Ősidők óta gyógyít

A kálmosgyökeret (Acorus calamus L.) már több ezer éve ismerik és használják az egész világon. Ősidők óta a szerelem és a vágy szimbólumaként jelenik meg a versekben is. Már az ókori egyiptomiak, az ókori arabok is hatékony vágyserkentőnek tartották. Az észak-amerikai prériken serkentőszerként és hallucinogénként szívták a “békepipákban”, míg a világ másik oldalán a párizsi költők inspirálás céljából keverték borba, illetve abszintba.

calamus-rootAz orvosi kálmosgyökeret a kontyvirágfélék rendjébe, ezen belül a kálmosfélék családjába sorolták. Fejlődéstörténetét tekintve az egyik legrégebbi magvas növény a Földön. A kálmos gyöktörzse a talajban gyakran 1,5 méternél is hosszabban, vízszintesen kúszik a lápok, mocsarak, állóvizek, folyópartok, ártéri területek évelő növényeként. A megközelítőleg 2 cm vastagságú, húsos, szivacsos állományú, lapítottan hengeres, kúszó gyökértörzsből négyoldalú növényszár növekszik, amelyből vékony, szálas, telten zöld színű, kard alakú, enyhén hullámos szélű levelek nőnek ki.

Illatos világjáró

Jellegzetes külsejének és illatának köszönhetően népies elnevezése lehet édes zászló, édes fű, édes nád, vagy édes-, esetleg mirtuszgyökér, bécsi sás, büdös sás. A levél hónaljából a nyár elején kb. 10 cm hosszú, csavarmenetbe rendeződő, sárgászöld virágú torzsák nőnek ki. Az orvosi kálmosgyökér ivartalanul, a gyökértörzse segítségével szaporodik. Más kálmos fajok azonban, mint pl. az Acorus americanus – amely azonban nálunk nem él meg – hosszú, vörös, magokkal teli bogyókat teremnek.

A kálmosgyökér őshazája Délkelet-Ázsia, Kína és India, ahol a hagyományos gyógyászati rendszerek kedvelt és nagyra becsült növénye volt. Innen terjedt el az egész világon, beleértve Ausztráliát, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán szigetvilágát is. Európába a tatárok közvetítésével juthatott el, a XVI. században már ismert volt a bécsi botanikus kertekben. Halastavak és kisebb tavak, mocsarak és vizes árkok árnyékos, iszapos partjain, 900 m-es tengerszint feletti magasságig mindenhol megtalálhatjuk. Az utóbbi évtizedben azonban az egyre terjedő talajjavítás (melioráció) és az aszályos időjárás következtében élettere leszűkült. Magyarországon védett növény.

A gyógyászatban az erős illatú, keserű ízű gyökértörzse használatos. Ősszel vagy kora tavasszal szokás begyűjteni, amikor már elég erős és megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmaz. A gyökértörzsét fel kell darabolni, majd 35 °C-on szárítani. (Nyers gyökeret ne használjunk!).

Kb. 5% keserűanyagot, cserzőanyagot, nyákanyagokat, poliszacharidokat, kolint, illóolajokat és béta-azaront tartalmaz. Ez utóbbi hatóanyag bizonyítottan csökkenti a zsírok lerakódását a sejtekben, ám a szakirodalom szerint karcinogén hatása is van. A nálunk honos kálmosgyökérben szerencsére nincs béta-azaron, egyéb kálmos fajták használata azonban, ezen okok miatt, néhány országban tilos.

A jó emésztés záloga

A kálmosgyökér a világ egyik legrégebbi gyógynövénye, a kínai és az indiai orvoslás egyik alapszere. A kínaiak ismereteit átvették az ájurvédikus gyógyítók, tőlük pedig az egyiptomiak, az arabok, a görögök és a rómaiak, és a kálmos az Újvilágban is a leggyakrabban használt gyógynövények sorába tartozott. A Chippewa folyó mentén élő indiánok betegségek elleni védelemként rágcsálták, szippantották és szívták.

A modern kor gyógynövény-kalauzai antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságú növényként említik, jótékony hatásai elsősorban az emésztés terén mutatkoznak meg. A kálmosgyökér támogatja és optimalizálja az anyagcserét: segítséget nyújt étvágytalanság, hasmenés, felfújódás és görcsök esetén, enyhén vizelethajtó és húgyúti gyulladások kezelésére is alkalmas. Emiatt a kálmosgyökeret tartalmazó, emésztést segítő likőr igen népszerű volt.

Napjainkban főzet, tinktúra vagy por formájában lehetséges a belső használata. A kálmosgyökér az idegrendszerre nyugtatóan hat, mérsékli a depressziót. Feltételezések szerint védi az agyat az agyvérzéstől. Ezért segíthet az időskorúaknak, a betegségből, műtétből, kemoterápiából lábadozóknak.

A különböző kultúrákban élő emberek rájöttek, hogy a növény gyökerének rágcsálása eufóriás állapotot eredményez, sőt nagyobb mennyiségben hallucinációkat okoz. Ezért valószínűleg a már említett béta-azaron hatóanyag felelős, amelynek a kémiai szerkezete hasonlít a meszkalinhoz, a világ egyik legrégebben ismert hallucinogénjéhez.

Emiatt a kálmosgyökérrel óvatosan kell bánni, lehetőség szerint más gyógynövényekkel kombinálva használjuk. A kálmosgyökér kúrát 1-2 hét után javasolt megszakítani. Használatának ettől eltekintve nincs ellenjavallata.

Külsőleg, fürdőadalékként ekcéma, sebgyógyulás és reuma esetén segítenek a növény antiszeptikus tulajdonságai.

Nem csak a gyógyszertárban

A kálmosgyökér nem csak a patikában keresett. Leveleit széles körben használták tetőfedésre, hiszen olcsó, jó minőségű, ráadásul illatos is volt. A kálmosgyökeret a keleti kultúrákban fűszernövényként is számon tartják. Édességek és kompótok adalékanyagaként az íze a gyömbér, a fahéj és a szerecsendió keverékére hasonlít. Emellett parfümöket, fogkrémeket, rágógumikat és likőröket illatosítanak vele.

Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva