A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megel?zésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!
A túlzott zsiradékbevitel feltehet?en növeli a tüd?-, vastagbél-, végbél-, mell- és dülmirigy-daganat, a túlzott állati zsír-bevitel feltehet?en növeli a tüd?, mell, vastagbél, végbél, méh és dülmirigy daganatos megbetegedésének kockázatát.
A túlzott koleszterin-bevitel feltehet?en növeli a tüd?- és a hasnyálmirigyrák kialakulásának veszélyét.
Európában a magyar zsiradékvásárlás volt a legnagyobb 1995-ben, ebben az id?ben a hazai táplálkozásban a zsírenergia arány 38 % volt az ajánlott 30 energia % helyett, és a telített zsírok energiaaránya 14 % volt férfiak és 15 % n?k esetében az ajánlott 10 energia % helyett. Magyarországon a férfiak átlagos zsiradékbevitele csaknem kétszer, a n?ké mintegy másfélszer nagyobb volt, a férfiak átlagos koleszterin-bevitele csaknem kétszer, a n?ké mintegy 30 %-kal nagyobb volt az ajánlottnál a kilencvenes évek els? felében.
A daganatos kockázatnövel? túlzott zsiradék-, telített zsír- és koleszterin-bevitel veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.
Ajánlás: csökkentsük az ételkészítéshez és kenyérkenéshez használt zsiradék, els?sorban az állati eredet? zsírok mennyiségét, és kerüljük a zsiradékban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Ételkészítéshez, kenyérkenéshez használjunk növényi eredet? zsiradékot, étolajat, margarint. Kerüljük a nyílt láng fölötti sütést és az étel megégetését. Kerüljük a koleszterinben gazdag állati termékek (bels?ségek, szárazkolbászok, hurkafélék, májas felvágottak, tepert? szalonna, császárhús stb.) rendszeres fogyasztását.
A túlzott sóbevitel valószín?leg fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét, és a sózott hal bizonyítottan növeli az orr-garatrák, és valószín?leg a gyomorrák kockázatát.Magyarországon a férfiak csaknem négyszer, a n?k mintegy két-és- félszer több sót fogyasztanak az ajánlott napi 6 g-nál. A túlzott sóbevitel kockázatnövel? veszélye jelen van a magyarországi táplálkozásban.
Ennek az igen nagy sóbevitelnek a kétharmada az élelmiszerekb?l származik, az egyharmada pedig az ételek ízesítéséb?l, sózási szokásainkból.
Ajánlás: a sózás és a sóban gazdag élelmiszerek kerülése (sós rudak, sós mogyoró, sós sütemények, zsiradékban sült krumpli, csipszek, sózott szalonna, sonka, legtöbb húskészítmény, a sajtok többsége, a savanyú káposzta, kovászos uborka). Kevesebb sót kell használni az ételek ízesítéséhez, és felesleges megsózni a zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, retket. Az élelmiszeripar feladata, hogy a szokásos élelmiszerek kisebb sótartalmú változatainak gyártására sor kerüljön a minél közelebbi jöv?ben.
Folyt. köv.
Forrás: Dr. Rodler Imre, Dr. Zajkás Gábor, Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,
Kapcsolódó cikkek:
Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 1. rész
Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 2. rész
Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 3. rész
Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 4. rész