A fészekvirágzatúak családjába tartozó, minden részében rendkívül keser? íz?, egyéves gyógynövény. Latin elnevezése (Cnicus benedictus L.) a növény jótékony hatásaira utal. A benedictus szó magyar fordításban: áldott jelentés?. Számos népi elnevezése ismert, ilyenek a bárcs, áldott bárcs, áldottf?, keser? bogáncs, áldott haloványka, pápaf?.
Az áldott benedekf? akár 60 cm magasra is megnöv?, egészében er?teljesen sertesz?rös növény. Hosszúkás, szúrós hegy? levelei miatt csak megfelel? keszty?ben tanácsos gy?jteni. Világossárga virágai júniusban és júliusban nyílnak. A gyógyászati szempontból legértékesebb szárát – oldalhajtásaival, valamint fels? virágos, leveles részeivel – virágzása idején a legalkalmasabb gy?jteni. Árnyékos helyen szárítva meg?rzi színét, értékeit és nem fakul ki.
A modern tudomány is elismeri
Gyógyhatásait már az ókorban is ismerték. A Földközi-tenger vidéke és El?-Ázsia a hazája, itt ?shonos, ezen a vidéken vadon terem. Magyarországon termesztik, éghajlati igényei szerint napos, szélvédett helyen kevésbé igényes talajon is megél. Magjai könnyen szóródnak, jól szaporodik.
A benedekf? elterjedésében, megismerésében nagy szerepük volt a bencés szerzeteseknek akik Itáliából honosították, szorgalmasan termesztették kolostorok kertjében. Ennek eredményeként a XVI. században már egész Európában elterjedt. A hétköznapi emberek is megkedvelték, és érdekes nevekkel illették: keser? tüske, széphaj, szamártövis, nyuszifül, áldott szúrós növény. Vértisztító és a “rothadást ki?z?” gyógynövényként a pestis elleni, legismertebb gyógyszerré vált a középkorban.
Matthioli mester azoknak a szoptató kismamáknak javasolta a benedekf? használatát, akiknek elapadt a tejük. (Ezt mi nem ajánljuk, mert a benedekf? keser? anyaga bejut az anyatejbe – a szaklektor.)
Napjainkban a keser? tüske már kevésbé áll a “nyilvánosság” figyelmének középpontjában, gyógyító erejét azonban mindinkább elismeri a modern tudomány. A benedekf? nemcsak a természetgyógyászatban és a homeopátiában használatos, hanem a hivatalos orvostudomány is alkalmazza, els?sorban komplex fert?tlenít? hatása miatt – legyen szó az emészt?rendszerr?l vagy b?rbetegségekr?l. Nemsokára talán már a daganatok gyógyításában is szerephez jut (citosztatikus hatását jelenleg vizsgálják), és esetleg a HIV vírus elleni terápiába is beépítik (egyes tanulmányok beszámolnak a hatásosságáról).
Kiváló fert?tlenít? szer
A benedekf? kivonata jellegzetesen keser? íz?. Az I. világháború után komlópótlóként próbálták hasznosítani a sörgyártásban, sikertelenül. Gyógyító anyagokat, illóolajokat, cserz?anyagokat, gyantát, vitamint, mikroelemeket és sok egyéb kiváló hatóanyagot (knicin, nikotinsav, mikroelemek, keser?anyag) tartalmaz. F? tulajdonságai közül az antivirális és antibakteriális hatásait emelhetjük ki.
Gyógyító tulajdonságai révén el?nyösen alkalmazható az emészt?rendszer és a kiválasztó rendszer problémáinál. Javítja és el?segíti az emésztést, támogatja a gyenge gyomorm?ködést, gyógyítja az étvágytalanságot, mérsékli a hasmenést, megnyugtatja a hasnyálmirigyet. Az epehólyag és a máj betegségeiben (sárgaság) kifejezetten javasolt a használata. Segíti az epe kiválasztását. Vizelethajtó és egyéb hatásával támogatja a húgysav kiválasztódását is, ezért jótékonyan hat köszvény és reuma esetén, és méregtelenít? kúrákhoz is kiválóan alkalmas.
Fert?tlenít? hatásának köszönhet?en, tinktúra vagy forrázat formájában, küls?leg hatékonyan alkalmazható nehezen gyógyuló sebekre, kelésekre, b?rgyulladásra; akne, lábszárfekély, ekcéma vagy sömör kezelésére. A benedekf? hozzáadásával készült krémek enyhítik a b?r és a nyálkahártya elváltozásait, els?sorban a gyulladásos folyamatok gyógyulását támogatják.
Vírusellenes gyógyhatása a fájdalmas övsömör kezelésekor is tapasztalható, mert hatékonyan csillapítja a neuralgiás fájdalmat, meggyorsítja a gyógyulást. A herpesz vírus ellen is hatásosan alkalmazható, küls?leg és bels?leg egyaránt.
Benedekfüves ül?fürd?vel megel?zhet? az aranyér kialakulása, illetve el?segíti a már kialakult betegség gyógyulását.
Használata gyógyításra és a konyhában
Bels?leg: egy teáskanálnyi szárított növényt egy csészényi (2 dl) forrásban lev? vízzel leforrázunk, majd lefedve 15 percig áztatjuk. Lesz?rve mindig étkezések el?tt 20-30 perccel, az édesítés teljes elhagyásával fogyaszthatjuk.
A növény gyökerét kellemetlen szájszag és ínygyulladás esetén (kicsi adagban, kevés alkalommal) rágcsálva alkalmazzuk.
A benedekf? túladagolása rosszullétet, hányást, veseingerlékenységet idézhet el?, ezért vesegyulladás esetén kerüljük a használatát. Küls?leg tartózkodjunk a növény érintését?l az esetleges b?rirritációk miatt.
Várandós és szoptató anyukák kerüljék a benedekf? használatát.
A benedekf? a konyhában is felhasználható. Szárított virágát ételeink színezésére, “befestésére”, sáfrányként, illetve annak pótlására használhatjuk fel. Gyökerét felf?zve lik?rök vagy gyógyborok készítésénél alkalmazhatjuk; kesernyést íz kölcsönöz az italoknak, de gyógyhatása kiváló (mértékkel használva). Készíthetünk benedekfüves forralt bort is, amely a gyógynövénynek köszönhet?en kellemes íz? lesz.
A benedekfüvet megtalálhatjuk a különféle svédcseppekben is.
Összeállította: Vladimír Vonásek – Szakmailag ellen?rizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva