Piros bazsarózsa
Magyarországon ?shonos kerti virág, számos tavaszköszönt? népi hagyomány kapcsolódik hozzá. A közkedvelt dísznövényt pünkösd idején, májustól június elejéig csodálhatjuk meg a kertekben. Népi hiedelem szerint azok, akik este a fürd?vizükbe pünkösdi rózsa virágszirmait hintették, reggelre megszépültek.
Csehországban a bazsarózsát korábban Mária rózsának vagy csak egyszer?en vörös lóherének hívták. Ám az angolok olyan névvel illetik, ami mindent elárul: bowl of beauty, azaz a szépség tálkája. A piros bazsarózsa, latin nevén Paeonia officinalis, pontosan a nagy és színes, els?sorban piros virágaival vonzza magára a tekintetet.
?sid?kt?l ismert gyógyhatások
Kevesen tudják azonban, hogy a piros bazsarózsának gyógyító hatásai vannak. A növény latin elnevezését Páion (a görög istenek orvosa) nevéb?l származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyógyerejével gyógyított. A piros bazsarózsa gyógyító erejér?l említést tesz id?sebb Plinius, az ismert római természettudós csakúgy, mint a híres Dioscorides és Galénos görög orvososok is.
A középkori herbáriumok szintén leírják gyógyító hatásait, többek között az ismert P. A. Matthioli siennai botanikus Herbáriuma is. Az antik világban a bazsarózsát – els?sorban a gyökér porát és a virág szirmait – a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték. Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. Kínában már i. e. 2000-ben is ismerték, a kínai gyógyszerkönyvben ugyancsak szerepel. Els?sorban a gyökeréb?l készített kivonatot használták sárgaság, vese- és hólyaghurut, valamint reuma ellen.
A bazsarózsa Kelet-Ázsiából származik, ahol hagyományos gyógynövényként tisztelik a kínai és a japán kultúrában egyaránt. Az ókorban els?sorban kolostorokban termesztették (virágdíszítésekhez is felhasználták, például az Úrnapja ünnepe alkalmával). Néhány európai országban ma védett növénynek számít. A kínai és japán termesztett növények csak a 19. század elején váltak ismertté Európában, ám azóta a bazsarózsa közkedvelt kerti növény, dísznövény lett.
Nem szereti, ha átültetik
A bazsarózsafélék családjában megtalálható olyan lágyszárú ével? növény vagy fásszárú cserje, amely a 30-200 cm-es magasságot is elérheti. Nagy vörös, rózsaszín, fehér vagy sárga szín? virága eredetileg öttagú, ám napjainkban gyakrabban látunk teljes virágú egyedeket. Fekete, fényes magú tüsz?termése van. Napjainkban a kínai bazsarózsának számos alfaja is létezik, ezek a piros bazsarózsától els?sorban a levélszerkezetükben és a term?ik számában különböznek.
A bazsarózsa nem igényes növény. Jól viseli a szárazságot, és fagyot is jól t?ri: az Alpokban akár 1700 méteres tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele. Szereti a laza talajt és a napot, viszont nem jól viseli, ha átültetik, bolygatják, olyankor hosszú ideig nem virágzik. T?osztással szaporítható, az ideális id?szak erre az augusztus.
Gyógyító hatású részei a virágzata és a gyökere. Virágainak begy?jtésére májusban és júniusban, a gyökérzetére szeptemberben és októberben kell sort keríteni. Murvalevelét (a pirosat szokás gy?jteni) délben szedjük le, és vékony rétegben, árnyékos helyen terítjük szét a szárításhoz. A gyökerét lemosás után árnyékban (max. 40 °C) ajánlott megszárítani. A szárított virágok antocián vörös festékanyagot, nyálkát és glükózt tartalmaznak, a gyökérzetben pedig alkaloidok, cserz?anyagok, keményít?, szacharóz, szerves savak stb. találhatók.
A bazsarózsát a népi gyógyászatban ?sid?k óta használják emésztési panaszok, húgyk?, rendszertelen és fájdalmas menstruáció kezelésére. Bizonyított a piros bazsarózsa görcsoldó hatása: csillapítja a fájdalmakat, valamint a görcsöket, a menstruációs görcsöket is (els?sorban a finom izomzat esetében), javítja a méh tónusát, segítséget nyújt asztma, vese- és epekólika esetén (vizsgálatok bizonyítják, hogy segít a vese- és epekövek eltávolításában), enyhíti a fejfájást, jótékonyan hat aranyér és borreliosis (Lyme borreliosis: kullancs okozta fert?zés), valamint epilepszia esetén. Küls?leg a gyermekkori ekcéma ellenszere, reumatikus fájdalmak csillapítója, borogatás formájában.
Csak mértékkel
A növény virágából és gyökeréb?l f?zetet vagy teát készítenek, amely a már említett hatások mellett lassítja a bélmozgást (perisztaltikát), sikeresen alkalmazható hányás, has-kólika és hasmenés ellen, valamint fejfájás és depresszió kezelésére. Meg kell említeni azonban, hogy a bazsarózsa enyhén mérgez? gyógynövény, azaz használatakor érvényes az ismert “mindent csak mértékkel” szabály. Túladagolásnál a bazsarózsa készítmények gyomorbántalmakat, bélhurutot okozhatnak. A gyógynövény vérhígító hatású, ezért várandós és szoptató kismamáknak, valamint véralvadást befolyásoló gyógyszert szed?knek ellenjavallott a használata.
A bazsarózsa virágzásakor ne habozzon, hanem menjen és gyönyörködjön a látványban, valamint kezdje meg a növény gyógyító részeinek begy?jtését. Ha nincs túl sok kedve megkóstolni a f?zetet, próbáljon ki valami finomabbat, például a borban készült bazsarózsa gyökeret. Egy teáskanálnyi szárított bazsarózsa gyökeret f?zzön kb. 5 percig 1/4 liter borban. Fogyassza lassan, mértékkel, napi 2-3 adagra elosztva. (A gyógyborok fogyasztása napi 3-4 ev?kanálnyi elfogyasztását jelenti.)
Írta:
Vladimír Vonásek
Szakmailag ellen?rizte és kiegészítette:
Németh Imréné Éva