Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 1. rész

A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megel?zésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!

A magyarországi lakosság daganatos halálozása a világon a legnagyobbak közé tartozik. Ezen változtatni mindannyiunk lehet?sége és feladata, ugyanis a daganatos betegségek több mint egyharmada megel?zhet?!
Igaz ez? Igaz! Hogyan? Egészséges életmóddal – a dohányzás mell?zése és rendszeres fizikai aktivitás, sok mozgás – valamint egészséges táplálkozással.Ez utóbbiról lesz szó a következ?kben.

Két oxfordi epidemiológus, Richard Doll és Richard Peto 1981-ben kimutatta, hogy a tudatos és egészséges táplálkozással a daganatos halálozás mintegy 35 %-os csökkenését lehetne elérni a betegség megel?zésének eredményeként. Azóta közlemények sokasága igazolta a táplálkozásnak a daganatos betegségek kockázatát csökkent?, illetve növel? szerepét, majd a világ legkit?n?bb szakembereinek közrem?ködésével, 6 évvel ezel?tt vaskos könyv jelent meg az USA-ban, amely több ezer vizsgálat, kutatás adatait elemezte, értékelte és a megel?zésben szerepet játszó ajánlásokat megfogalmazta. A könyv szerz?i a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket a következ?képpen csoportosították:
bizonyított összefüggések, ez azt jelenti, hogy epidemiológiai vizsgálatokból származó tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, a szakemberek által egyöntet?en elfogadott, igazolt összefüggés van egy táplálkozási tényez? és valamelyik daganat kialakulása között;
valószín? összefüggések, ez azt jelenti, hogy az adatok, epidemiológiai vizsgálati eredmények többsége amellett szól, hogy a táplálkozási tényez? és valamelyik daganat között oki kapcsolat van, de ez a kapcsolat nem száz százalékosan bizonyított;
– és feltételezhet? összefüggések, ami azt jelenti, hogy az epidemiológiai vizsgálatok alapján jelenleg nem lehet egyértelm?en kijelenteni a táplálkozási tényez? daganat-kockázat növel? szerepét, de a kutatások és vizsgálatok egy része alapján felvet?dik az összefüggés lehet?sége; további vizsgálatok döntik majd el a felvetés megalapozottságát, vagy alaptalan voltát.

A továbbiakban a daganatellenes, illetve kockázatnövel? táplálkozási tényez?k ebben a csoportosításban kerülnek bemutatásra.
Kérdés lehet az, hogy jelen vannak-e a kockázatnövel? tényez?k a magyarországi táplálkozásban? A hazai élelmiszervásárlási statisztikai adatok, valamint a táplálkozási vizsgálatok alapján a válasz egyértelm?en – igen.
Lehet ezen változtatni? A válasz ismét igen – a kockázati tényez?ket megismerése után az egészséges táplálkozás elterjesztésével, általánossá tételével.
Az egészséges táplálkozás számos betegség kialakulásának veszélyét csökkenti, így a daganatos betegségekét is, a továbbiak ezért az egészséges táplálkozás alapelveire épülnek, de kiemelt hangsúlyt kapnak a daganatos betegségek megel?zésében szerepet játszó tényez?k.

A túlzott energia-bevitel, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a következményes elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh, valószín?leg a vese és feltehet?en a vastagbél daganat veszélyét;
a menopauza (változás) kora után kialakuló testtömeg-növekedés valószín?leg fokozza a mellrák kockázatát.
Egyes elemzések szerint az elhízás/túlsúly feltehet?en a vastagbél és az epehólyag daganat kialakulásával is összefüggésben van.
A rendszeres fizikai aktivitás (fizikai munka, mozgás, sport) feltehet?en csökkenti a tüd?- és a mellrák keletkezésének kockázatát.

Mi a helyzet nálunk?
Magyarországon a kilencvenes évek els? felében a férfiak 62 %-a, a n?k nem egészen 50 %-a elhízott/túlsúlyos volt, azóta ez az arány valószín?leg n?tt (Európa szerte növekszik az elhízás gyakorisága), tehát a túlsúly/elhízás, mint kockázati tényez? jelen van hazánkban.

Mit jelent a túlsúly és az elhízás?
Több mint 130 évvel ezel?tt dolgozta ki egy Kanadában m?köd? belga orvos, Jacques Quetelet az un. testtömeg indexet, amelynek segítségével meghatározható, hogy valaki sovány, normális súlyú, vagy éppen túlsúlyos, illetve elhízott. A testtömeg index kiszámítása egyszer?: a méterben megadott testmagasság négyzetével el kell osztani a testsúlyt, az eredmény a testtömeg index. Például 165 cm-es testmagasság és 80 kg-os testsúly esetén a számítás a következ?: 1,65 x 1,65 = 2,723; a következ? lépés: 80:2,723 = 29,38, tehát a testtömeg index 29,38. Hogyan értékelhet? ez a szám?

Ha a testtömeg index

18,5-nél kisebb akkor soványságról,
ha 18,5 és 24,9 között van, akkor normális testtömegr?l,
ha 25 és 29,9 között van akkor testességr?l és
30 felett elhízásról van szó.

A példában szerepl? egyén tehát túlsúlyos, aki igen közel áll az elhízáshoz, a felsorolt daganatos betegségeket tekintve fokozottan veszélyeztetett.

Ajánlás: az egészséges testtömeg megtartása, illetve visszaszerzése egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással.

A testtömeg-csökkent? táplálkozás lényege: kevesebbet kell enni (férfiak számára 1500, n?knek 1200 kcal/nap), els?sorban a zsiradék és cukorbevitelt kell erélyesen csökkenteni. A diéta alapja: a zöldség-f?zelékfélék, gyümölcsök b?sége, valamint a teljes érték? gabonafélék (korpát is tartalmazó barna lisztb?l készült termékek), sovány tej és tejtermékek, sovány húsok.

A zöldség-f?zelékfélék és gyümölcsök többségének energiatartalma nem nagy, naponta több alkalommal kell ezekb?l a táplálékokból fogyasztani az elhízás megel?zése, illetve kezelése érdekében. A hüvelyes f?zelékfélék energiában gazdagok, mégis fontos elemei a táplálkozásnak és a diétának, ugyanis értékes fehérjét, élelmi rostokat, vitaminokat és ásványi sókat (valamint a vércukor- és a koleszterin-szint szabályozását el?segít? összetev?ket) tartalmaznak. Testtömeg-csökkent? diétában természetesen a hüvelyesek kisebb mennyiségéb?l kell elkészíteni az ételeket.
A többi zöldség- és f?zelékféle hasonló értékekkel rendelkezik, ráadásul nagy víz- és élelmi rosttartalmuk is el?nyt jelent a diétában. Az élelmi rostok teltségérzetet el?idéz? hatása lényeges tényez? a diéta eredményességében.
A testtömeg csökkent? diétában, illetve elhízás megel?z? táplálkozásban természetesen jelen vannak a zöldség-f?zelékféléken, gyümölcsökön kívül a napi fogyasztásra ajánlott másik három élelmiszercsoport tagjai is, így a teljes ?rlés?, azaz élelmi rostban gazdag gabonafélék, valamint a tejb?l az 1,5 % zsírtartalmú, a túróból a sovány (0,5 % zsír), a sajtokból a kisebb zsírtartalmúak (20 % alatt: Tenkes, Köményes, Túra, Óvári) jöhetnek szóba. A sovány húsok közül a csirke, sovány sertés és a halak kerülnek a diétába. Igen fontos a zsiradék nélküli, vagy csak igen kevés zsiradék hozzáadásával történ? elkészítés, mind a f?zelékek, levesek, mind a húsok esetében. Cukornak, édességeknek, cukrászsüteményeknek, cukros üdít?knek és alkoholnak nincs helye a testtömeg-csökkent? diétás táplálkozásban. Kedvez?bb a hatása a több kis étkezésb?l álló napi táplálkozásnak, mint az egy-két étkezésb?l álló diétának. Annak érdekében, hogy a fogyókúraiparban használt számtalan, a tudományos alapokat nélkülöz?, hosszú távon hatástalan módszer okozta kudarcot, gyakran egészségkárosító hatást a fogyni kívánó elkerülje kizárólag a kezelésben jártas orvos, dietetikus és testnevel? együttese által irányított programhoz csatlakozzék testtömeg-csökkent? kezelés céljából.

A megfelel? mozgásmennyiség, a szakszer?en fokozott fizikai aktivitás nélkül a fogyókúra nem lehet eredményes. A fogyókúrázónak tudni kell, hogy az elért eredmény megtartása éppen olyan fontos, mint a fogyás, ezért a testtömeg-csökkent? id?szak befejezése után már soha nem lehet visszatérni a korábbi, az elhízást el?idéz? táplálkozáshoz és elégtelen fizikai aktivitáshoz. A megengedett táplálékokból valamivel többet lehet fogyasztani, mint a fogyókúra idején, de a kerülend?ket továbbra is mell?zni kell. A megtanult mozgást, tornát, fizikai aktivitást pedig változatlanul tovább kell folytatni.

Folyt. köv.

Forrás:  Dr. Rodler Imre,  Dr. Zajkás Gábor,  Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,

Kapcsolódó cikkek:

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 2. rész