Illóolajok a gyógyításban (7.) – Szerecsendió

A szerecsendió-fát (Myristica fragrans) nehéz volna összetéveszteni az ablakba ültetett pelargóniával, hiszen 20 méter magas fáról van szó, amely eredetileg az Indonéz-szigetekr?l származik. A növény legnagyobb termeszt?je napjainkban India.

A szerecsendió-fa gyöngyvirághoz hasonló virágzata sárgabarackszer? terméssé változik, amelynek belsejében fejl?dik ki a mag, azaz maga a szerecsendió. Növénytani szempontból tehát a szerecsendió nem dió. Közismert a szerecsendió-virág is, ám az sem szó szerinti virág, hanem a magot körülölel?, száraz héj.
A szerecsendió és a szerecsendió-virág f?szerként és gyógyszerként egyaránt használatos. A szerecsendiófában található illóolajokat (borneol és eugenol) a “dió” g?z-desztillálásával nyerik ki. Az illóolajokat tartalmazó szerecsendió-olaj színtelen, jellegzetesen csíp?s, f?szeres illatú és íz? olaj; a kozmetikai és a gyógyszeripar nap mint nap felhasználja samponok, szappanok, fogkrémek, parfümök, fürd?adalékok és illatos gyertyák, valamint köhögés elleni szirupok gyártásához.

Különleges illat és íz

Emésztési problémák kezelésére már az ókori Kínában és Indiában is el?szeretettel alkalmazták. Egyiptomban balzsamozás közben, Itáliában pestisjárványok idején használták ki a szerecsendió tulajdonságait.
A mi éghajlatunkon a szerecsendió inkább f?szerként, mintsem gyógyszerként használatos. Rendkívül érdekes, nehezen leírható illata és íze van. Sós ételek mellett pék- és cukrászsüteményekbe, kompótokba és üdít?italokba is tehetjük (forralt bor, kóla).
Nemcsak ízletessé, hanem könnyebben emészthet?vé is teszi az ételeket: a szerecsendióban és a szerecsendió-virágban lev? anyagok ugyanis serkentik az étvágyat, ösztönzik az emészt?nedvek termelését, és végül, de nem utolsósorban jótékonyan hatnak hasgörcs, felfúvódás és epek? esetén. A szerecsendiót és a szerecsendió-virágot számos – f?leg ázsiai – ételben fedezhetjük fel, és megtalálhatjuk ?ket különböz? f?szerkeverékekben is (pl. curry).

Sokféle gyógyhatás

Az aromaterápiában els?sorban az idegrendszer, az emészt?rendszer és a szaporító szervek m?ködésének támogatására használatos a szerecsendió, emellett kiválóan alkalmazható gyulladások és fájdalom ellen, valamint tudatébreszt?ként. Az aromalámpában a szerecsendió-olajat kakukkf? vagy rozmaring illóolajával keverhetjük össze. Kiválóan kombinálható ciprusfa- és zsályaolajjal is.
Masszázshoz és fürd?höz a szerecsendió-olaj kiváló gyulladásellenes hatásait lehet kiaknázni: csillapítja az izomfájdalmat, jótékonyan hat reumára, köszvényre, ízületi kopásra (arthrosis) és epek?re. Összességében javítja a vérkeringést, ezért segítséget nyújthat szexuális problémák esetén is. Természetesen hígított formában használjuk!
A szerecsendió-olajat tartalmazó krémek vagy testápoló tejek tonizálják a b?rt és a hajat. Küls?leg kiválóan alkalmazható fogfájásra (csakúgy, mint a szegf?szegolaj): elég, ha 1-2 cseppet vattára csepegtetünk bel?le, és átkenegetjük a fájó fog területét. A fogíny összehúzódik, így az orvos felkereséséig néhány fájdalommentes órát nyerhetünk.

Vigyázat: kábítószer is lehet!

Kis adagban a szerecsendió gyógyhatású, nagyobb mennyiségben viszont kábítószer. Ezért a miriszticin nev? összetev?je felel?s. (Érdekes, hogy a miriszticin kisebb mennyiségben ugyan, de a kaporban is megtalálható – a szerk.) Már az ókori Ázsiában és Egyiptomban is narkotikumként használták a szerecsendiót. Kis mennyiségben jótékonyan hat ugyan az álmatlanságra, és remek nyugtatószer lehet er?s stressz, idegesség esetén, ám túladagolása mérgezéshez vezethet. Ennek tünetei: bágyadtság, zavarodottság, rosszullét, szorongás és fejfájás. Széls?séges esetben a mérgezés halált is okozhat.
Mivel a szerecsendióban található anyagok az akaratunktól független m?ködés? simaizmokra is hatnak, használatát mindenképpen kerülniük kell a szívproblémákban szenved?knek, az állapotos kismamáknak és a gyerekeknek.
Ha szerecsendióval szeretnék gyógyítani magukat, színesíteni a kulináris élvezeteket, esetleg a hálószoba-kalandokat, soha ne feledjék: néhány csepp is elég bel?le!

Forrás: Vladimír Vonásek