezniük kellett. (Ilyen és ehhez hasonló szópárra gondoljanak: milk-taxi.)

Arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy “egy rövid alvás – a hivatalban vagy az iskolában – elegendő ahhoz, hogy jelentősen sikeresebb legyen a tanulás. Akárhol, ahol tanulási környezetben van az ember, komolyan gondolnunk kell az alvás pozitív hatására. A koncentrált tanulási fázis után rövid, relaxáló alvásnak kell következnie, ez minden.”

Forrás: Független.hu