Ilyentájt általában mindenkinek eszébe jut a madarakat etetni valami tápanyagban gazdag magkeverékkel. Nézzük meg jobban és kérjünk egy adagot magunknak a madaraktól – nem bánjuk meg. Nekik amúgy sem magas a koleszterin szintjük és nem lesznek cukorbetegek sem. Próbáljuk ki a kölest.
A köles összefoglaló név többféle növényfaj egyedeit takarja ezek közül táplálkozási célra a termesztett kölest ( tudományos nevén Panicum miliaceum L ) és az olasz kölest (Setaria italica ) használjuk.
Úgy gondolják a köles eredetileg Észak-Afrikából származik, különösen Etiópiában fogyasztják már ősidők óta és a Biblia is említi mint a kovásztalan kenyér összetevőjét. Fogyasztják Ázsiában, Indiában a belőle készült pogácsával fogadják a vendégeket. A középkorban mielőtt a burgonya és a kukorica tért hódított volna a köles volt a fő gabonanövény különösen Kelet-Európában, majd a 19. században eljutott Amerikába is.
A kölest megalapozottan kerülhetne olyan általánosan használt alapanyagok közé mint a rizs vagy a burgonya mert a rostokon kívűl néhány alapvetően fontos tápanyagból igen sokat tartalmaz. A köles kezében levő ütőkártyák: a mangán, a foszfor,a magnézium, a tryptofan és a rostok.
Magnézium
Bár a zab sokkal jobban elterjedt a kölesnek is van helye ha a szív és érrendszeri betegségek szempontjából valami egészségeset keresünk. A benne levő jelentős mennyiségű magnézium csökkenti a vérnyomást és a szívroham kockázatát különösen olyanoknál akik atherosclerosisban vagy cukorbetegséggel összefüggő szívbetegségben szenvednek. Ha csak a magnéziumot nézzük ez a fém kofaktorként működik, több mint 300 enzim működésénél olyanoknál is amelyek részt vesznek a glükóz felhasználásban és az inzulin szekrécióban. Itt már eljutottunk a cukorbetegséghez is. A magnézium rengeteg „rostba csomagolva” még megfelelőbb. A magnéziumról még két igen gyakori és kellemetlen betegséggel kapcsolatban is szót ejthetünk amelyek a migrén és az aszthma. A rohamok súlyossága és gyakorisága -mindkét esetben ha csak kicsit is könnyít a dolgokon a magnézium már megérte.
Kb. 175 gramm főtt köles a napi megnézium szükséglet 19 %-át fedezi
A foszfor
A foszforról általában nem beszélünk sokat pedig kellene mert szükséges a test minden egyes sejtjének felépítéséhez és működéséhez. Az sejt alapvető energia átalakító molekulája az ATP vagyis adenozin-trifoszfát mint neve is mutatja foszfort tartalmaz. Foszfort tartalmaznak a genetikai kódot hordozó nukleinsavak, fontos eleme a lipidanyagcserének, építőköve olyan struktúráknak mint a sejtmembrán és idegrendszer.
Kb. 175 gramm főtt köles a napi foszforszükséglet 17%-át tartalmazza.
A rostok amelyekből sosincs elég
A rostokról sok minden jót elmondtunk már. Kis ismétlés:
– a magas rosttartalmú étkezés csökkenti egyes daganatok előfordulását
-az oldhatalan rostok csökkentik az epekő kockázatát, gyorsítják az időt amely alatt az étel áthalad a belekben, csökkentik a triglicerid szintet, növelik az inzulinérzékenységet
– az egyik különösen érdekes rostféleség amely a teljes kiőrlésű gabonákban található a lignánok. A bélben élő jótékony baktériumok közreműködésével a növényi lignánokból emlős lignánok lesznek beleértve az úgynevezett enterolaktont. Ha ennek az enterolaktonnak a mennyisége elég magas a vérben sok hormonfüggű daganatfajta előfordulási gyakorisága csökken és ez különösen posztmenopauzában levő nők számára fontos.
Csak teljes kiőrlésű a kölesből is
Majdnem minden amit a fentiekben felsoroltam csak az egész gabonaszem őrleményben található megfelelő mennyiségben. Az ásványi anyagok, az antioxidánsok, a lignánok, a rostok nagy része elveszik a finomított lisztek készítésekor.
A mangán
Először 1931-ben mondták ki hogy a mangán esszenciális tápanyag. A kutatások során mangánhiányos kísérleti táppal etetett állatok gyengén növekedtek és kevésbé szaporodtak. Az emberi test összesen 15-20 milligramm mangánt tartalmaz amelynek nagy része a csontokban található a többi pedig a vesében, a májban, a hasnyálmirigyben, az agyalapi mirigyben és a mellékvese mirigyeiben. Az emberi testben a mangán ugyanúgy enzimek aktivátoraként szerepel mint a magnézium. Ezek a mangán tartalmú metalloenzimek (olyan enzimek amelyek szerkezetükben fémet tartalmaznak) számos kulcsfontosságú tápanyag szervezetbeni „közlekedését” biztosítják például a biotin, a tiamin, az aszkorbinsav a kolin.
Kb. 175 gramm főtt köles egy felnőtt napi mangánszükségletének 23 %-át fedezi.
A tryptofán
A tryptofán egy esszenciális aminosav és ez azt jelenti az emberi szervezet nem tudja előállítani. Amit nem tudunk előállítani azt alapesetben meg kell ennünk. Ebből a tryptofánból aztán például a szerotonin nevű neurotranszmitter képződik. És ha van elég szerotonin nyugodtnak érezzük magunkat, kiegyensúlyozottnak és ellenállunk a szorongás érzésének. Hát így van összefüggésben a köles a jó és rosszkedvünkkel.
Kb. 175 gramm főtt köles a napi tryptofán szükséglet 22%-át fedezi.
Egy érdekesség
Indiában és néhány más országban a csíráztatott kölesszemeket általánosan használják mint tápszert csecsemők elválasztásakor és idős emberek táplálásakor mert könnyen emészthetők. Élelmiszer technológiai vizsgálatok során azt találták a kölesben levő vas, mangán és kálcium hasznosulása a szervezetben csíráztatás után megnő. A vasé például 300% kal. Ha természetes vashoz szeretnénk jutni csíráztassunk kölest.
Ami még említésre méltó
A B-vitaminok közül a niacin a folsav és a kolin, az ásványi anyagok közül a szelén.
És még egy rendkívül fontos tulajdonság: a köles gluténmentes
Forrás: whfoods. org