Amikor a buszmegálló szele egy éjszaka alatt elfújja a náthát!

Gyógyszerszedő nép a magyar! Vagy inkább  helyesbítek  legyen hiszékeny! Legalábbis az egyik fele az. Le se lehet beszélni se jó szóval se érvekkel, ha meglát a TV-ben egy reklámot,  úgy ahogy van beveszi, és nem használ a szép szó.

 Kedvenceim a megfázásra és  a torokfájásra ajánlgatott italporok meg társaik. Én nem mondom  hogy kellemes egy megfázás, de túl lehet élni. Viszont se  a  szél, se  a kedves utastárs által ajánlott csodaszer sem fogja elfújni egy éjszaka alatt.

Mert hogy néz ki egy nátha. Folyik az orrunk vagy dugul, és van egy kis hőemelkedésünk az sem biztos, talán kapar a torkunk és ennyi. A biztonság kedvéért adok egy ennél tudományosabb leírást is amely az azóta elhunyt Dr. Berencsi György virológus tollából származik.  Idézem a korábbi cikket.

Bár a tüneteket sokan összekeverik, az influenza és a nátha különbözik egymástól, más vírusok okozzák őket. Miért télen vagyunk a leggyakrabban „megfázva”? Hogyan fertőznek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Dr. Berencsi György virológus professzor, szaktanácsadó főorvos (Országos Epidemiológiai Központ) válaszai. Miért nincs oltás nátha ellen?

Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes. Ezek a vírusok nem jutnak be a tüdőbe, csupán felső légúti tüneteket okoznak – nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellene. Ráadásul náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás, fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, de eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás.

Nátha – a nagy túlélő

A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elektronmikroszkópot. Náthát rhino-vírusok és corona-vírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus.
A terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről-kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban „benyaljuk”: fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár 1 napig életben maradnak a kórokozók, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük, vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehetőséget teremtettünk a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak.
Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.

Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Van köze a náthának a hideghez, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják.
A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a jó „táptalajon” később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak.

Idézet vége!

Szóval van egy kis náthánk, dugul az orrunk  vagy éppen folyik, kicsit vörös is, de még lázunk sincs. Irány a patika, mert kell egy kis TV-ben emlegetett csodaszer, ami meg majd  elfújja egy nap alatt az egészet. Igaz általában  azzal  kezdik, hogy elmondják  a tüneteket és megkérdezik mit ajánlanék, de amikor a tünetek ismeretében ecsetelem hogy talán elég lenne egy orrcsepp meg C-vitamin, aztán sok folyadék, egy kis mézes tea, inhalálás meg néhány „háziszer”, mindig az eredeti TV-ben látott változatnál kötünk ki.

Szóval két-három nap alatt beszedünk pár gramm lázcsillapítót, aztán néhány centigramm “vérnyomásemelőt”, elhanyagolható mennyiségű C-vitamint,(amivel ha jó forró vízben oldjuk a csodaszert ki tudja mi történik) és boldogok vagyunk, amikor elmúlik a náthánk. Megsúgom semmit sem szedtünk amivel gyorsítottuk a dolgot, addigra magától is elmúlott volna.

Ha influenzánk lenne véletlenül magas lázzal, fejfájással, végtagfájdalommal, torokgyulladással kísérve a helyzet még rosszabbnak tűnik. Miután a láz és fájdalom csillapul boldogan szórjuk szét vírusainkat a járműveken, a szupermarketben , a munkahelyünkön.

Emlékszem egy igen visszatetsző reklámra is, amikor  általános iskolai környezetben gyerekek között egy tanár ecsetelte a porok jótéteményét, mondván a tünetek elmúltak, lehet tanítani. REMEK ! Igen sok esze lehetett a reklám kitalálójának!

Nátha esetére van néhány valóban vírusellenes hatással rendelkező gyógynövény is amelyek olcsóbbak a fentebb emlegetett csodaszereknél, vagy elég csak néhány erősebb fűszernövény és kész. Valamint az, hogy ne szórjuk szét vírusainkat mit sem sejtő környezetünknek, hanem maradjunk otthon megelőzve ezzel az esetleges lábon kihordott betegség következményeit.

Az evolúció nem véletlenül találta ki a betegség és rosszullét intézményét!