Tudomány a szuperételek mögött: valóban szuperek?

A “szuperétel” népszerű kifejezéssé vált az élelmiszerekkel és egészséggel összefüggésben használt nyelvezetben. Azonban, a szónak nem létezik szakszerű meghatározása és ezen ételek egészségre gyakorolt hatásának tudományos bizonyítékai – bár gyakran pozitívak- nem szükségképpen alkalmazhatók a valódi étrendekre. Továbbra is a változatos és tápanyagokban dús élelmiszereken, – beleértve a sok gyümölcsöt és zöldséget-, alapuló étrend marad a legjobb módszere az optimális egészséget biztosító, kiegyensúlyozott tápanyagbevitelnek.

A szuperételek eredete
Superfoods-600x450A szuperétel egy népszerű fogalom, mikor szóba kerül az élelmiszerek és az egészség kapcsolata. A média tele van az ultraegészséges élelmiszerekről szóló híradásokkal, kezdve a fekete áfonyától, a céklán és a kakaón át, a lazacig. Ezek a beszámolók azt állítják, hogy a legújabb tudományos bizonyítékokat tükrözik, és biztosítanak minket arról, hogy ezen ételek fogyasztása megadja testünknek és egészségünknek azt a kezdő lökést és erőt, amelyre a betegségek és az öregedés távoltartása érdekében szükségük van. Ám van valami igazság magva az ilyen híreknek?

A szuperételeket – különösen a fejlett országokban – övező figyelmet mostanában valószínűleg az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos növekvő közérdeklődés ösztönzi.Míg a fogalom használatát már a 20.század elején feljegyezték, az csak mostanában vált népszerűvé a nyelv főáramában. A „szuperétel – superfood” szóra való egyszerű internetes keresés közel 10 millió találatot ad ki – túlnyomórészt egészséggel és táplálkozással foglalkozó blogokból, online híroldalakból és magazinokból, továbbá étrend-kiegészítők forgalmazóitól.

Azonban, a médiában mindenütt jelenvalósága ellenére, a szuperételnek nincs hivatalos vagy jogi meghatározása. Például, az Oxford English szótár úgy írja le a szuperételt, mint “egy tápanyagokban dús élelmiszer, amiről úgy tartják, hogy különösen kedvező hatást gyakorol az egészségre és a jó közérzetre”, míg a Merriam-Webster szótár mellőz bármilyen egészséggel összefüggő hivatkozást, és úgy határozza meg, hogy “egy szuper tápanyag dús élelmiszer, ami tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, élelmi rosttal, antioxidánsokkal és/vagy fitonutriensekkel”. Általánosságban szólva, a szuperételeket olyan élelmiszerekkel, – különösen gyümölcsökkel és zöldségekkel- azonosítják, melyek tápanyagtartalmuk okán, más élelmiszereknél kedvezőbb hatást gyakorolnak az egészségre.

Mi a bizonyíték?
Annak érdekében, hogy az igazságot meg tudjuk különböztetni a hamis reklámtól, fontos gondosan áttekinteni a média szuperételekkel kapcsolatos állításai mögötti tudományos bizonyítékokat. A fekete áfonya az egyike a népszerűbb és jól ismert szuperételeknek, és gyakran vizsgálták az egészségre gyakorolt hatásaira kíváncsi tudósok. A bogyók magas koncentrációban tartalmazzák az egyik növényi antioxidáns vegyületcsoportot, különösen azokat, amelyeket antocianidoknak hívnak, s amelyek a beszámolók szerint gátolják a vastagbél rákos sejtjeinek szaporodását, valamint meg is ölik azokat. A fekete áfonya egyéb antioxidánsokban is gazdag, melyekről kimutatták, hogy patkányoknál megelőzik és visszafordítják az öregedéssel összefüggő memóriafunkció-hanyatlást.

Az antioxidánsok molekulák, melyek megvédik a test sejtjeit az ártalmas szabadgyököktől. Ezek a szabadgyökök olyan forrásokból származnak, mint a cigarettafüst és az alkohol, valamint az anyagcsere során természetes úton is keletkeznek a szervezetben. A testben a túl sok szabadgyök oxidatív stresszt válthat ki, ami viszont sejtkárosodást okoz, amely olyan életkorral összefüggő megbetegedésekhez vezethet, mint a rák, a cukorbetegség és a szívbetegség.

Az egyéb, szuperétel státuszt nyert gyümölcsök közé tartoznak az açaí bogyók és a gránátalmafélék. Az açaí bogyók gyümölcspépjéről kimutatták, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal bír, habár eddig még nem igazolták semmiféle lehetséges, az emberi egészségre gyakorolt kedvező hatását. A gránátalmalét vizsgáló kutatások arra utaltak, hogy az rövid távon, egészséges embereknél, képes csökkenteni a vérnyomást, valamint mérsékelni az oxidatív stresszt. Mindkettő a szívbetegség jelentős kockázati tényezője.

A gránátalma léhez hasonlóan, a céklát is szívegészséget védő szuperételként harangozták be. Magas nitrát tartalmáról azt állították, hogy az emberi szervezetben nitrogén-oxiddá alakul, aminek egyéb funkciói mellett, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló tulajdonságait is kimutatták. Hasonlóképpen, a kakaóról szintén azt állították, hogy vérnyomáscsökkentő és az érfalak rugalmasságát növelő tulajdonságainál fogva mérsékli a szívbetegségek kockázatát. Arra gondoltak, hogy ez a kakaó magas, úgynevezett flavonoid vegyület tartalmának köszönhető.Végezetül, a lazac gyakran került fel a szuperétel listákra, többek közt azért, mert egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a lazacfélékben és más olajos húsú halakban lévő ómega-3 zsírsavak fogyasztásával megelőzhetők a magas kardiovaszkuláris kockázatú emberek szívproblémái, valamint enyhíthetők a reumatóid artritiszes paciensek által tapasztalt ízületi fájdalmak.

Közelebbről nézve
Ez csak egy maréknyi azon kutatások közül, amelyek az élelmiszerek egészséggel összefüggő tulajdonságait vizsgálták. Első pillantásra úgy tűnik, alátámasztják bizonyos szuperételek létjogosultságát, – hogyne, ezen élelmiszerek tápanyagairól számos, az egészséget támogató tulajdonságot mutattak ki. Ám, az alaposabb áttekintés felfedi e vizsgálatok eredményeinek a valódi étrendekre való alkalmazásának nehézségeit. Ez azért van így, mert azok a körülmények, amik között a laborokban az élelmiszereket vizsgálják, gyakran jelentősen eltérnek attól a módtól, ahogy normális esetben ezeket az ételeket az emberek a hétköznapi életükben fogyasztják.

E terület kutatásának egyik fő jellemzője az, hogy hajlamosak rendkívül nagy mennyiségben használni a tápanyagokat. Ezek rendszerint reálisan nem elérhetők a normális étrendi környezet összefüggésein belül. Mindennek tetejébe, ezen ételek közül számosnak gyakran rövid lefutású az élettani hatása. Ez azt jelenti, hogy egészségre gyakorolt kedvező hatásaik kiaknázása érdekében az embereknek gyakran kellene fogyasztani azokat. Ez nemkívánatos eredményekhez vezethet, különösen, bizonyos ételeknél: például a kakaó, csokoládé formájában történő gyakori fogyasztása nemcsak a kakaó egészséges hatású flavonoidjainak bevitelét fokozná, de egyéb olyan tápanyagokét is, amelyekből számunkra ajánlatos kevesebbet fogyasztani.

Talán még fontosabb tényező, mikor ezeket a kutatásokat értelmezzük, hogy sok közülük hajlamos vagy olyan állati modelleket használni, mint a patkányok, vagy in vitro kísérletekben izolált emberi sejteket alkalmazni. Az ilyen típusú kísérletek hasznosak a tudósok számára, hogy ismeretet szerezzenek bizonyos élelmiszer összetevők, az egészséggel összefüggő, lehetséges tulajdonságairól és élettani mechanizmusairól, de nincs garancia arra, hogy ezek az összetevők hasonló hatásokat váltanak ki az emberekben, mikor az étrend részeként fogyasztják azokat. Az emberekre gyakorolt hatások vizsgálata összetett feladat: étrendünk, génjeink, és életmódunk emberről emberre változik, megnehezítve a tápanyagok egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy a sejttenyészeteken és állatokon végzett kísérletekkel ellentétes megközelítés szükséges, mikor az emberekre gyakorolt hatások felderítésére van szükség, ami ideális esetben magában foglalja mind az intervenciós vizsgálatokat, (ahol egy élelmiszer vagy tápanyag hatásának meghatározásához a kutatók manipulálják az étrendet), mind a megfigyelésen alapuló tanulmányokat (ahol a kutatók az emberek étrendjében előforduló természetes különbségek hatását figyelik meg).

Az utolsó megfontolásra érdemes pont, mikor megvizsgáljuk az élelmiszerek “egészségességét” elemző tanulmányokat, az az, hogy számos kutató elszigetelten vizsgálja az élelmiszereket. Feltéve, hogy az emberek normális esetben élelmiszerek kombinációját fogyasztják, egyetlen egy, vizsgálódás céljából történő kiválasztása nem tükrözi a valódi emberi fogyasztási szokásokat. Mi több, léteznek bizonyítékok arra nézve, hogy néhány esetben az élelmiszerek együttfogyasztása valójában növelheti a test tápanyagfelszívási képességét. A sárgarépában és a spenótban lévő béta-karotin könnyebben szívódik fel, mikor olyan zsírforrásként működő étellel esszük együtt, mint a salátaöntet.Ez a tápanyagokban dús, változatos élelmiszereken alapuló étrend érdemeire utal, szemben az egy, vagy maroknyi szuperételen alapuló étrendével.

Összegzés
Vonzó elképzelés, hogy léteznek az egészségre kivételesen kedvező hatást gyakorló élelmiszerek, és bizonyára felszította a szuperételek iránti közérdeklődést. A tudomány ezen a területen valóban kimutatta azt, hogy az ételek és italok bizonyos összetevői különösen jók lehetnek számunkra. Ez azon elfogadott, egészségességgel kapcsolatos állítások meglétében is tükröződik, amelyekre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal eléggé meggyőző, tudományos bizonyítékalapot talált. Ugyanakkor, megalapozatlan dolog a szuperételek egy szűk csoportjától jól-létünk jelentős javulását várni. Mikor a szuperételek mögötti bizonyítékokat vizsgáljuk, gyakorlatiasnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy azok miként fordíthatók le a valódi étrendek „nyelvére”.

A médiában, azáltal, hogy néhány élelmiszert “szupernek” tüntetnek föl, azt a benyomást is kelthetik, hogy az étrendünkben előforduló egyéb élelmiszerek kevésbé egészségesek. Valójában ezek az élelmiszerek gyakran ugyanolyan értékes tápanyagokkal szolgálnak, mint amilyenek a szuperételekben találhatóak. A sárgarépa, az alma- és hagymafélék például tömve vannak olyan egészségtámogató tápanyagokkal, mint a béta-karotin, a rost, és a kvertecin flavonoid. Az olyan keményítős élelmiszerek, mint a kenyér, tésztafélék és rizs teljes kiőrlésű, illetve hántolatlan változatai szintén magas élelmirost-tartalmúak. A felnőttek napi élelmi rost bevitelnek legalább 25 grammnak kellene lennie. Ezeknek az élelmiszereknek gyakran megvan az a járulékos előnyük, hogy olcsóak és könnyen hozzáférhetők. Ez azt jelenti, hogy könnyedén fogyaszthatunk belőlük eleget és kellő rendszerességgel ahhoz, hogy hozzájussunk tápanyagtartalmuk nagy részéhez. Tekintettel arra, hogy Európában a legtöbb ember nem eszik elegendő gyümölcsöt és zöldséget ahhoz, megfeleljen a táplálkozási ajánlásoknak, a változatos gyümölcs és zöldségfogyasztás növelése jelentősen meg fogja könnyíteni jól-létünk általános javítását.

Következtetés
Mikor a jó egészség érdekében történő kiegyensúlyozott tápanyagbevitel biztosítására kerül sor, fontos, hogy néhány “szuperételnek” címkézett élelmiszerre való kizárólagos koncentrálás helyett, étrendünkben bővítsük a tápanyagokban gazdag élelmiszerek körét. Lényeges, hogy ez a bővítés nagyobb mennyiségű és többféle gyümölcsöt valamint zöldséget is magába kellene, hogy foglaljon. E cél elérésben számos európai ország lakósait segítik az élelmiszereken alapuló étrendi útmutatók.

Forrás: EUFIC. ORG