Allergének-laktóz és társai

Laktóz

A laktózintolerancia az emberiség egyik régóta ismert problémája. Aki laktózérzékenységben szenved, nem tudja lebontani a tejben és a tejtermékekben előforduló tejcukrot, a laktózt. Ennek oka, hogy a laktázenzim, vagyis a laktózt lebontó enzim hiányzik ezeknek az embereknek a szervezetőből.

Mindez heves emésztési reakciókat válthat ki. A laktózmentesség határértéke: 1 g/kg a termékben, azaz 1000 mg/kg. Általában ez alatt nem okoz tüneteket. A laktóz kimutatására is a leggyakrabban használt módszer szintén enzimalapon működik: az élelmiszer kivonatában színváltozás történik, ez alapján lehet meghatározni, hogy van-e laktóz benne. A minta színváltozásának nagysága aránya a laktóztartalommal.

Úgy a glutén, mint a laktóz esetében az a legkomolyabb probléma, hogy rendkívül sok élelmiszer tartalmaz valamilyen gabonaszármazékot, illetve tejszármazékot. Annak, aki ilyen allergiában, érzékenységben szenved, nagyon körültekintően kell táplálkoznia.

Mogyoró

Meg kell említenünk allergia szempontjából a mogyorót is: ez ugyancsak egy jellemző allergén anyag, az arra vonatkoztatott érzékenység az alig észrevehetőtől a szélsőségesen erősen fellépő anafilaxiás hatásokig (sokkig) terjed. E cikk célja ugyan nem a pánikkeltés, de kötelességünk kimondani, hogy akár egy darab mogyoró is végzetes hatású lehet!

A mogyorónak az allergiát kiváltó fehérjéi közül a legnagyobb mennyiségben jelenlévők arachin és conarachin. E fehérjék nevét a mogyoró latin nevéből származtatjuk: Arachis hypogaea. A mogyoró kimutatására egyébként ugyancsak a már fent bemutatott ELISA-kiteket alkalmazzuk, és sajnos a módszer korlátai ebben az esetben is jelen vannak. (A cikk első részében leírás található a tesztről )

Miért fontos a szója fogyasztását körültekintően végezni?

A szója esetében két nagyobb probléma merülhet fel: az egyik, hogy a nyers vagy nem kellőképpen hőkezelt szójában (Glycine soya) antinutritiens fehérjék vannak. Ezek főként a lektin típusú fehérjék családjába tartoznak, kedvezőtlen hatásukat úgy fejtik ki, hogy megakadályozzák a tápcsatornában lebontott ételekből származott tápanyagok felszívódását.

Példaképpen: amennyiben az állatok takarmányába pörköletlen vagy nem megfelelő módon hőkezelt szóját kevernek, akkor ezen antinutritiens (emésztést, felszívódást gátló) hatású fehérjék közül a tripszin inhibitornak nevezett fehérjék akár a takarmányozott állatok pusztulását is okozhatják. Ezért szigorúan tilos a takarmányokba és az ember élelmiszereibe pörköletlen szóját keverni. A pörkölt szójában ugyanis e káros hatású fehérjék zöme elbomlik, és a szója fogyasztása közvetlen veszélye ezzel el is hárul.

A szójával kapcsolatos másik probléma, hogy annak összetevői között számos fitoösztrogén anyag is van. Amennyiben ezek a női nemi hormonokhoz hasonló vegyületek nagyobb koncentrációban kerülnek az emlősök (köztük az ember) szervezetébe, egyes vélekedések szerint a hormonrendszer működésének zavarait idézhetik elő. A vita abban áll az egyes szakemberek között, hogy vannak, akik azt állítják, az említett fitoösztrogén vegyületek egy része a hőkezelt szójában sem bomlik le, ezért a túlzott szójafogyasztást ez a szakembercsoport nem tartja kívánatosnak. A jelen tudományos felfogás szerint azonban a kellőképpen pörkölt szója jól használható akár az állatok, akár az emberek fehérje-utánpótlására.

Genetikailag módosított szója

Itt említjük meg, hogy a szója az az első iparszerűen termeszthető növény, amelyet a genetikai módosításnak vetettek alá. A Monsanto nagyvállalat által genetikailag módosított szója volt az első olyan iparszerűen termeszthető növény, amely ellenállt a szintén e cég által szabadalmaztatotttotális gyomirtó szer, a glifozát hatásának.  A GMO szója termesztése és fogyasztása napjainkban is parázs viták forrása, és várhatóan még évtizedekig tartani fog, mert sem a génmódosítás mellett, sem az azok ellen állást foglaló tudósok között nem várható közös vélemény kialakulása…

A vita egyik alapvető oka az, hogy már a természetes szójában eredetileg benne található biológiailag aktív anyagok jelenléte sem megnyugtató. A genetikai módosításokat ellenzők egy tábora pedig feltételezi, hogy a GMO-szójában a módosítások következtében kis mennyiségben további kedvezőtlen biológiai hatású olyan anyagok is keletkezhetnek.

A laboratóriumban az allergénvizsgálatok mellett a genetikailag módosított anyagokat is kimutatjuk.

Dr. Szigeti Tamás János

Forrás: laboratorium.hu