A köles

Ilyentájt általában mindenkinek eszébe jut  a  madarakat   etetni valami tápanyagban gazdag magkeverékkel.  Nézzük meg  jobban és kérjünk egy adagot magunknak a madaraktól – nem bánjuk meg. Nekik amúgy sem magas a koleszterin szintjük és nem lesznek cukorbetegek sem. Próbáljuk ki a kölest.

A köles  összefoglaló név többféle növényfaj egyedeit takarja ezek közül táplálkozási célra a termesztett kölest ( tudományos nevén Panicum miliaceum L ) és az olasz kölest (Setaria italica ) használjuk.

Úgy gondolják a köles eredetileg Észak-Afrikából származik,  különösen Etiópiában fogyasztják már ősidők óta és a Biblia is említi mint a kovásztalan kenyér összetevőjét. Fogyasztják Ázsiában, Indiában a belőle készült pogácsával fogadják a vendégeket. A középkorban mielőtt a burgonya és a kukorica tért hódított volna a köles volt a fő gabonanövény különösen Kelet-Európában, majd a 19. században eljutott  Amerikába is.

A kölest megalapozottan kerülhetne olyan általánosan  használt alapanyagok közé mint a rizs vagy a burgonya mert a rostokon kívűl néhány alapvetően fontos tápanyagból igen sokat tartalmaz. A köles kezében levő  ütőkártyák: a mangán, a foszfor,a magnézium, a tryptofan és a rostok.

Magnézium

Bár a zab sokkal jobban elterjedt a kölesnek is van helye ha a szív és érrendszeri betegségek  szempontjából valami egészségeset keresünk. A  benne levő jelentős mennyiségű magnézium csökkenti a vérnyomást és a szívroham kockázatát különösen olyanoknál akik  atherosclerosisban vagy cukorbetegséggel összefüggő szívbetegségben szenvednek. Ha csak a magnéziumot nézzük ez a fém kofaktorként működik több mint 300 enzim működésénél olyanoknál is amelyek részt vesznek a glükóz felhasználásban és az inzulin szekrécióban. Itt már eljutottunk a cukorbetegséghez is. A magnézium rengeteg “rostba csomagolva” még megfelelőbb. A magnéziumról még két igen gyakori és kellemetlen betegséggel kapcsolatban is szót ejthetünk amelyek a migrén és az aszthma. A rohamok súlyossága és gyakorisága -mindkét esetben ha csak kicsit is könnyít a dolgokon a magnézium már megérte.

Kb. 175 gramm főtt köles a napi megnézium szükséglet 19 %-át fedezi

A foszfor

A foszforról általában nem beszélünk sokat  pedig kellene mert szükséges a test minden egyes sejtjének felépítéséhez és működéséhez. Az sejt alapvető energia átalakító molekulája az ATP vagyis adenozin-trifoszfát mint neve is mutatja foszfort tartalmaz. Foszfort tartalmaznak a genetikai kódot hordozó nukleinsavak, fontos eleme a lipidanyagcserének, építőköve olyan struktúráknak mint a sejtmembrán és idegrendszer.

Kb. 175 gramm főtt köles a napi foszforszükséglet 17%-át tartalmazza.

A rostok amelyekből sosincs elég 

A rostokról sok minden jót elmondtunk már. Kis ismétlés:

– a magas rosttartalmú étkezés csökkenti egyes daganatok előfordulását

-az oldhatalan rostok csökkentik az epekő kockázatát, gyorsítják az időt amely alatt az étel áthalad a belekben, csökkentik a triglicerid szintet , növelik az inzulinérzékenységet

– az egyik különösen érdekes rostféleség amely a teljes kiőrlésű gabonákban található a lignánok. A bélben élő jótékony baktériumok közreműködésével a növényi lignánokból emlős lignánok lesznek beleértve az úgynevezett enterolaktont. Ha ennek az enterolaktonnak a mennyisége elég magas a vérben sok hormonfüggő daganatfajta előfordulási gyakorisága csökken és ez különösen posztmenopauzában  levő nők számára fontos.

Csak teljes kiőrlésű a kölesből is

Majdnem minden amit a fentiekben felsoroltam csak az egész gabonaszem őrleményben található megfelelő mennyiségben. Az ásványi anyagok, az antioxidánsok, a lignánok, a rostok nagy része elveszik a finomított lisztek készítésekor.

A mangán

Először 1931-ben mondták ki hogy a mangán esszenciális tápanyag. A  kutatások során mangánhiányos kísérleti táppal etetett állatok gyengén növekedtek és kevésbé szaporodtak. Az emberi test összesen 15-20 milligramm mangánt tartalmaz amelynek nagy része  a csontokban található a többi pedig a vesében, a májban, a hasnyálmirigyben, az agyalapi mirigyben és a  mellékvese mirigyeiben. Az emberi testben a mangán ugyanúgy enzimek aktivátoraként szerepel mint a magnézium. Ezek a mangán tartalmú metalloenzimek (olyan enzimek amelyek szerkezetükben fémet tartalmaznak) számos kulcsfontosságú tápanyag  szervezetbeni “közlekedését” biztosítják például a biotin, a tiamin, az aszkorbinsav a kolin.

Kb. 175 gramm főtt köles egy felnőtt napi mangánszükségletének 23 %-át fedezi.

A tryptofán

A tryptofán egy esszenciális aminosav és ez azt jelenti az emberi szervezet nem tudja előállítani. Amit nem tudunk előállítani azt alapesetben meg kell ennünk. Ebből a tryptofánból aztán például a szerotonin nevű neurotranszmitter képződik .És ha van elég szerotonin nyugodtnak érezzük magunkat ,kiegyensúlyozottnak és ellenállunk  a szorongás érzésének. Hát így van összefüggésben a köles  a jó és rosszkedvünkkel.

Kb. 175 gramm főtt köles a napi tryptofán szükséglet 22%-át fedezi.

Egy érdekesség

Indiában és néhány más országban a csíráztatott kölesszemeket általánosan használják mint tápszert csecsemők elválasztásakor és idős emberek táplálásakor mert könnyen emészthetők. Élelmiszer technológiai vizsgálatok során azt találták a kölesben levő vas, mangán és kálcium hasznosulása a szervezetben  csíráztatás után megnő. A vasé például 300% kal.   Ha természetes vashoz szeretnénk jutni csíráztassunk kölest.

Ami még említésre méltó

A B-vitaminok közül a niacin a folsav és a kolin, az ásványi anyagok közül a szelén.

És még egy rendkívül fontos tulajdonság: a köles gluténmentes

Forrás: whfoods. org

Ez a kölesből készült édesség biztos finom.