Az Aloe verát ősidők óta használják gyógyításra. Évezredeken átívelő karrierjét annak köszönheti, hogy számtalan betegségre, bőrelváltozásra és emésztőszervi problémára sikeresen alkalmazható. Napjainkban a világ számos országában termesztik, olyan helyeken, ahol az éghajlat alkalmas a szabadföldben való nevelésére.

TÖRTÉNETE

Az írásos történelemben először kb.i.e.1500 évvel említik meg: agyagtáblákon fennmaradó szövegekben említenek egy sokoldalú csodanövényt, melyet sikeresen használtak gyógyításra. Az ókori Egyiptom festett vázáin is megtalálható: számukra az örök életet szimbolizálta. A legenda szerint Kleopátra bőrének és szemének szépségét egy núbiai rabszolga által készített aloe-tartalmú öblögető víznek köszönheti.
Nephertiti szépsége pedig az Aloe húsával kevert szamártejes fürdőnek volt köszönhető. Az ókori Közel-Kelet sok népe vélte úgy, hogy az Aloe növény nedve halhatatlanságot és bölcsességet nyújt. Nagy Sándor (i.e.336-323) is alkalmazta katonái sebeinek gyógyítására.
A növény birtoklása érdekében Arisztotelész javaslatára elfoglalta Socotra szigetét is: a legenda szerint a növény sérthetetlenné tette a harcosokat.
A föníciai kereskedők szárított porként szállították a görög-római birodalom piacaira.
Az Ószövetségben (Énekek éneke 4:11-14) és az Újszövetségben (János Evangéliuma 19:39) is találunk az Aloe verára utalásokat.
Gróf Bercsényi István egy fennmaradt levelében köszönetet mond gyóntatójának, akitől kapott egy Aloe növényt, amely kigyógyította lábszárfekélyéből.
Napóleon serege is élvezte az Aloe vera csodálatos gyógyító, regeneráló hatását.
Mahatma Gandhi a hosszú böjtjei alatt az Aloe segítségével őrizte meg hihetetlen munkabírását és energiáját.

BOTANIKAI LEÍRÁSA

Az Aloe vera nemzetsége több mint 250 fajából emelkedik ki egyedülálló gyógyhatásával.
Az Aloe fajok félcserjék, cserjék. Eredeti őshazája Afrika száraz éghajlatú vidékei, valamint Madagaszkár, Mascarenhas- és a (már említett) Socotra-szigetek, valamint Dél-Arábia.
Napjainkban szabadföldön termesztik a Földközi-tenger mellékén, az Egyesült Államok több vidékén, Mexikóban, Ausztráliában és a Dél-Amerikai kontinensen ahová a spanyolok vitték be a földrajzi felfedezések idején.
Aloe barbadensis néven egy Miller nevű botanikus írta le először. Majd Linné adta neki az Aloe vera nevet, melynek jelentése “igazi Aloe”.
Egyszikű növény, rendszertanilag a Liliaceae (Liliomfélék) családjába tartozik.
Levelei széles kard alakúak, tagolatlanok, a levél élén néhol tüskék találhatók, melyek a bőrszövet képződményei.
A teljesen kifejlett növény elérheti a 120 cm-es magasságot. Átlagosan 10-15 levele van, melyek rövid száron körkörösen helyezkednek el.
A levelek belseje szivacsként működik: a gyökerek és levelek által megszűrt vizet hosszú időn keresztül megőrzik. A nedvességet áttetsző zseléként tárolja, ezt használja fel eredményesen a kozmetikai és a gyógyszeripar.
A virágzata a körkörös levélzet közepéből nyúlik ki, a virágzati tengely az 1 méteres hosszt is eléri. Az egyes virágok színe sárga vagy narancssárga, más fajoknál piros vagy piszkosfehér is lehet.
A virágokat madarak porozzák be az eredeti termőhelyen. Termése toktermés. Nálunk virágai nem termékenyülnek meg.

ÖSSZETÉTELE

Bár rengeteg készítményt lehet már manapság vásárolni, melyeket sokan az “egyetlen igazi” a “szinte 100 %-os Aloe tartalmú kivonat”-ként hirdetnek, de mégis azt el kell ismernünk, hogy az élő Aloe vera növény tartalmazza a legnagyobb százalékban a gyógyító hatású összetevőket!

Az aloe zseléje nem csak nedvességgel teli, hanem vitaminokkal, ásványi anyagokkal, enzimekkel, fehérjékkel, szénhidrátokkal és aminosavakkal is. Mindez olyan arányban és mennyiségben, hogy egymás hatásait felerősítik, így visszaáll a szervezet megbomlott harmóniája és megtartja egészséges egyensúlyát.

Vitaminok:
A vitamin: védi a sejteket a szabad gyököktől, jó hatással van a bőrre és hajra.
B1 vitamin: Szükséges az energiatermeléshez,az izmok és az idegrendszer zavartalan működéséhez.
B2 vitamin: Tápanyagmolekulák végoxidációjában van szerepe. Hiánya jellegzetes bőrtüneteket okoz.(Szeborrheás dermatitisz)
B 3 vitamin: Anyagcsere szabályozó, az idegrendszer működéséhez szükséges.
B6 vitamin: hiánya vérszegénységet és ún. pellagrás tüneteket okoz.
B 9 vitamin: A fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen.
B12 vitamin:Sejtek növekedéséhez, a folsav sejtekbe jutásához szükséges.
C vitamin: Antioxidáns, sok betegségnél elősegíti a gyógyulást.
E vitamin: védi a sejthártyákat, fokozza a sejtregenerálódást.

Ásványi elemek:
Kálium: Szabályozza a szervezet vízháztartását, normalizálja a szívritmust, vérnyomáscsökkentő, hiánya esetén a sejtek, idegek, izmok nem látják el a feladatukat. Kóros hiánya esetén sejtburjánzás következik be.
Vas: Szükséges a vörösvértestek és egyes enzimek képzéséhez.
Nátrium: Vízháztartásunkat szabályozza.
Klór: Gyomorsavképzéshez szükséges, továbbá antiszeptikus, fertőtlenítő hatású.
Mangán és Magnézium: Jelenlétük fontos az enzimek működéséhez, segítik az izmok és a központi idegrendszer állapotának megőrzését.
Réz: Fontos a vas beépüléséhez, szerepe van a kötőszövetek felépítésében.
Króm: A kálciummal és foszforral együtt az egészséges csontok felépítésében van szerepe. Fontos a vér cukor- és koleszterin szintjének szabályozásához.
Cink: Serkenti a fehérjék képződését, irányítja az anyagcsere-folyamatokat.

További összetevői:
Ligninek: könnyedén behatolnak a bőrbe
Szaponinok: antiszeptikus hatásúak
Antrakinonok: hashajtó hatásúak
Aloin: enyhe hashajtó és hánytató
barbaloin-glüközid: antibiotikus és hashajtó
izobarbaloin: fájdalomcsillapító és antibiotikum
antranol és antracén: stimulálják a vér oxigénmegkötését
aloesav: antibiotikum
aloe-amodin: baktericid, hashajtó
fahéjsav: sebtisztító, csíraölő, gombaölő
fahéjsav-észter: fájdalomcsillapító és érzéstelenítő
éteres olaj: nyugtató
krizofánsav: bőrgombaölő
aloe ulcine: gátolja a gyomorszekréciót
mannóz acetilát: antibiotikus hatású

A fentieken kívül tartalmaz esszenciális aminosavakat (amelyeket az emberi szervezet nem tud előállítani ),enzimeket,amelyek irányítják a sejtekben folyó kémiai folyamatokat ,tehát mondhatjuk ,hogy az aloe vere a gyógyító vagy egészségmegőrző anyagok kimeríthetetlen tárháza.

Használható külsőleg:

-horzsolások -csípések -zúzódások -égési sebek -vágott sebek -műtéti hegek -gyulladt pattanások -fekélyek

-körömágy-gyulladás -herpesz -lábgombásodás -bõrgomba -ekcéma -akné -bõrpír (pl. pelenkakiütés a csecsemőknél) -napégés kezelésére.

Mindig friss zselével kenjük be a kérdéses részt, mert a levágott levél hamar oxidálódik, gyógyító tulajdonságai csökkennek. Naponta többször alkalmazzuk! Akár flastromként is használható: ekkor a levéldarabot hosszában vágjuk félbe és a zselés oldalát a sebre simítva egy ragtapaszcsíkkal kössük át az egészet, akár estétől reggelig is fenn maradhat a “flastrom”. Reggel meg fogunk lepődni, hogy a zselé nagy része felszívódott és csak a levél bõrszövete marad a ragtapasz alatt…

Használható belsőleg (a megtisztított levél kipréselt nedve):
-méregtelenítésre
-szervezet és az immunrendszer erősítésére
-bakteriális fertőzések megszüntetésére a vastag és vékonybélben
-bélférgek kiűzésére
-hatásos gyomorfekély esetén, mert csökkenti a gyomorsav termelődését
-hashajtásra (a szárított latex)

A zselédarabokat tegyük edénybe és fele mennyiségű ásványvízzel (vagy gyümölcslével, esetleg gyümölccsel) turmixoljuk el. Hígítás nélkül ugyanis a gél használhatatlan hab lesz. (Ne alkalmazzunk csapvizet a klór és egyéb fertőtlenítőszerek miatt.)