Turbolya-tavaszi megújulás

A turbolya az Apiaceae családba tartozó, a petrezselyemhez hasonló egynyári növény. Népies elnevezései:illatos turbolya, olasz saláta, édespetrezselyem

Az ánizsra emlékeztető szagú, édeskés ízű egynyári növényt már a rómaiak is használták. Méter magasra is megnövő faj. Szára üreges, levele a petrezselyem zöldjéhez hasonlít, ernyős virágzata kis fehér virágokból áll. A levelek szárnyasan összetettek. A levélhüvely éle szőrös. A virágzat összetett ernyő. Gallérlevél nincs, csak gallérkalevelek, fehér virágai ernyőben nyílnak.  Az egész növény tartalmaz illatanyagot.A termés éretten nem bordás. Április környékén virágzik, de ha a nyár nem túl száraz  még egyszer virágot bont.

A növény őshonos Nyugat-Ázsiában, Délkelet -Európában.  Mindenféle talajon megél, nem érzékeny a hidegre ezért már kora tavasszal vethető. Gyorsan növekszik és 6-8 hét múlva felhasználhatóak a levelei. Eltűri az árnyékot, fejlődéséhez elég 15-20 C fok hőmérséklet.  20 C fok felett azonban a levelei gyorsan elvesztik színüket, üdeségüket és lilás árnyalatúvá válnak.

Illóolaj tartalma 0,3%, valamint tartalmaz A, B és C-vitamint, kalciumot, káliumot, magnéziumot, courmarinokat, flavonoidokat, szelént, mangánt és methylchavicolt.

A turbolya nem tipikus gyógynövény, felhasználása inkább  fűszernövényként ismert. Európa egyes részein a Húsvéti ünnepkörben a Nagycsütörtöki szertartás része, mert illata hasonlít a mirrhára, és mert kora tavaszi kihajtása emlékeztet a megújulásra.

A kora tavaszi friss leveleket az ókori görögök gyermekláncfűvel és vizitormával keverve mint tavaszi tonikumot használták . Úgy gondolták ez a kombináció vitamin és ásványi anyag tartalma miatt megfiatalítja a testet a tél után . Norvégiában és Franciaországban egy tál friss darált turbolyalevél is jár a tavaszi étkezésekhez , amelyet gazdagon szórnak a salátákra, levesekbe, pörköltekre.

A növény nem bírja a szárítást vagy a főzést. Jellegzetes illat és aromaanyagai elvesznek ezért általában frissen kerül az ételekbe.  A fiatal levelek igen rövid ideig szedhetőek. A kiskertekben  azonban sokáig friss növényhez lehet jutni ha nem egyszerre vetik el az összes magot hanem elcsúsztatva. Ha néhány hónapig még élvezni szeretnénk a friss növény ízét  fehér borecetben lehet áztatni, vagy püréjét kevés vízzel összekeverve jégkocka tartóban lefagyasztva lehet tárolni .

A klasszikus francia konyha snidlinggel, tárkonnyal és petrezselyemmel keverve  ezt az illatos keveréket sokféle étel ízesítésére használja:például tojás, hal, csirke, könnyű szószok és salátaöntetek. Jól kombinálható sajtokkal és fűszervaj is készíthető evvel a keverékkel.

Kulináris használatán túl számos hatását ismeri a népgyógyászat. Leggyakoribb felhasználási módja a tea és a belőle készített borogatás:

-természetes segítség enyhe emésztési zavarokban szenvedőknek

-mint tavaszi tisztító és élénkítő a fent említett pitypanggalm és vízitormával keverve

-teája használható vesekőképződés megakadályozására

-erős fertőtlenítő hatása miatt teája felhasználható bőrbetegségekben ekcéma, dermatitisz, rovarcsípések ,vágások égési sebek lemosására,szájfertőtlenítésre

-kozmetikai előnyei a bőrtisztításban és tonizálásban rejlenek

-köptető tulajdonsága miatt légúti fertőzések kiegészítő kezelésére,

-természetes orvosság a szorongás, depresszió leküzdésére,

-ízületi fájdalmak esetén mint borogatás használható

-érdekességként említhető csillapíthatatlan csuklás esetén a levelek rágcsálását

-a legutóbbi vizsgálatok,amelyeket a Semmelweis Egyetem kutatói végeztek, erős antioxidáns tulajdonságát igazolták a benne levő flavonoidoknak ,és lignánoknak köszönhetően.

A turbolya sikeresen tartható cserépben is ha az megfelelően mély a hosszú gyökerek számára , így folyamatosan friss levelekhez lehet jutni. Kiskertben pedig a megfigyelés szerint távol tartja a csigákat  kedvenc növényeinktől.

A növényt nem szabad összetéveszteni a mérgező alkaloidokat tartalmazó foltos bürökkel (Conium maculatum L.). Jóllehet küllemileg nagyon hasonló a két faj, de a foltos büröknek kellemetlen egérszaga van!

 

forrás:www.herbal-information.com ,www.wikipedia.org