A köznyelv gyakran csak napallergiának nevezi, ez a problémakör azonban tulajdonképpen két betegséget is takar: a fényérzékenységet és a fényallergiát. Nézzük, mit érdemes tudni róluk!

Mi a különbség a fényérzékenység és a fényallergia között?

Fényérzékenység esetén a b?rön – f?ként az arcon, nyakon, dekoltázson, karon és a kézfejen – alakulhatnak ki különféle kiütések és vörös foltok. A tünetek hasonlóak lehetnek a csalánkiütéshez, és könnyen összekeverhet?ek az ekcémával is. Meglep? módon vannak olyanok, akiknél a bels? terek megvilágítására használt eszközök is kiválthatnak fényérzékenységet. Így tehát akár egy ártatlannak t?n? villanykörte vagy egy markánsabb neoncs? is berobbanthatja a problémáinkat.

Fényallergia esetén kicsit összetettebb folyamatok vannak a háttérben. A probléma kialakulásában ugyanis szerepet játszhatnak különféle gyógyszerek, vegyszerek, testápolók, krémek vagy akár bizonyos parfümök is – tehát tulajdonképpen bármi, ami a b?rünkkel érintkezik, vagy amit magunkra fújunk. Ilyen esetekben ugyanis az UV fény hatására ezeknek a b?rön/b?rben lév? anyagoknak a szerkezete megváltozik és létrejön az úgynevezett allergén. Ez immunválaszt vált ki a szervezetben és így kellemetlen tünetek alakulhatnak ki a b?rön.

Mi válthatja ki a problémát?

A fényérzékenység és fényallergia tüneteit els?sorban a következ? dolgok válthatják ki, annak ellenére, hogy a betegség pontos oka nem teljesen ismert:

• napfény
• különösen nagy érzékenység esetén mesterséges világítóeszközök (villanykörte, neon)
• egyes gyógyszerek és az UV-fény együttesen (f?ként az UV-B, de az UV-A is káros lehet)
• a b?rre és b?rbe jutó vegyszerek, kozmetikumok, parfümök és az UV-fény együttesen

Kik a leginkább érintettek?

A szóban forgó tünetek nagyobb gyakorisággal figyelhet?ek meg n?k esetében, a változó kor idején pedig különösen éget? lehet a probléma. Egyes források szerint a fényérzékenység és a fényallergia 20 és 40 éves kor között alakul ki általában, de 10 éves gyerekek és 70 feletti nyugdíjasok körében is találkozhatunk vele. A tünetek megjelenése világosabb b?r?eknél valószín?bb, de természetesen a sötétebb b?rszínnel rendelkez?ek sem lehetnek teljesen biztonságban. A fényérzékenység arcpirító tüneteinek kialakulásában olyan örökletes tényez?k is szerepet játszhatnak, mint például az anyajegyek.

Mik lehetnek a fényallergia és -érzékenység tünetei?

A legfelt?n?bb jelek egyértelm?en a különféle kiütések lehetnek. Ezek a b?relváltozások lehetnekvörösek és aprók, pattanásszer?ek vagy hólyagosak, illetve gyakran viszkethetnek is. Fontos kritérium az is, hogy a napégéssel ellentétben ezt a problémát nem követi hámlás, a tünetek viszont id?r?l-id?re „fellobbanhatnak”, ha napfény vagy más er?s fényhatás éri a beteget.

Hogyan el?zhet? meg a baj?

Van pár alapvet? „szabály”, amelyeket ha fejben tartunk, jó eséllyel megel?zhetjük a bajt. Az er?s napsütést mindenképpen kerüljük és érdemes betartanunk a már unalmasnak t?n? délel?tt 11 és délután 3 óra közötti tiltást is. Ha nem tudjuk elkerülni a napon való tartózkodást, viseljünk véd?ruházatot: nagykarimájú, az arcot is takaró kalapot, hosszú ujjú fels?ruházatot és 100%-os védelmet nyújtó napszemüveget. Érdemes kerülni a m?szálas szöveteket, mert ezek túlzott izzadást, illetve további irritációkat is okozhatnak. A b?rünket mindig magas véd?faktorral (SPF-high sun protector factor, azaz magas UVA és UVB elleni védelemmel) ellátott krémekkel, spray-kkel védjük és rendszeresen használjuk ?ket a nap során. Úszás, törölközés, illetve szárítkozás után mindig jusson eszünkbe egy újabb réteget felvinni a b?rünkre – még akkor is, ha éppen árnyékos helyen tartózkodunk. Az árnyékot egyébként is érdemes keresnünk, ha ugyanis fényérzékenységre vagy fényallergiára vagyunk hajlamosak, a közvetlen napfényt mindenképpen próbáljuk meg elkerülni.

egeszseg.hu