A kór okozója a világ,amelyben élünk-szinte mindegy milyenek a körülményeink ,a modern élet buktatói minden negyedik európait utol érnek!

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es  felszámolása óta ismét gyakoribb az öngyilkosság, ami önmagában is figyelmeztet? jel: a mentálhigiéniás gondokkal küszköd? emberek nem kapnak kell? figyelmet, holott például az Európai Unió is kiemelt feladatának tekinti a pszichés eredet? tünetek kezelésének kérdését. Németh Attila professzor, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója az MTI-Pressnek elmondta, hogy a pszichiátriai betegellátásban fellelhet? zavarok elhárítására az egészségügyi  tárca számára szakmai javaslatterv készült a néhány éve bezárt OPNI pótlására.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prognózisa szerint a következ? évtizedben a depresszió, a különféle szenvedélybetegségek még több ember életét keserítik meg, a betegségek gyakoriságát és a munkaképtelenséget tekintve az élre tör. – Már napjainkban is az unió tagországaiban a lakosság hozzávet?en negyede küszködik mentális panaszokkal. Ez az arány a magyar népességre is igaz. Vagyis minden negyedik feln?tt és gyerek valamilyen fokon pszichológiai ellátásra szorulna – hangsúlyozta a professzor. – A sokasodó mentálhigiéniás betegségek ellenére a h?vösvölgyi Sárga Ház bezárása nyomán a pszichiátriai ágyak száma további 20 százalékkal csökkent, messze elmaradva az uniós átlagtól. Mind kevesebb pénz jut a gyógyításra, kutatásra, hiányzik egy országos koordinációs centrum. A sz?kölködés egyik oka, hogy az egészségügyön  belül – az évszázados gyakorlat folytatásaként – mint a leggyengébb láncszem, rendszerint éppen a pszichiátria húzza a rövidebbet. E szakmának ugyanis nem elég er?s az érdekérvényesít? képessége, a döntéshozó politikusok pedig gyakran egyszer?en átsiklanak a kérdésen. A pszichiátriai betegségeket egyfajta zavarba ejt?, szégyellnivaló tünetegyüttesként szemlélik, sz?nyeg alá söpörve ezen, a társadalomra mind nyomasztóbban nehezed? problémakört.

A modern élet sok buktatót rejt magában

A pszichés zavarokról, els?sorban a depresszióról szólva a szakember elmondta, hogy koránt sem valamiféle új kelet? betegségr?l van szó, hiszen már a régi görög társadalomban ott lappangott az el?deinknél. Az ókor híres orvosa, Hippokratész leírta a melankólia tüneteit, és okát a „fekete epében” vélte megtalálni. A nagy gondolkodók közül Szókratész és Platón is a melankóliától szenvedett. Mégis, a ma emberét gyakrabban fenyegeti ez a tartós lehangoltsággal, kedvetlenséggel, az érdekl?dés elvesztésével, állandó szorongással járó sajátos lelki állapot.
Németh Attila közlése szerint az okok igen sokrét?ek, és nem függenek össze az anyagi jóléttel, illetve annak hiányával – a gazdagokat éppúgy meggyötri, hiszen a modern élet sok buktatót rejt magában.
– Egyik ilyen buktató a túlpörg? életritmusból adódó állandó stresszben gyökerezik – hívta fel a figyelmet a pszichiáter. – A mai ember például átlag 2 órával alszik kevesebbet, mint akár a 100 évvel ezel?tti felmen?k, miközben sokakat éppen az alvászavar, az álmatlanság kínoz. A természetes biológiai ritmus felborulása a többi között olyan technikai találmányra vezethet? vissza, mint a villanykörte. A könnyen hozzáférhet? fény miatt is egyre több a bagoly típusú, az idegrendszerre terhet jelent? éjszakai életre berendezked? ember, amíg a nap járását követ?, egészségesebb, pacsirta típusú kortársak száma csökken. Lámpással kell keresni ?ket… Ma sokan a fokozódó feszültséget – szervezetükkel visszaélve – gyógyszerek, nyugtatók nyakló nélküli szedésével, drogokkal, alkohollal próbálják megszüntetni, ami nem megoldja, hanem csak halmozza a bajokat, könnyen összeomláshoz vezethet.
Mint kiemelte, a modern világ örvendetes hozadéka a társadalmi mobilitás, amelynek azonban szintén megvannak a maga csapdái. 200-300 évvel ezel?tt az akkori viszonyok között a születés jobbára behatárolta, bizonyos korlátok közé szorította az el?dök életútját, ami egyfajta stabil, kiszámítható, jöv?képet is adott.

Öncélúvá vált élet

– Manapság viszont a konyhai mosogatástól a sztárságig ível? szédületes karrier vagy a gyors meggazdagodás árnyoldala a mögötte felbukkanó bels? bizonytalanság. A gyökereit?l elszakadva az idegen közegben az irigyelt, sikeres ember könnyen elveszítheti a bels? fonalat – fejtette ki az igazgató. – Szorong, a nagy anyagi jólét közepette nem találja a helyét, valamiféle légüres térben érzi magát, ahol nincs fogódzó. Bizonytalanság nehezítheti az átlagos modern hétköznapi n? életét is, akinek az anya, a szeret? és a munkahelyi el?remenetel elvárásai között kellene összhangot teremteni, ami szinte lehetetlen. Ezért a túlterhelt n? akár depresszióba is zuhanhat. Ugyancsak buktatókat rejt a frusztrációkkal kísért szingli lét, és a férfiakra nehezed? szerepbizonytalanság. Nem tesz jót a pszichének a mai generációknál a túl hosszúra nyúló útkeresés id?szaka sem, tehát amikor feln?ttként megrekednek a diáklétformánál, ami egy koron túl már csupán egyfajta felel?tlen lebegést jelenthet az öncélúvá vált életben.

 A professzor arra is kitért, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a mentális zavarokat tekintve nincs lényeges különbség az unió egyes országai között.

– Másokkal összevetve viszont magyar sajátosság a borúlátás, amely persze önmagában még nem betegség. A jelenség sokféle összetev?je között szerepe lehet annak is, hogy történelmünkben Mátyás király óta lényegében nincsenek a nemzettudatot er?sít? sikeres pozitív h?sök – jegyezte meg. – Akik lehetnének, azoknál is gyakori a kétely, mint például a Széchenyi István és Kossuth Lajos történelmi szerepét értékel? vitákban. Mindez pedig valahol a tudatunk mélyén negatívan hat ránk, önbizalmunkat gyengítheti, kishit?vé tehet. Amit csak tetézhet, hogy a gyakori válások miatt sok csonka családban felcsepered? gyerek el?tt nincs mindig egy helyes irányt mutató apai vagy anyai minta.

Rugalmas alkalmazkodás

Mivel optimálisnak mondható társadalom a gyakorlatban nem létezik, ahhoz, hogy ne gyarapodjon a mentális zavarokkal küszköd?k tábora, Németh Attila szerint mindenek el?tt célszer? az adott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás.Fontos a biztonságot nyújtó család, az érzelmi élet – beleértve a társkapcsolatokat és a harmonikus szexuális életet -, és az értelmes munka, a megfelel? munkahelyi légkör.Amennyiben e hármas egységb?l valamelyik „hibádzik,” az még könnyen kompenzálható, de ha közülük kett? kiesik, az már könnyen mentális zavarokat okozhat. Napi életvitelünkbe tanácsos beépíteni az egymást er?sít? szellemi és fizikai aktivitást, illetve a megfelel? mennyiség? alvást.Egészséges arányérzékünk meg?rzéséhez tudni kell ellenállni az irreális igényeket felkelt? reklámok, a különféle divatirányzatok csábításainak. Autonóm, stabil, hiteles személyiségként ellenben könnyedén átléphetünk a modern világ buktatóin.

Forrás : MTI