Budapest, 2012. március 1., csütörtök (MTI) – Több mint 2000-en kerültek Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályára tavaly drogtúladagolás miatt, ez eddig a legmagasabb szám – mondta Zacher Gábor toxikológus csütörtökön Budapesten „A kábítószer b?nözés elleni küzdelem rendészeti és egészségügyi aspektusai” címmel tartott konferencián.

A rend?rség Teve utcai székházában tartott rendezvényen az osztályvezet? f?orvos azt mondta, hogy tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 8-10 drogtúladagolásos esetük volt a „dizájner drogok” miatt.
(A „dizájner” drogok elnevezés abból ered, hogy egy már tiltólistán szerepl? szer kémiai szerkezetének módosításával olyan anyagot hozzanak létre, amelynek hatása megegyezik az eredetiével, viszont a listán még nem szerepel, azaz fogyasztása nem tiltott.)
Zacher Gábor az egyik legveszélyesebbnek az új szerek között az MDPV-t nevezte; a mostanában heroin helyett használt drog nagyon addiktív és gyors leépülést okoz.
A másik nagyon problémás kábítószer a GHB, más néven Gina, ami miatt egy évben körülbelül 200-an kerülnek a toxikológiai osztályra. Népszer? még manapság a szintetikus marihuána és kokain is – f?zte hozzá.
Megemlítette: Magyarországon még nincs jelen a krokodil néven ismert drog. Ennek a kábítószernek az alapja egyébként a sósav, a gázolaj, a hígító, a jód és a vörösfoszfor. Az alkotórészek közül a sósav és a foszfor felel?s az interneten terjed? filmekben látható drasztikus szövetelhalásért – közölte.
Szerinte ma már „boldog békeid?knek” számítanak a „dizájner drogok” megjelenése el?tti id?szakok, hiszen az akkori szereket már ismerték. „Talán furcsán hangzik egy toxikológus szájából, de ezek a szerek talán még szerethet?ek is voltak, hiszen ezekr?l a szerekr?l mindent tudtunk, ezeknek a szereknek ismertük a hatásait és az elvonási tüneteket” – tette hozzá.
Az új évtizedben aztán megjelentek az új drogok, amelyek átalakították a szokásokat és kontrollálhatatlanná tették a téma kezelését. Például mára megsz?nt a díler fogalma, hiszen a fogyasztók az interneten vásárolnak, a drogokat fürd?sóként, növényi tápsóként, illatosítóként árulják.
A toxikológus szerint újabb és újabb szerek jelennek meg, amelyeket nem amat?r vegyészek, hanem magasan kvalifikált szakemberek állítanak el?.
Az új szereket már nem Hollandiában vagy a Balkánon készítik, hanem például Kínában és Indiában – tette hozzá.
Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) igazgatója el?adásában azt mondta, hogy a drog elleni harcban az egyik legfontosabb tényez? a kínálatcsökkentés, ami els?sorban a b?nüldöz? hatóságok feladata, a második kiemelt aspektus a kereslet csökkentése, ami már inkább társadalmi célkit?zés kell legyen, és harmadikként megemlítette az igazgatási, engedélyeztetési munkát, minek a megfelel? hatékonysága szintén a kábítószerrel való visszaéléseket mérsékelheti.
A vezet? szerint ebben a témában a célközönségnek a fiatalok számítanak; a drogfogyasztók többsége a tizenhat és a huszonhat év közötti fiatal, és egy kutatás szerint a tizenhat évesek között minden harmadik kipróbált már valamilyen tudatmódosító szert.
Csizner Zoltán a fentiek alapján mérföldk?nek nevezte a csütörtökön életbe lépett C-listát, az új tiltott pszichoaktív anyagok jegyzékét, hiszen a kiskapuk a gyors lezárását teszi lehet?vé.
Révai Róbert, a Budapesti Rend?r-f?kapitányság Humánigazgatási Szolgálat egészségügyi osztályának f?tanácsosa elmondta: a kábítószer-terjesztés a szervezett b?nözés legjövedelmez?bb üzletága, ami jól tükröz?dik a magyarországi b?nszervezetekkel kapcsolatos felmérésekb?l. Az adatok a hazai drogpiac folyamatos b?vülésér?l tanúskodnak – tette hozzá.
Ma Magyarországon a „dizájner drogok”, a kannabisz-, az ecstasy- és az amfetamin-származékok dominanciája érvényesül a fogyasztók és a forgalmazók körében is.
A f?tanácsos megemlítette, hogy egyes vegyi szakért?k szerint napjainkban a kannabisz-származékok egyre több hatóanyagot tartalmaznak, így er?teljesebb függ?séget alakítanak ki és jobban torzulhat a használók személyisége is.