Ha egy szóval szeretnék válaszolni a feltett kérdésre: sehogyan. Bár az interneten többféle receptet olvastam  mégis azt gondolom ezt a műfajt inkább hagyja ki mindenki a saját érdekében. Remélem mire a cikk végére érnek többségükben egyet fognak érteni velem.

Tisztázzuk: mi az amit szeretnénk távol tartani a bőrünktől

A Napból kibocsátott sugárzás különböző hullámhosszokkal éri el a Földet. Az Uv sugárzás hullámhossza a 100 -400nm, ezt követi a látható fény spektruma 400-800nm között , és az infravörös sugárzás 800nm felett amelyet hőnek érzékelünk. Az UV sugárzást közvetlenül nem érzékeljük viszont  fotokémiai reakciókat  eredményez a bőrben. Ezek a reakciók serkentik a melanin termelést amely miatt a bőr barnára színeződik vagy gyulladást okoznak. Egyszerű bőrpírt vagy súlyos égést de fennáll a lehetőség genetikai mutációk létre hozására vagy arra hogy  a sejtek viselkedése kórossá változzon. Az UV sugárzás károsítja a DNS-t, oxidálja a lipideket, szabad gyököket termel, lebontja a bőrben a celluláris kommunikációt, a stresszre adott válaszreakciókban módosul a gének expressziója, gyengül a bőr immunválasza.

A sugárzás hullámhosszának csökkenésével a sugárzás  energiája nő. Az UV sugárzás hullámhossza a legrövidebb, energiája pedig a legnagyobb és ez okozza azt, hogy képes fotokémiai reakciókat kiváltani. Az  UV sugarak kedvezőtlen tulajdonsága még az is  hogy képes behatolni a bőr mélyebb rétegeibe .

Az UV sugárzás változó mértékben éri el a földfelszínt. A sugárzás erősségéről  a Meteorológiai szolgálatok ma már képesek felvilágosítást adni, ezt érdemes  figyelembe venni.

Az UV sugárzás spektrumát jellemző tulajdonságai alapján két részre szokás bontani.

-az UV-A ( Aging ray ) sugárzás hullámhossza  (320-400 nm),  nem nyeli el az ózonréteg,  mélyen behatol a bőrbe és hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez vagy  okozhat bőrrákot,és a szemet se érje el mert behatol egészen a szemlencséig.

-UVB ( Burning ray) sugarak (  280-320 nm ) amelyeket részben kiszűr az ózonréteg és főképpen a  bőr leégéséért felelősek. Gyulladást okoznak a bőr felszínén, aktiválják a melanociták működését amelyek  pigmentet termelnek . Ez a pigment termelés alapvetően a bőr védekező mechanizmusa . Fontos tulajdonságuk még hogy hatásukra képződik a bőrben a D-vitamin. Az ózonréteg elvékonyodása miatt az UVB sugárzás fokozott veszélyt jelent.

-UVC sugárzásról csak zárójelben ( 100-280 nm ) nem érik el a Földet.

Mit várunk el egy fényvédő hatású készítménytől? Természetesen azt hogy hatékonyan védjék a bőr felületét az érkező UV-sugaraktól ,és így kivédjék a leégést és az összes többi negatív hatást.

Milyen módon lehet ezt a hatást elérni

A fényvédő krémekben természetesen kell lenni valami speciálisnak amitől egy átlagos testápoló vagy bőrvédő krém fényvédő tulajdonsággal rendelkezik. És itt jönnek a problémák ! Az anyagnak egy meghatározott hullámhossz ellen kell védni bennünket. Nos bármennyire hívei vagyunk a természetes dolgoknak vannak olyan problémák amelyeket nem lehet kémiai hatóanyagok , vagy különleges technológiák nélkül megoldani.

Hogy miért nem lehet ezt a cikk további részében fogom elmagyarázni.

A fényvédő szerek ezt a tulajdonságukat kétféle módon működő hatóanyagoktól kapják.

-a kémiai úton működő

– vagy a fizikai úton működő anyagoktól.

A kémiai módon működő fényvédő szerek olyan molekulák amelyek elnyelik a sugárzást még mielőtt az a bőr felszínéhez érhetne. Mechanizmusuk igen bonyolult.  Az UV sugárzás ebben az esetben aktiválja a szűrő molekulák elektronjait amelyek egy időre energiával feltöltött állapotba kerülnek, majd az energia leadásával visszatérnek az alap állapotukhoz. Egyes molekulák csak bizonyos hullámhosszokra reagálnak ezért többféle hatóanyag kombinálásával lehet biztosítani azt, hogy a teljes UV spektrumot lefedje a védelem. Miután ezekhez az anyagokhoz házi  körülmények között senki nem fér hozzá csupán egy rövid összefoglalást mutatok róluk. Az anyag neve után szerepel hogy az UV spektrum melyik részét blokkolja hatékonyan.(Elég nehéz őket még elolvasni is, aki akarja ugorja át. )

Szerves (kémiai ) fényvédők

-PABA észterek: Oktil dimetil PABA (UVB)

-Cinnamátok: Oktil-metoxi-cinnamát (UVB), Oktokrilén (2-etil-hexil-2-ciano-3, 3 – difenil) (UVB / UVA)

-Szalicilátok: Oktil-szalicilát (UVB)

-Antranilátok: Metilantranilát(UVA)

-Benzofenonok: Oxybenzone (UVB / UVA)

-Dibenzoylmethanes: Avobenzone  vagy  Parsol (1789) (UVA)

-Benzilidén Camphor: Terephthalylidene dicamphor szulfonsav vagy Mexoryl SX (UVA), Drometrizole trisziloxán vagy Mexoryl XL (UVA UVB)

Akkor térjünk át a szervetlen vagy fizikai úton működő fényvédő anyagokra. Nincs belőlük sok csak kettő név szerint a cink-oxid és a titán -dioxid. Ez a kettő szokott szerepelni az interneten terjedő házilag készíthető napvédő receptekben.

Hogy működnek

Mint a nevük is mutatja fizikai módon visszatükrözik vagy szétszórják az UV sugarakat mielőtt azok elérnék a bőrt.Különösen hasznosak érzékeny bőrre, nem szívódnak fel, és általában nem okoznak bőrirritációt.Viszont a hátrányuk az ha nem vagyunk elég  „ügyesek ” egy szép fehér réteget hozunk létre a bőrünkön fényvédő helyett.

Milyen egyszerű lenne egy-két kanál cink-oxidot belekeverni valamibe ,és máris kész a fényvédő.Viszont ahhoz ,hogy a cink-oxidból meg a többi alapanyagból fényvédő legyen jelentős technikai háttérre van szükség miután a részecske mérete dönti el hogy fényvédő lesz-e a cink-oxidból  vagy  a végeredmény  egy remek  popsikenőcshöz hasonlatos.

A maximális fényszórást akkor tudjuk elérni ha a részecske átmérője azonos a beeső sugárzás hullámhosszával ,plusz ha ehhez hozzávesszük hogy a felkent anyagot se szeretnénk  fehérnek látni  a bőrünkön  akkor a cink-oxid részecskék méretének 400 nanométer alattinak kell lenniük. Megfelelő kis méretű részecskék pedig nemcsak szétszórják hanem el is nyelik az UV-sugarakat mivel a részecskeméret változásával az anyag tulajdonságai is változnak.

A legtöbb fényvédőben nanoméretű vagy mikronizált részecskék találhatók. A nano mérettartomány pedig a méterhez viszonyítva 10^-9. 

Hogy értelmezni tudjuk  a méreteket néhány példa:

-az emberi haj átmérője 80 000-100 000 nanométer

-egy papírlap mintegy 100 000 nanométer vastag

-és olvastam egy cink-oxidot mint fényvédőt tartalmazó kozmetikai termék részecskeméretről szóló analízisét amely a következő: a részecskék mérete 70-300 nanométer között változik és a részecskék körülbelül 20%-a a 100 nanométer alatti tartományba esik. Ilyet kellene előállítani a konyhánkban!!

Amiről még nem szóltam szintén a technológia hatáskörébe tartozik: ilyen méretű részecskéket nemcsak előállítani kellene tudni de a részecskeméretet meg is kellene tartani a termékben, tehát meg kellene gátolni az összecsapódást.És szintén technológiai  fogalom az egyenletes eloszlás kérdése is.Ennek megoldásával sem fárasztok senkit.

Nézzünk akkor egy receptet ( nem fogom leírni honnan származik … az INTERNETRŐL természetesen! )

Hozzávalók

• 5 ek kókuszolaj (én finomítottat használtam)
• 1 ek kakaóvaj
• 3 ek sheavaj
• 1 ek méhviasz
• 1 tk lecitin
• 1 kk cetyl-alkohol
• 1 kapszula E- vitamin
• 1 ek aloe vera gél
• 2 ek cink-oxid
• 3-5 csepp levendula illóolaj (elhagyható)
• 1 ml optiphen

Kimértem mennyi az a két evőkanál cink-oxid. Attól függően  mennyire volt púpozott az evőkanál 10-15 grammtól  egészen 20-25 grammot is sikerült lemérnem. Ez a mennyiség már popsikenőcsnyi . Mert nem említettem még a cink-oxid egyik legismertebb tulajdonságát:erősen nedvszívó, szárító.Ezért jellemző alkotórésze a popsikenőcsöknek, hogy szárazon tartsa a baba bőrét. Az FDA által jóváhagyott cink-oxid koncentráció a fényvédőkben tényleg   max.25%  azonban a minőség nagyon nem mindegy -amiről egész eddig szó esett. Ezért nem gondolom, hogy aki összekeveri a fenti alkotórészeket a végén fényvédőt fog kapni!

Cink-oxidot tartalmazó tényleg hatékony és hipoallergénnek mondható fényvédőben  megfelelő mérettartományba eső cink-oxid található. Sem nanoméretű ,sem mikronizált cink-oxidot nem lehet kapni a patikában és ez igaz a titán-dioxidra is! Csak az kezdjen neki fényvédő gyártásának aki ilyet be tud szerezni. (Egyetlen egy webshopot sikerült találnom ahol megfelelő részecskeméretű cink-oxidot árultak)

 Ha valamit nagyon nem ajánlok senkinek az a fényvédő krém házilagos készítése. 

Végül ejtsünk azért néhány szót azokról a természetes anyagokról amelyek  belülről védik  bőrünket ha elég sokat fogyasztunk belőlük:

-zöld tea ,fekete tea

-kurkumin

-szilimarin ( máriatövis)

genistein (szója, ginkgo biloba)

-a fokhagyma vegyületei

-rezveratrol (szőlő, dió,vörös bor)

-karotinoidok (sárgarépa, paradicsom)

-C-vitamin

-E-vitamin

-vörös lóhere kivonat

-ferulic savak (olivaolaj ,olajbogyó)

Forrás:

http://www.google.com/patents/US20130177616

http://www.dermatology.ucsf.edu/skincancer/general/prevention/sunscreen.aspx