Ausztrál kutatók megdöntötték az emberi intelligencia evolúciójáról szóló elméletet, amely kizárólag az agy méretét vette tekintetbe az emberi evolúcióban. Szerintük az agy mérete helyett az agy vérellátását kell a fókuszba helyezni.
A University of Adelaide kutatói kimutatták, hogy az emberi agy evolúciója során nem csak nagyobb lett, de sokkal energiaigényesebb és vérrel jobban ellátott is.
A kutatás során kiszámították, hogyan áramlott a vér az ember ?seinek agyába, hogyan változott ez az id?k folyamán, amihez felhasználták a koponyaalapon azt a két nyílást, amelyen át az artériák az agyba jutnak.
„Az agy mérete 350 százalékkal gyarapodott az emberi evolúció során, ezzel szemben az agyban a véráramlás – 600 százalékkal n?tt meg”- mondja a projektvezet? Roger Seymour professzor. „Arra gondolunk, hogy ez az agynak az energia szükségletével függ össze: ki kellett elégíteni az idegsejtek között az egyre növekv? számú kapcsolathoz szükséges energiaigényt. Ez tette lehet?vé a komplex gondolkodás és a tanulás kialakulását.”
„Ahhoz hogy az agyunk ilyen intelligens legyen, folyamatosan el kellett látni oxigénnel és tápanyagokkal, amelyeket a vér szállított oda.”
„Anyagcsere szempontjából minél aktívabbá vált az agyunk, annál több vért követelt, annál szélesebbek lettek az artériák. A lyukak a koponyán megadják az artériák pontos méretét.”
A kutatási eredmény az Adelaide-i Egyetem Kardiovaszkuláris Fiziológia kutatócsoportjának és a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem Agym?ködést és Evolúciót Kutató csoportjának együttm?ködéséb?l származott.
„A fosszilis koponyák Afrikából származtak, ezeknek az üregeit tanulmányoztuk, amelyen át az artériák vérrel látják el az agyat. Ezeknek az üregeknek a mérete világosan megmutatja, hogyan növekedett egyre az átáramló vér mennyisége a három millió éve élt Australopithecus-tól a modern emberig. Az agym?ködés intenzitását mindez idáig az agy súlyának növekedését?l tették függ?vé – f?zte hozzá a társszerz? Dr. Edward Snelling (Witwatersrand Egyetem).