Üresen talált barlangok üledékének porából vontak ki ?si emberi DNS-t egy új módszerrel, melyet egy nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki.

Az ?si emberi DNS f? forrásai a csontkövületek, ám ezekb?l nagyon kevés van még azokon a helyeken is, ahol a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy ott az ember ?sei élhettek.
„Számos barlangban találunk k?szerszámokat, csontokat viszont nem” – mondta Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerz?je.
A kutatók hét európai és oroszországi barlangból gy?jtöttek össze 85 üledékmintát. Az üregekr?l ismert, hogy ember járt vagy élt bennük a 14 ezer-550 ezer évvel ezel?tti id?szakban.
A korábban növényi és állati DNS megtalálására használt módszert addig finomították, amíg alkalmas nem lett ?semberek és eml?sök genetikai anyagának megtalálására.
Az úgynevezett mitokondriális DNS-re koncentráltak, ami anyai ágon örökl?dik, mivel ez különösen alkalmas arra, hogy a közeli rokon fajok közötti különbségeket megállapítsák.
Sérült molekulák elemzésével képesek voltak elkülöníteni az ?si genetikai anyagot mindenféle olyan szennyez?dést?l, ami mai látogatóktól származott. Végül 12 eml?sfajra utaló anyagot találtak, köztük olyan kihalt fajokét, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú, a barlangi medve vagy a barlangi hiéna.
A mai ember mitokondriális DNS-e alapján kidolgoztak egy érzékeny „DNS-csalit”, amivel ki tudták halászni azokat a szekvenciákat, amelyek a leginkább hasonlítanak rá. Így négy barlangban talált üledékb?l kimutatták a titokzatos, Szibériában felfedezett gyenyiszovai ember genetikai nyomait, valamint a neandervölgyi emberét is.
  Az egyik lel?hely, amelynek porából a neandervölgyi ember DNS-ét mutatták ki, a belgiumi Trou Al’Wesse barlang volt, ahol soha emberi csontot nem találtak, bár k?szerszámok és vágások jeleit visel? állati csontok arra utaltak, hogy járt ott ember.
Meyer elmondta, hogy az új módszerrel megnövekszik azoknak a lel?helyeknek a száma, ahol a régészek olyan genetikai bizonyítékokat találhatnak, melyek az emberi evolúció és a fajok vándorlásának hiányzó láncszemeit pótolhatják, többet tudhatnak meg a például a gyenyiszovai emberr?l, akinek DNS-e a mai melanéziai és ausztrál ?slakókban még mindig megtalálható.