A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megelőzésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!

A magyarországi lakosság daganatos halálozása a világon a legnagyobbak közé tartozik. Ezen változtatni mindannyiunk lehetősége és feladata, ugyanis a daganatos betegségek több mint egyharmada megelőzhető!
Igaz ez? Igaz! Hogyan? Egészséges életmóddal – a dohányzás mellőzése és rendszeres fizikai aktivitás, sok mozgás – valamint egészséges táplálkozással.Ez utóbbiról lesz szó a következőkben.

Két oxfordi epidemiológus, Richard Doll és Richard Peto 1981-ben kimutatta, hogy a tudatos és egészséges táplálkozással a daganatos halálozás mintegy 35 %-os csökkenését lehetne elérni a betegség megelőzésének eredményeként. Azóta közlemények sokasága igazolta a táplálkozásnak a daganatos betegségek kockázatát csökkentő, illetve növelő szerepét, majd a világ legkitűnőbb szakembereinek közreműködésével, 6 évvel ezelőtt vaskos könyv jelent meg az USA-ban, amely több ezer vizsgálat, kutatás adatait elemezte, értékelte és a megelőzésben szerepet játszó ajánlásokat megfogalmazta. A könyv szerzői a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket a következőképpen csoportosították:
– bizonyított összefüggések, ez azt jelenti, hogy epidemiológiai vizsgálatokból származó tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, a szakemberek által egyöntetűen elfogadott, igazolt összefüggés van egy táplálkozási tényező és valamelyik daganat kialakulása között;
– valószínű összefüggések, ez azt jelenti, hogy az adatok, epidemiológiai vizsgálati eredmények többsége amellett szól, hogy a táplálkozási tényező és valamelyik daganat között oki kapcsolat van, de ez a kapcsolat nem száz százalékosan bizonyított;
– és feltételezhető összefüggések, ami azt jelenti, hogy az epidemiológiai vizsgálatok alapján jelenleg nem lehet egyértelműen kijelenteni a táplálkozási tényező daganat-kockázat növelő szerepét, de a kutatások és vizsgálatok egy része alapján felvetődik az összefüggés lehetősége; további vizsgálatok döntik majd el a felvetés megalapozottságát, vagy alaptalan voltát.

A továbbiakban a daganatellenes, illetve kockázatnövelő táplálkozási tényezők ebben a csoportosításban kerülnek bemutatásra.
Kérdés lehet az, hogy jelen vannak-e a kockázatnövelő tényezők a magyarországi táplálkozásban? A hazai élelmiszervásárlási statisztikai adatok, valamint a táplálkozási vizsgálatok alapján a válasz egyértelműen – igen.
Lehet ezen változtatni? A válasz ismét igen – a kockázati tényezőket megismerése után az egészséges táplálkozás elterjesztésével, általánossá tételével.
Az egészséges táplálkozás számos betegség kialakulásának veszélyét csökkenti, így a daganatos betegségekét is, a továbbiak ezért az egészséges táplálkozás alapelveire épülnek, de kiemelt hangsúlyt kapnak a daganatos betegségek megelőzésében szerepet játszó tényezők.

A túlzott energia-bevitel, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a következményes elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh, valószínűleg a vese és feltehetően a vastagbél daganat veszélyét;
a menopauza (változás) kora után kialakuló testtömeg-növekedés valószínűleg fokozza a mellrák kockázatát.
Egyes elemzések szerint az elhízás/túlsúly feltehetően a vastagbél és az epehólyag daganat kialakulásával is összefüggésben van.
A rendszeres fizikai aktivitás (fizikai munka, mozgás, sport) feltehetően csökkenti a tüdő- és a mellrák keletkezésének kockázatát.

Mi a helyzet nálunk?
Magyarországon a kilencvenes évek első felében a férfiak 62 %-a, a nők nem egészen 50 %-a elhízott/túlsúlyos volt, azóta ez az arány valószínűleg nőtt (Európa szerte növekszik az elhízás gyakorisága), tehát a túlsúly/elhízás, mint kockázati tényező jelen van hazánkban.

Mit jelent a túlsúly és az elhízás?
Több mint 130 évvel ezelőtt dolgozta ki egy Kanadában működő belga orvos, Jacques Quetelet az un. testtömeg indexet, amelynek segítségével meghatározható, hogy valaki sovány, normális súlyú, vagy éppen túlsúlyos, illetve elhízott. A testtömeg index kiszámítása egyszerű: a méterben megadott testmagasság négyzetével el kell osztani a testsúlyt, az eredmény a testtömeg index. Például 165 cm-es testmagasság és 80 kg-os testsúly esetén a számítás a következő: 1,65 x 1,65 = 2,723; a következő lépés: 80:2,723 = 29,38, tehát a testtömeg index 29,38. Hogyan értékelhető ez a szám?

Ha a testtömeg index

18,5-nél kisebb akkor soványságról,
ha 18,5 és 24,9 között van, akkor normális testtömegről,
ha 25 és 29,9 között van akkor testességről és
30 felett elhízásról van szó.

A példában szereplő egyén tehát túlsúlyos, aki igen közel áll az elhízáshoz, a felsorolt daganatos betegségeket tekintve fokozottan veszélyeztetett.

Ajánlás: az egészséges testtömeg megtartása, illetve visszaszerzése egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással.

A testtömeg-csökkentő táplálkozás lényege: kevesebbet kell enni (férfiak számára 1500, nőknek 1200 kcal/nap), elsősorban a zsiradék és cukorbevitelt kell erélyesen csökkenteni. A diéta alapja: a zöldség-főzelékfélék, gyümölcsök bősége, valamint a teljes értékű gabonafélék (korpát is tartalmazó barna lisztből készült termékek), sovány tej és tejtermékek, sovány húsok.

A zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök többségének energiatartalma nem nagy, naponta több alkalommal kell ezekből a táplálékokból fogyasztani az elhízás megelőzése, illetve kezelése érdekében. A hüvelyes főzelékfélék energiában gazdagok, mégis fontos elemei a táplálkozásnak és a diétának, ugyanis értékes fehérjét, élelmi rostokat, vitaminokat és ásványi sókat (valamint a vércukor- és a koleszterin-szint szabályozását elősegítő összetevőket) tartalmaznak. Testtömeg-csökkentő diétában természetesen a hüvelyesek kisebb mennyiségéből kell elkészíteni az ételeket.
A többi zöldség- és főzelékféle hasonló értékekkel rendelkezik, ráadásul nagy víz- és élelmi rosttartalmuk is előnyt jelent a diétában. Az élelmi rostok teltségérzetet előidéző hatása lényeges tényező a diéta eredményességében.
A testtömeg csökkentő diétában, illetve elhízás megelőző táplálkozásban természetesen jelen vannak a zöldség-főzelékféléken, gyümölcsökön kívül a napi fogyasztásra ajánlott másik három élelmiszercsoport tagjai is, így a teljes őrlésű, azaz élelmi rostban gazdag gabonafélék, valamint a tejből az 1,5 % zsírtartalmú, a túróból a sovány (0,5 % zsír), a sajtokból a kisebb zsírtartalmúak (20 % alatt: Tenkes, Köményes, Túra, Óvári) jöhetnek szóba. A sovány húsok közül a csirke, sovány sertés és a halak kerülnek a diétába. Igen fontos a zsiradék nélküli, vagy csak igen kevés zsiradék hozzáadásával történő elkészítés, mind a főzelékek, levesek, mind a húsok esetében. Cukornak, édességeknek, cukrászsüteményeknek, cukros üdítőknek és alkoholnak nincs helye a testtömeg-csökkentő diétás táplálkozásban. Kedvezőbb a hatása a több kis étkezésből álló napi táplálkozásnak, mint az egy-két étkezésből álló diétának. Annak érdekében, hogy a fogyókúraiparban használt számtalan, a tudományos alapokat nélkülöző, hosszú távon hatástalan módszer okozta kudarcot, gyakran egészségkárosító hatást a fogyni kívánó elkerülje kizárólag a kezelésben jártas orvos, dietetikus és testnevelő együttese által irányított programhoz csatlakozzék testtömeg-csökkentő kezelés céljából.

A megfelelő mozgásmennyiség, a szakszerűen fokozott fizikai aktivitás nélkül a fogyókúra nem lehet eredményes. A fogyókúrázónak tudni kell, hogy az elért eredmény megtartása éppen olyan fontos, mint a fogyás, ezért a testtömeg-csökkentő időszak befejezése után már soha nem lehet visszatérni a korábbi, az elhízást előidéző táplálkozáshoz és elégtelen fizikai aktivitáshoz. A megengedett táplálékokból valamivel többet lehet fogyasztani, mint a fogyókúra idején, de a kerülendőket továbbra is mellőzni kell. A megtanult mozgást, tornát, fizikai aktivitást pedig változatlanul tovább kell folytatni.

Folyt. köv.

Forrás:  Dr. Rodler Imre,  Dr. Zajkás Gábor,  Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,

Kapcsolódó cikkek:

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 2. rész