(MTI) – Amerikai kutatók új, az általánosan elfogadott nézettel ellentétes felfedezéseket tettek, amelyek közelebb vihetik a tudós társadalmat annak pontosabb megértéséhez, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön.
Az élet keletkezésér?l kidolgozott elmélet szerint valószín?leg az összes él? sejtben megtalálható ribonukleinsavak (RNS) képezhették az „élet els? molekuláit” a földgolyón. (Az RNS a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétl?d? egységb?l épül fel.) Ugyancsak széles körben osztják azt a feltevést is, hogy az élet eredetének forrását magas h?mérséklet? környezetben – például az óceánok mélyének termikus kürt?iben – kell keresni.
A Floridai Állami Egyetem professzora, Michael Blaber szerkezeti biológus vezette csapat által generált adatok inkább az ellenkez?jét sugallják, nevezetesen azt, hogy nem RNS-ek, hanem fehérjék jöttek létre el?ször, méghozzá sós, halofil környezetben.
Az általuk nyert adatok azt a feltevést támasztják alá, hogy az a tíz prebiotikus – élet el?tti – aminosav, amelyr?l feltételezik, hogy már négymilliárd évvel ezel?tt megtalálható volt a Földön, nagy valószín?séggel képes volt olyan fehérjéket építeni, amelyek alkalmasak lehettek a kémiai reakciók lebonyolításához és az egymáshoz kapcsolódáshoz szükséges feltekeredésre sós környezetben is.
A fehérjék feltekeredése (folding) az a folyamat, amelynek során a proteinek elnyerik azt a rájuk jellemz? térbeli szerkezetet, amely nélkül nem tudnák ellátni az élet fenntartásához és az organizmusok alkalmazkodásához elengedhetetlen funkciójukat. A Michael Blaber vezette tudóscsoport véleménye szerint a feltekeredésre képes fehérjék megteremthették annak a metabolikus folyamatnak a feltételeit, amelynek eredményeként 3,5-3,9 milliárd évvel ezel?tt létrejöttek az élet els? kezdetleges, sejtszer? és osztódni tudó formái a Földön. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences cím? kiadványban megjelent tanulmány összeállításához olyan elemz? módszereket alkalmaztak, amelyeket tizenhét éven át fejlesztettek ki.
A tíz aminosav a Földnél öregebb üstökös- és meteormaradványok révén jutott el a szület? félben lév? bolygóra, ennek elfogadására a világ különböz? térségeiben megtalált meteoritok vizsgálata elegend? bizonyítékot szolgáltatott már. A szóban forgó prebiotikus aminosavak – a fehérjék épít?kockáit képez? szerves vegyületek – a naprendszer formálódása során születtek meg egyszer? kémiai folyamatok eredményeként. (Az emberi szervezet összesen húsz aminosavat használ fehérjegyártásra, beleértve a tíz „élet el?ttit” is.)
Ugyancsak tudományosan meger?sített tény, hogy 3,5-3,9 milliárd évvel ezel?tt a Földön kialakult feltételek és éghajlati viszonyok kedvez?ek voltak az élet létrejöttéhez: vulkanikus eredet? földterületek, sós óceánok és édes viz? tavak, forró és párás (hozzávet?leg 80 Celsius-fokos) légkör, amely szén-dioxidból és nitrogénb?l tev?dött össze. (Az oxigén csak kés?bb bukkant fel a növények és a baktériumok „melléktermékeként”.)
A Blaber-csapat eredményei azt jelzik, hogy a kémiai folyamatok eredményeként kialakult és a világ?rb?l érkezett aminosav-együttes minden bizonnyal tartalmazta a komplex, feltekeredett proteinok el?állításához nélkülözhetetlen információkat. Ha elméletük bebizonyosodik, akkor a tudósoknak másfelé kell keresniük az élet forrását és keletkezésének módját, mint korábban tették.