A Vaccinum nemzettség számos növényt foglal magába ,amelyeknek kis kerek  sötétkék ,vagy sötétlila ehető bogyói vannak.Az áfonya ,az amerikai áfonya és a fekete áfonya csak három a több mint száz faj közül amelyek szerte az Egyesült Államokban és Európában erdős ,és mocsaras vidékeken honosak. Észak -Amerikában az ott őshonos fajokat kultúrnövényekké nemesítették ,és ugyanez figyelhető meg Nyugat-Európában is.A vadon élő fajok magassága nem éri el az egy métert bogyóik átmérője 5-6mm ,a nemesítettek viszont három méter magasra is nőnek ,bogyóik 2-2,5cm nagyok.

Egyre kedveltebb hamvaskék bogyók

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó félcserje. Népies neve még kukojsza, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya vagy havasi meggy.Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos. Havasi, alpesi tájak és középhegységek savanyú talajú tölgyerdőinek, bükköseinek, fenyveseinek legfinomabb vadgyümölcse, egészen 2500 m tengerszint feletti magasságig megél. Magyarországon a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, illetve a Bakony térségében a lejtős hegyek oldalán, valamint Győr-Sopron megye erdeiben, erdőszélein tömegesen előforduló növény.
Alacsony, 30-60 cm-esre növő lombhullató félcserje. Gazdagon elágazó, legyökeresedő ágai vannak, érdekessége, hogy akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. Zöld hajtásai télen a vadaknak adnak táplálékot. Levelei tojásdadok, kihegyesedők. A levélhónaljakban 5 mm-es nyélen ülő virágai apró haranghoz hasonlóak, szirmaik halvány zöldes-vöröses fehérek, áprilistól júniusig nyílnak. Július-augusztusra érlelik hamvas, feketés kék, kellemesen savanykás bogyóikat, melyeknek még a leve is sötétkék. Az először érő bogyók általában termetesebbek a később jövőknél.
Meg kell említeni, hogy a nemzetségnek további fajai is jelentősek. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) örökzöld, hegyvidéki, piros gyümölcsű faj. A Kárpátokban, a Zemplénben és a Nyugat-Dunántúlon tenyészik. Ritka, szigorúan védett növény. Észak-Amerika keleti partvidékén él a kék bogyós fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum).

Hatóanyagai ,hatásai

Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: a kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és a bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. Az általánosan elterjedt történet szerint a  II. Világháborúban az angol pilóták azt vették észre, hogy mikor a szükség úgy hozta, hogy áfonya-lekváros kenyeret kaptak ellátmányul, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk a légielhárítás fényszóróitól, azok nem vakítottak annyira.  Természetesen van valami igazság a dologban ,mert az áfonyában levő anyagok védik a retinát ,ehhez azonban naponta nagyobb mennyiségben kell standardizált kivonatot fogyasztani .

Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó pektint, gyümöcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitamonk pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. Összehúzó hatású cseranyagai (tanninok) miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést , fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. Frissen viszont a bogyók inkább hashajtó hatásúak.
A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését. Az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és a jó emlékezőképességet.  Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. Teája epe,-és hólyagbetegségekben is jótékony ,vesetisztító.

A nagy mennyiségű antocián tartalomnak köszönhetően  az áfonya végigsöpör a szervezeten ,mint egy hatékony antioxidáns .Főleg az erekben semlegesíti az ott levő szabad gyököket .Megakadályozza az LDL koleszterin oxidációját  amely jelentős kockázati tényező az érelmeszesedés tekintetében .Javítja a vérkeringést ,és különösen ajánlott krónikus vánás elégtelenségben szenvedőknek.

Leveleiből készült tea vércukorszint csökkentő hatású , de a friss bogyók (bármelyik ebbe a családba tartozó áfonya estében) is segítenek magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása után a szervezetben levő megemelkedett glükózszint csökkentésében.Aki már gyógyszert szed erre a betegségre számolhat a vércukorszint nagyobb arányú csökkenésével áfonya fogyasztásakor.

Az európai orvostudomány már közel ezer éve alkalmazza az áfonyát hasmenés kezelésére. A gyümölcsben levő tanninok gyulladáscsökkentő ,összehúzó hatása csökkenti a bélgyulladást ,és hasmenést. Gyermeknek csak két éves kor felett használható erre a célra ,természetesen orvosi felügyelet mellett.

Hogyan használjuk

A levélből készült teához 1-2 teáskanál szárított ,apróra vágott levelet forrázzunk le 150ml vízzel ,és 5-10perc állás után szűrjük le.

A szárított bogyóból 5-10grammot forraljunk 2dl vízben 10percig ,de két órás áztatással hideg úton is készíthetünk belőle teát.

Legbiztosabb hatást a standardizált ,szárított áfonyakivonatokkal érhetünk el ,amelyek 25% anthocianydint tartalmaznak.

Forrás:Wikipédia,www.umm.edu,www.nim.nih.gov