A modern gyermeknevelés hátráltatja az agyfejlődést

„Az 50 évvel ezel?tti helyzethez viszonyítva az amerikai ifjúság életesélyei romlanak” – jelentette ki Darcia Narvaez, a University of Notre Dame pszichológia professzora, aki a gyermekek morális fejl?désére specializálta magát, és arra, hogy a korán szerzett tapasztalatok hogyan befolyásolják az agy fejl?dését.

„A helytelen nevelési tanácsok és vélekedések igen gyakoriak lettek kultúránkban: mint a tápszer, a gyermekek elkülönítése a gyerekszobában, vagy az a hiedelem, hogy nem szabad túl gyorsan reagálni a baba sírására, mert ‘elrontjuk’ vele” – mondja Narvaez.

A kutatás kapcsolódik bizonyos korábbi, gondoskodó szül?i nevelési gyakorlathoz – mint a vadászó, gy?jtöget? népeké – , amely egészséges érzelmi életet eredményezett feln?ttkorban. Újra kell gondolni néhány modern gyereknevelési ‘normánkat’ – mondják a szakért?k.

„Az anyatejjel táplált baba, akit szoptattak, akinek a sírására gondoskodón válaszoltak, aki szinte folyamatosan érintést tapasztalt, és több feln?tt gondozója volt – ilyen volt ?seink gyermekgondozása, amely pozitív hatással volt a gyermek fejl?d? agyára. Nem csak formálta a személyiséget, de a fizikai egészségben és az erkölcsi fejl?désben is segítségére volt.”

A kutatások azt mutatják, hogy ha a baba sírására – a szükségleteire – azonnal válaszolunk, nem hagyjuk hosszan sírni, az el?mozdítja a lelkiismeretesség kifejl?dését benn, pozitívan hat a stresszreakciójára, az empátiájára és az impulzuskontrolljára. A szabad játék a természetben befolyásolja a szociális affinitását és az agresszióját, és a több gondoskodó gondozó (az anya mellett) javítja az IQ-ját, a rugalmasságát és az empátiáját.

Az Egyesült Államokban mindezek a jellemz?k lefelé men? tendenciát mutatnak.

Ahelyett, hogy a csecsem?t a karjukban tartanák, a babakocsiban, az autóülésben, a járókában töltik a babák az idejük legnagyobb részét. Az anyáknak csak 15 százaléka szoptatja a gyermekét 12 hónapos koráig, a nagycsaládok felbomlottak, és a szabad játékot megenged? szül?k száma drámaian csökkent 1970 óta.

A kutatás arra is rámutat, hogy a szorongás és a depresszió járványszer?en elharapózott minden életkorban, már a fiatal gyerekeknél is, egyre gyakoribb az agresszív magatartás, a b?nözés a fiatal gyerekeknél, és egyre kevesebb az empátia a középiskolában, ami az együtt érz?, morális magatartásnak az alapköve. Szerencsére, a hiányok pótolhatók kés?bb, mondja a professzor.

„A jobb féltekénk, amely az önszabályozásunkat, kreativitásunkat és az empátiánkat vezérli,  egész életen át fejl?dik.  A teljes test-érzetekt?l fejl?dik a jobb félteke, mint például a játékos, test test elleni küzdelemben, birkózásban, a táncban vagy a szabad alkotásban. A szül?nek a gyerekkel együtt kellene tevékenykedni – kreatívan – és mindketten együtt ‘n?hetnek’ tovább.”

Forrás:Független.hu