Nincs abban semmi különös, hogy egy gyógyszerész teáját elismeri a hivatal és hozzájárul forgalmazásához. Ámde a nevezett gyógyszerész, Reisch Elek bencés szerzetes néhány év híján három évszázaddal ezel?tt vetette papírra a szívnyugtató tea receptjét félezer másik recepttel együtt.
A pannonhalmi bencés monostor gyógyítási tradícióinak egyik legnagyobb kincse ez a latin nyelv? rendeléstani kézikönyv – mondja Hortobágyi Cirill perjel, a monostor gyógyászati hagyományainak kutatója. Reisch Elek szív nyugtatására szolgáló teája átment a mai módszerekkel végrehajtott hatásmódszertani vizsgán, egy másik receptje viszont a mákgubó miatt majdnem elbukott. Végül mégis csak megmentették, és termék, pannonhalmi tea lett bel?le, miután a kifogásolt komponens helyettesítésére találtak a tudomány mai állása szerint elfogadható növényt.
Nagy Károly birodalomépít? politikájában fontos szerepe volt a szerzeteseknek
Hársfavirágból, mentából, málnalevélb?l, rozmaringból készítettek teákat, gyógyító porokat már jóval Reisch Elek m?ködése el?tt Pannonhalmán. A 996-os alapítástól a XVI. század végéig ugyan nem sok dokumentum maradt fenn a monostori gyógyászatról, a pannonhalmi apátságot ugyanis a török korban feloszlatták, a szerzetesek északra menekültek, s a Szent Hegy kényszer? elhagyása a tárgyi emlékek pusztulásával járt együtt. A megmaradt szórványok segítségével mégis elég jól rekonstruálhatóak a korabeli történések. Pannonhalmán a XII. század végén már m?ködött kórház, ahol szerzetesek gyógyítottak. Ezt támasztja alá egy 1201-ból való oklevél, amelynek egyik hitelesít?je „a kórház mestere, Márton”. Valamivel kés?bb készült az a feljegyzés, amely a „betegház” fenntartásáról szól.
A szerzetesek gyógyító ténykedését Szent Benedek regulája szabályozta. A VI. század elején készült regula harmincnyolcadik fejezetében olvasható, hogy a betegekr?l mindenek fölött gondoskodni kell, legyen külön szobájuk – a fert?zések elkerülése okán – és egy istenfél? szorgalmas ápolójuk.
A gyógyító hely a monostorban a templom közelében lehetett, miként St. Gallenben, ahol ez a tradíció dokumentálhatóan, tervrajz formájában máig fennmaradt. A tervrajzot Nagy Károly uralkodó készíttette, s ennek mintájára emelték Európa monostorait. St. Gallenben még érvágó ház is volt, minden bizonnyal ott kezelték a magas vérnyomásban szenved?ket. A gyógyfürd?ben pedig a gyógynövénykert termése adott enyhülést a betegeknek. St. Gallenben a kezdeti id?ben tizenhat gyógynövényt termesztettek, err?l tanúskodnak a tervrajzon az ágyásokba bejegyzett elnevezések. Nagy Károly egyébként birodalomépít? politikájában fontos szerepet szánt a szerzeteseknek, monostoraikat kulturális és gazdasági központokká emelte – jegyezte meg Hortobágyi Cirill.
A török kor után ismét benépesült a pannonhalmi monostor, a szerzetesek m?ködése nyomán gyarapodásnak indult a könyvtár és terjedt a gyógynövény kultúra. Az 1658-as katalógus már 36 orvosi vonatkozású m?vet tart nyilván. A korai szakkönyvek közül az 1540-es frankfurti kiadású Botanikon a legértékesebbek egyike. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzéseit találjuk. Az aláhúzások, a margóra írt bejegyzések arra utalnak, hogy használói nap mint nap forgatták. A m? nemcsak gyógyászat-történeti szempontból jelent?s, hanem gyönyör? könyvészeti ritkaság, amelynek kézzel festett ábrái, fametszetei különleges élménnyel ajándékozzák meg a régi könyvek szerelmeseit.
Nem kispályáztak a gyógynövénytermesztésben
A bibliotéka máig ?rzi a gyógyítással foglalkozó szerzetesek szakkönyveit, kéziratos feljegyzéseiket, receptúra gy?jteményeiket, amelyek saját tapasztalataik, az általuk alkalmazott módszerek egyfajta summázatát adják. Az ókori tudományosságon alapuló ismereteik, a gyakorlat során szerzett tapasztalataik mellett a természetfölötti er?ket is segítségül hívták, hiszen a gyógyulásba vetett hit meger?sítésére évszázadokkal ezel?tt is szükség volt a gyógyuláshoz. Ez a hármas pillér alkotta a monostori gyógyászat lényegét. Az áldás és az imádság a gyógyítás kultikus többletét jelentette. Egy XVII. század végi áldásgy?jtemény évszázados szokásokat tár fel a ma embere el?tt. Megtudhatjuk bel?le, hogy a szerzetesek milyen imát mondtak a betegek felépüléséért, s miként áldották meg a gyógynövényeket a gyógyítás szertartása szerint.
Pannonhalma környékén mai kifejezéssel élve nem kispályáztak a termesztésben, ezt érzékelteti egy különös eset. Történt, hogy az apát panaszt tett a gy?ri katonák parancsnokánál, mivel a katonák a kertben kiásták és Bécsben jó pénzért eladták a gyógynövényeket. Vélhet?en nem egy konyhakertnyi területen nevelt kosárnyi terméssel keltek útra, annyival nem lett volna érdemes vállalni a lebukás kockázatát…
Az elmúlt években a bencés f?apátság komoly er?feszítéseket tett a gyógynövény tradíció reneszánszáért, kultúrájának terjesztéséért. Laboratóriumi háttérrel, gyártó bázissal és kereskedelmi hálózattal bíró cégekkel kötöttek szerz?dést, szigorú vizsgálat alá vonták a recepteket, s az együttm?ködésb?l lettek a pannonhalmi teák, készülnek a gyomorer?sít? hatású lik?rök, borecetek és a levendulaolaj. Levendulát jelenleg öt hektáron termesztenek, franciát és angolt. Az utóbbi illata er?sebb, moly?zésre hatásosabb. Emellett próbálkoznak citromf? lepárlással, kísérleteznek kakukkf?olaj készítéssel. Elkészült a bemutató gyógynövénykert, szomszédságában gyógynövényház fogadja a vendégeket. Kialakítottak egy látványkertet is tizenhat kazettával, s bennük azokkal a növényekkel, amelyeket annak idején St. Gallenben termesztettek az atyák.
A monostor gazdasági tevékenysége kezdetben némi csodálkozást váltott ki azokból, akik úgy látják, a mai helyzetben az egyháznak a lelkipásztori tevékenységre kell koncentrálnia – idézte fel a reagálások egyik vonulatát Hortobágyi Cirill. Mások viszont úgy gondolják, hogy az egyház több szálon eresszen gyökeret a társadalomba, hiszen nemcsak szociális és kulturális szolgáltatásokkal, hanem adott esetben gazdálkodással is lehet hatni az emberekre – folytatta a perjel. A monostor mindig próbált önálló lenni, ez a bencés hagyomány is kötelez – tette hozzá. A gyógynövény kultúrát így tehát életben tartják, tovább fejlesztik, a gyógynövények megáldásának szertartását újjáélesztették, de kórház létesítésén nem gondolkodnak.
Forrás :MTI