„A szempillák gátat szabnak a légáramlásnak és a párolgásnak a szem felszínéről” – magyarázza Gillermo Amador, a Georgia Institute of Technology Ph. D. hallgatója, a cikk szerzője.

„Ha a szempillák rövidebbek, mint mint a szem szélességének egyharmada, annak csak kevés hatása van a levegő áramlására. Kifejezettebb a hatás, ha épp elérik az egyharmad arányt. Ezután viszont szélcsatorna keletkezik, és a porszemcsék a szembe jutnak.”
A kutatók lemérték a New York-i Amerikai Természettörténeti Múzeumban az emlősök és az ember ott őrzött példányainak szemét és szempilláit: kiderült, hogy a szempilla hossza a szem szélességének egyharmada. Ami ennél rövidebb vagy hosszabb – mint a műszempillák – megnöveli a levegő áramlását a szem körül, így több porszem csapódik a szem felszínére.
Az emlősök szem-szempilla arányának feltérképezése  után a team szélcsatornát épített, megalkottak egy szem-imitációt és belehelyezték a szélcsatornába.
Így fedezték fel a szempilla ideális arányát, miközben a szempilla-imitáció hosszúságát váltogatták.
„Amikor a rövid szempillákat hosszabbra cseréltük, csökkent a légáramlás, lassan mozgó levegőréteget alkotva a szaruhártya (kornea) fölött, ami a szemet hosszabb időn át nedvesen tartja, és távol tartja tőle a porszemcséket. A levegő nagyobb része a szempillákat éri, a szempillák pedig eltávolítják a levegőt a szemtől.”
Ennek a folyamatnak az ellentéte játszódik le a hosszú szempillák esetében. A hosszú szempillák körül szélcsatorna keletkezik, a levegőt és a levegőben lebegő molekulákat a szem felé vezeti, és gyorsítja a párolgást.
„Hát ezért nem ideális a hosszú, elegáns műszempilla. Lehet, hogy jól néz ki, de nem éppen előnyös a szemünk egészségének” – állapította meg Amador.  ( 😀  )

Forrás:fuggetlen.hu