A fényérzékenység és a fényallergia

A köznyelv gyakran csak napallergiának nevezi, ez a problémakör azonban tulajdonképpen két betegséget is takar: a fényérzékenységet és a fényallergiát. Nézzük, mit érdemes tudni róluk!

Mi a különbség a fényérzékenység és a fényallergia között?

bőrFényérzékenység esetén a bőrön – főként az arcon, nyakon, dekoltázson, karon és a kézfejen – alakulhatnak ki különféle kiütések és vörös foltok. A tünetek hasonlóak lehetnek a csalánkiütéshez, és könnyen összekeverhetőek az ekcémával is. Meglepő módon vannak olyanok, akiknél a belső terek megvilágítására használt eszközök is kiválthatnak fényérzékenységet. Így tehát akár egy ártatlannak tűnő villanykörte vagy egy markánsabb neoncső is berobbanthatja a problémáinkat.

Fényallergia esetén kicsit összetettebb folyamatok vannak a háttérben. A probléma kialakulásában ugyanis szerepet játszhatnak különféle gyógyszerek, vegyszerek, testápolók, krémek vagy akár bizonyos parfümök is – tehát tulajdonképpen bármi, ami a bőrünkkel érintkezik, vagy amit magunkra fújunk. Ilyen esetekben ugyanis az UV fény hatására ezeknek a bőrön/bőrben lévő anyagoknak a szerkezete megváltozik és létrejön az úgynevezett allergén. Ez immunválaszt vált ki a szervezetben és így kellemetlen tünetek alakulhatnak ki a bőrön.

Mi válthatja ki a problémát?

A fényérzékenység és fényallergia tüneteit elsősorban a következő dolgok válthatják ki, annak ellenére, hogy a betegség pontos oka nem teljesen ismert:

  • napfény
  • különösen nagy érzékenység esetén mesterséges világítóeszközök (villanykörte, neon)
  • egyes gyógyszerek és az UV-fény együttesen (főként az UV-B, de az UV-A is káros lehet)
  • a bőrre és bőrbe jutó vegyszerek, kozmetikumok, parfümök és az UV-fény együttesen

Kik a leginkább érintettek?

A szóban forgó tünetek nagyobb gyakorisággal figyelhetőek meg nők esetében, a változó kor idején pedig különösen égető lehet a probléma. Egyes források szerint a fényérzékenység és a fényallergia 20 és 40 éves kor között alakul ki általában, de 10 éves gyerekek és 70 feletti nyugdíjasok körében is találkozhatunk vele. A tünetek megjelenése világosabb bőrűeknél valószínűbb, de természetesen a sötétebb bőrszínnel rendelkezőek sem lehetnek teljesen biztonságban. A fényérzékenység arcpirító tüneteinek kialakulásában olyan örökletes tényezők is szerepet játszhatnak, mint például az anyajegyek.

Mik lehetnek a fényallergia és -érzékenység tünetei?

A legfeltűnőbb jelek egyértelműen a különféle kiütések lehetnek. Ezek a bőrelváltozások lehetnekvörösek és aprók, pattanásszerűek vagy hólyagosak, illetve gyakran viszkethetnek is. Fontos kritérium az is, hogy a napégéssel ellentétben ezt a problémát nem követi hámlás, a tünetek viszont időről-időre „fellobbanhatnak”, ha napfény vagy más erős fényhatás éri a beteget.

Hogyan előzhető meg a baj?

Van pár alapvető „szabály”, amelyeket ha fejben tartunk, jó eséllyel megelőzhetjük a bajt. Az erős napsütést mindenképpen kerüljük és érdemes betartanunk a már unalmasnak tűnő délelőtt 11 és délután 3 óra közötti tiltást is. Ha nem tudjuk elkerülni a napon való tartózkodást, viseljünk védőruházatot: nagykarimájú, az arcot is takaró kalapot, hosszú ujjú felsőruházatot és 100%-os védelmet nyújtó napszemüveget. Érdemes kerülni a műszálas szöveteket, mert ezek túlzott izzadást, illetve további irritációkat is okozhatnak. A bőrünket mindig magas védőfaktorral (SPF-high sun protector factor, azaz magas UVA és UVB elleni védelemmel) ellátott krémekkel, spray-kkel védjük és rendszeresen használjuk őket a nap során. Úszás, törölközés, illetve szárítkozás után mindig jusson eszünkbe egy újabb réteget felvinni a bőrünkre – még akkor is, ha éppen árnyékos helyen tartózkodunk. Az árnyékot egyébként is érdemes keresnünk, ha ugyanis fényérzékenységre vagy fényallergiára vagyunk hajlamosak, a közvetlen napfényt mindenképpen próbáljuk meg elkerülni.

egeszseg.hu