Boróka (Juniperus communis)

Egyéb elnevezései: Közönséges boróka, gyalogfeny?, borovicskafeny?,

A ciprusfélék családjába tartozó 2-4 mmagas, örökzöld, kétlaki cserje vagy fa. A Duna-Tisza köze homokbuckás területein számottev? erd?ket alkot, ezen kívül még említést érdeml? területei a Bükk, a Mátra és az Abaúj- Tornai hegyek vidékei. A boróka levelei ár alakúak, igen szúrósak, 1-2 cmhosszúak, az ágakon hármas örvökben állnak. Virágai kicsik, a porzósak barkaszer?ek, a term?sek gömbölydedek, április- májusban nyílnak. Termései tobozbogyók, amelyek két évig fejl?dnek, és a második évben augusztus- szeptemberben érnek meg. Éretlenül zöldek, 4-5 mmátmér?j?ek, kemények. Éretten az ujjak között könnye összeroppanthatóak, 5-10 mmátmér?j?ek, barnás feketék, kékes-hamvas bevonatuk alatt fényesek, héjuk vékony, b?rnem?, belsejük lágy, szivacsos, kevés nedv?, három magvú. Szaguk enyhe, terpentinre emlékeztet?, ízük édeskés, aromás, kesernyés.

Hatóanyag: Illóolaj, Juniperin, Juniperol, Pinén, Flavonoid, Cseranyag, Invert cukor,

Alkalmazás:

bels?leg:

– magas vérnyomásra,

– lázcsillapításra, (izzasztó hatású)

– vesek?re,

– epehajtásra,

– gyomorgörcsökre,

– vizelethajtásra,

küls?leg: (f?kén alkoholos kivonatát)

– izomfájdalomra,

– ízületi fájdalomra

Mellékhatása: Vesegyulladás és májelégtelenség esetén a használata nem javasolt, mert er?sen veseizgató hatású.

Teájának elkészítése és adagolása:  Fél kávéskanálnyi bogyót széttörünk,  2 dlvízzel leforrázzuk,  15 percig állni hagyjuk, sz?rjük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt.

Alkoholos kivonat készítése: Egy maréknyi érett borókabogyót leöntünk fél liter szesszel, két hétig állni hagyjuk, majd lesz?rjük, és az elkészült tinktúrát cseppenként alkalmazzuk.