Ilyentájt általában mindenkinek eszébe jut a madarakat etetni valami tápanyagban gazdag magkeverékkel. Nézzük meg jobban és kérjünk egy adagot magunknak a madaraktól – nem bánjuk meg. Nekik amúgy sem magas a koleszterin szintjük és nem lesznek cukorbetegek sem. Próbáljuk ki a kölest.
A köles összefoglaló név többféle növényfaj egyedeit takarja ezek közül táplálkozási célra a termesztett kölest ( tudományos nevén Panicum miliaceum L ) és az olasz kölest (Setaria italica ) használjuk.
Úgy gondolják a köles eredetileg Észak-Afrikából származik, különösen Etiópiában fogyasztják már ?sid?k óta és a Biblia is említi mint a kovásztalan kenyér összetev?jét. Fogyasztják Ázsiában, Indiában a bel?le készült pogácsával fogadják a vendégeket. A középkorban miel?tt a burgonya és a kukorica tért hódított volna a köles volt a f? gabonanövény különösen Kelet-Európában, majd a 19. században eljutott Amerikába is.
A kölest megalapozottan kerülhetne olyan általánosan használt alapanyagok közé mint a rizs vagy a burgonya mert a rostokon kív?l néhány alapvet?en fontos tápanyagból igen sokat tartalmaz. A köles kezében lev? üt?kártyák: a mangán, a foszfor,a magnézium, a tryptofan és a rostok.
Magnézium
Bár a zab sokkal jobban elterjedt a kölesnek is van helye ha a szív és érrendszeri betegségek szempontjából valami egészségeset keresünk. A benne lev? jelent?s mennyiség? magnézium csökkenti a vérnyomást és a szívroham kockázatát különösen olyanoknál akik atherosclerosisban vagy cukorbetegséggel összefügg? szívbetegségben szenvednek. Ha csak a magnéziumot nézzük ez a fém kofaktorként m?ködik több mint 300 enzim m?ködésénél olyanoknál is amelyek részt vesznek a glükóz felhasználásban és az inzulin szekrécióban. Itt már eljutottunk a cukorbetegséghez is. A magnézium rengeteg „rostba csomagolva” még megfelel?bb. A magnéziumról még két igen gyakori és kellemetlen betegséggel kapcsolatban is szót ejthetünk amelyek a migrén és az aszthma. A rohamok súlyossága és gyakorisága -mindkét esetben ha csak kicsit is könnyít a dolgokon a magnézium már megérte.
Kb. 175 gramm f?tt köles a napi megnézium szükséglet 19 %-át fedezi
A foszfor
A foszforról általában nem beszélünk sokat pedig kellene mert szükséges a test minden egyes sejtjének felépítéséhez és m?ködéséhez. Az sejt alapvet? energia átalakító molekulája az ATP vagyis adenozin-trifoszfát mint neve is mutatja foszfort tartalmaz. Foszfort tartalmaznak a genetikai kódot hordozó nukleinsavak, fontos eleme a lipidanyagcserének, épít?köve olyan struktúráknak mint a sejtmembrán és idegrendszer.
Kb. 175 gramm f?tt köles a napi foszforszükséglet 17%-át tartalmazza.
A rostok amelyekb?l sosincs elég
A rostokról sok minden jót elmondtunk már. Kis ismétlés:
– a magas rosttartalmú étkezés csökkenti egyes daganatok el?fordulását
-az oldhatalan rostok csökkentik az epek? kockázatát, gyorsítják az id?t amely alatt az étel áthalad a belekben, csökkentik a triglicerid szintet , növelik az inzulinérzékenységet
– az egyik különösen érdekes rostféleség amely a teljes ki?rlés? gabonákban található a lignánok. A bélben él? jótékony baktériumok közrem?ködésével a növényi lignánokból eml?s lignánok lesznek beleértve az úgynevezett enterolaktont. Ha ennek az enterolaktonnak a mennyisége elég magas a vérben sok hormonfügg? daganatfajta el?fordulási gyakorisága csökken és ez különösen posztmenopauzában lev? n?k számára fontos.
Csak teljes ki?rlés? a kölesb?l is
Majdnem minden amit a fentiekben felsoroltam csak az egész gabonaszem ?rleményben található megfelel? mennyiségben. Az ásványi anyagok, az antioxidánsok, a lignánok, a rostok nagy része elveszik a finomított lisztek készítésekor.
A mangán
El?ször 1931-ben mondták ki hogy a mangán esszenciális tápanyag. A kutatások során mangánhiányos kísérleti táppal etetett állatok gyengén növekedtek és kevésbé szaporodtak. Az emberi test összesen 15-20 milligramm mangánt tartalmaz amelynek nagy része a csontokban található a többi pedig a vesében, a májban, a hasnyálmirigyben, az agyalapi mirigyben és a mellékvese mirigyeiben. Az emberi testben a mangán ugyanúgy enzimek aktivátoraként szerepel mint a magnézium. Ezek a mangán tartalmú metalloenzimek (olyan enzimek amelyek szerkezetükben fémet tartalmaznak) számos kulcsfontosságú tápanyag szervezetbeni „közlekedését” biztosítják például a biotin, a tiamin, az aszkorbinsav a kolin.
Kb. 175 gramm f?tt köles egy feln?tt napi mangánszükségletének 23 %-át fedezi.
A tryptofán
A tryptofán egy esszenciális aminosav és ez azt jelenti az emberi szervezet nem tudja el?állítani. Amit nem tudunk el?állítani azt alapesetben meg kell ennünk. Ebb?l a tryptofánból aztán például a szerotonin nev? neurotranszmitter képz?dik .És ha van elég szerotonin nyugodtnak érezzük magunkat ,kiegyensúlyozottnak és ellenállunk a szorongás érzésének. Hát így van összefüggésben a köles a jó és rosszkedvünkkel.
Kb. 175 gramm f?tt köles a napi tryptofán szükséglet 22%-át fedezi.
Egy érdekesség
Indiában és néhány más országban a csíráztatott kölesszemeket általánosan használják mint tápszert csecsem?k elválasztásakor és id?s emberek táplálásakor mert könnyen emészthet?k. Élelmiszer technológiai vizsgálatok során azt találták a kölesben lev? vas, mangán és kálcium hasznosulása a szervezetben csíráztatás után megn?. A vasé például 300% kal. Ha természetes vashoz szeretnénk jutni csíráztassunk kölest.
Ami még említésre méltó
A B-vitaminok közül a niacin a folsav és a kolin, az ásványi anyagok közül a szelén.
És még egy rendkívül fontos tulajdonság: a köles gluténmentes
Forrás: whfoods. org