Mik azok a húgykövek?
A húgykövek mátrixból és a vizelettel kiválasztott anyagokból, ezek kristályaiból állnak. Összetételük alapján elkülöníthetünk kalcium-oxalát (kb. 75%) és kalcium-foszfát (kb. 5%) köveket, urátköveket (kb. 5%), fert?zés okozta köveket (10%) pl. struvit-köveket és ritka k?féleségeket (pl. cisztinkövek
cisztinvizelésnél). Elhelyezkedhetnek a vesében (vesek?), a húgyvezetékben (vesegörcs esetén), a húgyhólyagban és ritkán a húgycs?ben.
A vesek?betegségr?l röviden
A lakosság kb. 5-8 %-ánál fordul el?, de világszerte növekszik az új veseköves megbetegedések megjelenése. Férfiaknál 2-szer gyakoribb és a 30-60. életév között tet?zik a megjelenése. Hazánkban 300 ezerre tehet? azok száma, akik mindkét veséb?l ismételten ürítenek köveket. A betegség családi
halmozódást mutat, de inkább a kockázati tényez?k iránti fogékonyság örökölhet?. Olyan multifaktoriális megbetegedésr?l van szó, ahol az anyagcsere-tényez?k hatására a vizelet túltelítetté válik a k?képz? anyagokra nézve (pl. kalcium, oxálsav, húgysav), a vizeletkoncentráció túl
magas (fajsúly >1015 g/l) lesz és a vizelet normál vegyhatása (pH) megváltozik. A k?képz?dést el?segíti a vizeletpangás (pl. anatómiai elváltozások, jóindulatú prosztata megnagyobbodás), a tartós fekvés, a szomjazás és a fehérje b? táplálkozás. A megnövekedett állati fehérje hatására a vizelet kalcium tartalma megnövekszik, fokozódik az oxálsav és a húgysav kiválasztása is a vizeletben, csökken a kristályosodást gátló citrát koncentrációja és savanyúvá válik a vizeletet. Mindezen tényez?k kedveznek a kalciumtartalmú- és húgysavkövek kialakulásának.
A vesek? sokáig tünetmentesen fejl?dik ki. Ha elmozdul és a vizeletelvezet? rendszerben elakad, vesek?rohamról/vesegörcsr?l (uretercolica) beszélünk, amelyet általában szabad szemmel nem látható véres vizeletürítés (haematuria) kísér. A betegség diagnosztizálásában segítséget jelent a vizeletvizsgálat (vizelet pH, fajsúly, baktérium, stb. kimutatása, és a kalcium, húgysav, oxálsav, foszfát, cisztin koncentrációjának megállapítása), a
vérvizsgálat, az eltávozott k? analízise, valamint röntgen, CT, ultrahang és vesefestéses (urographia) vizsgálat.
A terápia vesek?roham esetén görcsoldó, fájdalomcsillapító adása és k?hajtás (b? folyadékfogyasztás, mozgás-ugrálás, helyi meleg alkalmazása). Kés?bbiekben k?zúzás pl. ESWL (Extracorporal ShockWave Lithotripsy, azaz extrakorporális lökéshullám k?zúzás) és ultrahangvezérelt endoszkópos
k?eltávolítás lehetséges. A k?képz?dés gátlására gyógyszeresen befolyásolják a vizelet vegyhatását és javasolják a vizelet koncentrációjának önellen?rzését tesztcsík segítségével (a vizelet fajsúlya ne emelkedjen 1010 g/l fölé).
Vesek?betegség – Táplálkozás
Egyes táplálkozási tényez?k el?segíthetik a vesekövesség megel?zését vagy – éppen ellentétesen – hajlamosíthatnak annak kialakulására. Az étrend módosításával megváltoztatható a vizelet összetétele, amely hatással lesz a vesek? kialakulására.
TUDTA-E?
• A vesek?betegség el?fordulása jólétben, fehérjében gazdag étrend mellett gyakoribb.
• A férfiak kétszer annyian érintettek a n?khöz képest.
• A húgyúti fert?zések kedveznek az úgynevezett struvit-kövek (magnézium-ammónium-foszfát tartalmú kövek) kialakulásának.
• A vesekövek étrendi kezelésének legfontosabb tényez?je a folyadékbevitel és a k?képz?dést el?segít? táplálék-összetev?k kiegyensúlyozott bevitele.
• A legújabb ajánlások vesek?betegségben az állati eredet? fehérjeforrások megszorítását javasolják.
Általános javaslatok
A kövesség fajtájától függ?en k?típusonként változnak az el?írt táplálkozási jellegzetességek, de mégis megfogalmazhatók általános étrendi javaslatok:
• B?séges folyadékbevitel. A vesek?betegség megel?zésében nagy jelent?sége van a sok folyadék fogyasztásának, ami azt jelenti, hogy a naponta ürített vizelet mennyisége érje el a 2 litert. Ez napi kb. 2,5-3 liter, els?sorban víz fogyasztásával valósítható meg, amelyet növelni szükséges jelent?s
vizeletvesztés, izzadás és testmozgás esetén. Ez a mennyiség el?segíti a kell?en híg vizeletet, így nem koncentrálódik be, kristály nem alakul ki bel?le. Célszer? a nap folyamán egyenletesen elfogyasztani, akár éjszakai ébredéskor is javasolt inni.
• Mértéktartó fehérjefogyasztás. Legfeljebb 0,8-1 g /ttkg legyen naponta és dönt?en növényi fehérje.
• A telített zsírok és transzzsírok lehet? legkevesebb, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele.
• A túlzott szénhidrátfogyasztás mell?zése, mivel növeli a vizelet kalciumszintjét és csökkenti a citrátszintet.
• A normál testtömeg elérése és fenntartása. Néhány tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás megnövekedett kalcium-, oxalát-, húgysavkiválasztódással és alacsonyabb vizelet-pH-val jár, amelyek növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát.
• A túlzott mennyiség? só használatának mell?zése. Maximálisan napi 5-6 g mennyiség javasolt.
• Zöldség-, f?zelékfélék és gyümölcsök kiegyensúlyozott, napi többszöri fogyasztása. A vizeletre nézve dönt?en természetes lúgosító hatásúak (1. táblázat). Csökkenthetik a vesekövek kialakulását, mivel a kalcium és a húgysav kristályosodást gátló citrát, magnézium szintje ekkor magasabb a
vizeletben és a vizelet pH-ja is magasabb.
• Mértékletes és változatos étrend
A továbbiakban a k?analízis és vizeletvizsgálat után felismerésre került összetev?k figyelembevételével megfogalmazott, célzott étrendi javaslatok kerülnek ismertetésre.
Kalcium tartalmú k? esetén
2,5 l/nap vizeletürítés esetén csökken a vizeletben a kalciumsó túltelítettsége, amely napi 3 l folyadék fogyasztásával biztosítható.
Naponta 0,8-1 g/ttkg fehérjebevitel javasolt, de a napi maximális mennyiség ne haladja meg a 91 g-ot.
A tej és tejtermékek kivételével meg kell szorítani az állati eredet? fehérjeforrások fogyasztását (pl. húsok, húskészítmények).
A kalciumban szegény étrend csökkenti ugyan a vizelet kalciumszintjét, de fokozza az oxalátürítést, és így k?képz?déshez vezet, ezért a javasolt kalciumbevitel a normál ajánlásnak felel meg (1000-1200 mg/nap).
Oxalátk? esetén
Az oxálsav étrendi bevitelének csökkentése csak részben segít, mivel az oxálsav a közti anyagcserében is képz?dik. Az oxalátban gazdag élelmiszerek (2. táblázat) és a bel?lük készült ételek fogyasztásának a megszorítása (max. 40-50 mg/nap oxalát) csak azoknál a betegeknél lesz hasznos, akiknél az oxálsav fokozott felszívódása áll az oxalátk? hátterében pl. krónikus gyulladásos bélbetegségnél, krónikus hasnyálmirigy-elégtelenségnél. Ebben az esetben érdemes a kalciumbevitelt megnövelni, mert a bélben megkötött oxálsav kalcium-oxalát formájában kiürül a széklettel. A magas oxálsavtartalom miatt a fekete és zöld teák fogyasztását is javasolt mell?zni, bár tej hozzáadásával kevesebb oxalát szívódik fel bel?lük. A gyógynövényteák lényegesen kevesebb oxalátot tartalmaznak, így elfogadható alternatívát jelentenek.
Kutatások tárgyát képezi és a kés?bbiekben a visszatér? vesekövesség megel?zésében el?nyös lehet az oxalát lebontásáért felel?s Oxalobacter formigenes probiotikumként történ? alkalmazása. A B6-vitamin csökkent oxalátkiválasztódást idéz el?, így a B6-vitaminban gazdag élelmiszerek
fogyasztása javasolt: máj, hús, hal, tejtermék, hüvelyesek, éleszt?, tej és a tojás. A túlzott mennyiség? C-vitamin bevitelt (1000 mg/napnál több) érdemes mell?zni, mert az aszkorbinsavból oxálsav keletkezik. A javasolt C-vitamin bevitel 90 mg/nap.
Húgysavk? esetén
Keletkezésében szerepet játszik a köszvény, a rosszindulatú daganatos betegségek és a szalicilátok nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése, amelyek jelent?sen növelhetik a húgysavürítést és ezáltal a húgysavk? kialakulását. Mérsékelt fehérjetartalmú (0,8-1g/ttkg/nap), purinszegény étrend javasolt. Magas purintartalmú nyersanyagok közé tartoznak a bels?ségek (borjúmirigy, vese, vel?), szardínia, édesvízi halak, húsok, hüvelyesek (3. táblázat). A nyersanyagok purintartalmát csökkenthetjük el?f?zéssel (sütés, párolás el?tt), f?zéssel (ebben az esetben a f?z?folyadék nem kerül elfogyasztásra), a f?z?lé leöntésével. A kioldódott purin miatt nem javasolt fogyasztásra az er?leves, a húsleves, a kocsonya, a sült húsok
szaftja. Lúgos vegyhatású vizeletet eredményez? táplálékokat kell az étrendbe beiktatni, mert bázikus közegben a húgysav nehezebben csapódik ki. Jó hatásúak a citrusos italok és az alkalikus ásványvizek (Salvus, Parádi, Bánfi), melyekb?l napi 2-3 dl javasolt. A húgysavkövek képz?dését megel?zheti a
fekete ribizlilé rendszeres fogyasztása Az alkoholos italok fogyasztása kerülend?.
Cisztink? esetén
Naponta 3-4 l folyadékbevitel megel?zheti a cisztin kristályosodását. Az állati fehérjék, különösen a magas metionin- és ciszteintartalmú élelmiszerek fogyasztását korlátozni kell: túró, sajt, tojásfehérje, hal, hús. Citrusos (narancs, citrom, lime) italok, friss paradicsomlé, dinnye fogyasztása segíthet a
vizelet lúgosításában.
Struvit kövek esetén
Húgyúti fert?zések pl. Proteus mirabilis, Pseudomonas, Klebsiella, nyomán keletkezhetnek, mivel ezek a kórokozók nagy mennyiségben képeznek ammóniumot (és szén-dioxidot), ezáltal alkalikussá válik a vizelet. A fert?zéses eredet miatt az étrendnek nincs meghatározó szerepe, a vizelet lúgosítása elkerülésének kivételével.