Szilícium

A szilícium létfontosságú nyomelem az emberi szervezetben. Kutatásában E. M. Carlisle vállalt úttör? szerepet: az 1970-es években els?ként bizonyította, hogy ez az elem részt vesz a köt?- és támasztószövetek struktúrájának kialakításában.
Egy 70 kg tömeg? feln?tt szervezete mintegy 1,4 g szilíciumot tartalmaz, amelynek legnagyobb része az emberi köt?szövetben található. Különösen sok szilíciumot tartalmaznak a csontok és a porcok, a b?r, a visszerek, a ver?erek, a légcs?, az inak, valamint a szem szaru- és ínhártyája.  Az életkor el?rehaladásával f?ként a f?ver?ér, a véredények és a b?r szilíciumtartalma csökken. Ezért különösen id?sebb korban megfontolandó a szilíciumpótlás.

Szilíciumszükséglet
A szilíciumszükségletre vonatkozóan végzett vizsgálatok szerint a napi felvétel 20-40 mg közötti, és szoros korellációt mutat az étkezési szokásokkal. Finn felmérések szerint a táplálékkal felvett szilícium mennyisége átlagan napi 29 mg- ra tehet?. Egy az Egyesült Államokban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a rostszegény, f?ként állati eredet? élelmiszereket fogyasztók napi szilíciumfelvétele 21 mg, míg a rostban gazdag étrend átlagosan 46 mg szilíciumot tartalmaz.
Mindez nem meglep?, ha az élelmiszerek szilíciumtartalmára vonatkozó adatokat  vizsgáljuk. Eszerint a növényi eredet? táplálkozás több szilícium felvételére vezet, mint az állati eredet? (1. táblázat). Hazánkban szilíciumellátottságra vonatkozó vizsgálatokat még nem végeztek, mindazonáltal a honi táplálkozási szokások figyelembevételével nem zárható ki a csökkent szilíciumfelvétel és a következményes szilíciumhiány.

 

Élelmiszerek szilíciumtartalma (mg/100 g)

zabliszt (teljes ki?rlés?) 1150

kerti zsázsa 610

árpa 230

búzakorpa 68

rizs (teljes ki?rlés?) 40

spenót 27

cékla 25

petrezselyem 13

mazsola 12

zöldbab, mogyoró 10

kapor, banán 8

hagyma, paradicsom 6

sárgarépa 1-8

fekete ribizli 3

sajt, húsfélék 0,2-4

A szilícium élettani szerepe
A szilícium – mint említettük – a köt?szövetben, különösen a csont- és a porcszövetben játszik kiemelked? szerepet.

Porcszövet
Számos vizsgálat igazolta, hogy a szilíciumhiány kóros elváltozásokat okoz a porc felépítésében, illetve kisebb porctömeg képz?dik. A szilíciummal megfelel?en ellátott állatokhoz képest a szilíciumhiányos tápon tartott állatoknak kisebb volt a sípcsontízületük, az ottani porc tömege kevesebb volt, s az összetétele megváltozott.
A szilícium f?ként a porc mátrixának bioszintézisében és az érés folyamatában játszik szerepet. Az embrionális porcfejl?dést vizsgálva bizonyítható, hogy megfelel? szilíciumellátás hatására a mátrix glükózaminoglükán- (GAG-) tartalma n?, s a kollagén bioszintézise mintegy 200%- kal fokozódik. A GAG növeli a mátrix vízköt? képességét, s fontos szerepet játszik a porcszövet rugalmasságában.
A szilícium hatásmechanizmusának kutatása során a porcsejtkultúrákon végzett vizsgálatok feltárták, hogy a szilícium különösen a prolin bioszintézisére gyakorol hatást. A kollagénszintézis nagyfokú növekedése f?ként arra vezethet? vissza, hogy a szilícium fokozza a prolin-hidroláz aktivitását.

Csontanyagcsere
Carlisle professzor asszony több vizsgálata igazolta, hogy a szilícium nemcsak a porcképzésben, hanem a csontok anyagcseréjében is aktívan részt vesz. A szilíciumhiányos állatok növekedése és csontvázának fejl?dése zavart szenvedett, a szilíciummal megfelel?n ellátott állatokhoz képest a növekedésük elmaradt, a vázrendszerük és a tollazatuk alulfejlett volt, a koponyájuk kisebbre és laposabbra n?tt, s lábszárcsontjaik mérete és rugalmassága csökkent. A tyúkokhoz hasonlóan a patkányok esetében is csökkent növekedést és koponyadeformációt okozott a szilícium hiánya.
A szilícium hatásmechanizmusára vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a szilícium meggyorsítja a csontok mineralizálódását, f?ként a kalcium beépülését, másrészt a szilícium növeli a csontmátrix kollagén- és glükózaminoglükán-szintjét. Szilíciumhiány esetén a csontok kollagén- és GAG-tartalma csökken. A szilícium hiányában fellép? vázmorfológiai elváltozások tehát nagyrészt a kollagén és proteoglükán bioszintézisében bekövetkez? zavarokkal magyarázhatók. Ezek az eltérések D-vitamin és kalcium adásával nem befolyásolhatók.
Mikroanalitikai vizsgálatok szerint a szilícium f?ként a csontok növekedési zónájában halmozódik fel; ez a csontképzésre, -fejl?désre és -átépülésre gyakorolt hatásra utal. Dinamikus mérésekkel a csontok mineralizációjának id?beli lefolyását vizsgálva kimutatták, hogy a csontképzés és -átépülés kezdeti szakaszában a szilícium és a kalcium egyidej?leg épül be az oszteoblasztok által képzett oszteoidokba. Kés?bb, a csont érése, mineralizálódása során a kalciumbeépülés folyamatosan növekszik, míg a szilíciumtartalom fokozatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy a szilícium a csont extracelluláris mátrixának kialakításában és a mineralizáció megindításában játszik dönt? szerepet.

Egyéb köt?szöveti feladatok
További fontos – ámde kevésbé vizsgált – funkcionális aspektusok a köt?szövetek viszko-elasztikus tulajdonságaira vonatkozó szilíciumhatások.
Tudjuk, hogy az erek (ver?erek és visszerek) falában, valamint a b?rben nagy mennyiség? szilícium található, ám ennek az elemnek a mennyisége az öregedés során, az évek el?rehaladtával csökken. A f?ver?ér falában a szilícium és a köt?szövet mennyiségének csökkenése az érfal elasztikusságának elvesztését, a szélkazánfunkció csökkenését eredményezi, a visszerek esetében pedig el?segítheti a varikozitás kialakulását.
A szilícium szerepe a b?r esetében nem meglep?, ha figyelembe vesszük a b?r és a b?r alatti köt?szövet tetemes kollagénrost-, illetve glükózaminoglükán-tartalmát. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a szilícium serkenti a haj és a körömképz?dés szempontjából fontos elasztin kialakulását, a keratinhálózat kiépülését.

A kolloidális szilícium felületi és gyulladásgátló hatásai
A szilícium el?nyösen befolyásolja a védekez? funkciókat is. A megnövelt szilikátfelvétel hatására n? a nyiroksejtek száma, valamint aktiválódnak a fagocitafunkciók is.  Gyulladásgátló hatásait els?sorban nagyobb felületeken, a b?rön, illetve a nyálkahártyákon fejti ki. Kolloidális oldatban a szilikátrészecskék felülete rendkívül nagy (egy gramm kovasavgél felülete körülbelül 300 m 2 ). Az antiflogisztikus hatásban szerepet játszik a kolloidális szilícium nagy vízköt? és abszorbens képessége. Ezáltal felszívja a gyulladásos exudátumot, megköti az irritáló faktorokat (például gyomorsavat), különböz? toxinokat, gázokat, illetve gyulladásos mediátorokat. Ezt, valamint a hámregeneráló hatását els?sorban a b?rön, heveny és idült sebek esetén, illetve a gyomor-bél rendszer nyálkahártyáján használhatjuk ki.

A szilícium szerepe a prevencióban és a betegségek adjuváns kezelésében
A szilíciumnak a köt?- és támasztószövetek anyagcseréjében játszott fontos szerepér?l, antiflogisztikus hatásáról számos tanulmány jelent meg, amelyek széles kör? prevenciós és terápiás hatás lehet?ségét vetik fel. A hatásosságot bizonyító tanulmányok azonban jórészt még hiányoznak, pedig a hatásmechanizmus alapján fontos szerepe lehetne a csontritkulás (oszteoporózis) prevenciójában, illetve számos mozgásszervi betegség adjuváns terápiájában (lásd a 2. táblázatot).

A kolloidális szilícium szerepe a prevencióban és az adjuváns terápiában
A csontképzés el?segítése
– A fokozott növekedés id?szakában
– Oszteoporózis prevenciójában és terápiájában
– Csonttörések gyógyulásának el?segítésére
Érrendszeri betegségek
– Visszeresség prevenciója és adjuváns kezelése
– Ateroszklerózis profilaxisa, a szélkazánfunkció meg?rzése
– Ateroszklerotikus eredet? magas vérnyomás adjuváns kezelése
Mozgásszervi betegségek
– Porcregeneráció el?segítése
– Artrózisok, ízületi betegségek adjuváns kezelése
– Laza, gyenge ínszalagok, habituális ficamok
B?r, köröm, haj elváltozásai
– Petyhüdt b?r, a turgor fokozása
– Cellulitisz
– Hajhullás, töredez? haj
– Repedezett, töredez? körmök
Gasztrointesztinális zavarok
– Gyomornyálkahártya irritációja
– Gyomorégés
– Hasmenés
– Puffadás
– Irritábilis bélszindróma (IBS)
– Bélgyulladások (bakteriális enteritisz, colitis ulcerosa) adjuváns kezelése
Küls?leg
– Enyhe b?rgyulladások, pattanásos b?r
– Sebgyógyulás el?segítése: égési sebek, napégés, horzsolás
– Dekubitusz, lábszárfekély adjuváns kezelése

A klinikai tanulmányok biztató eredményeket mutatnak a visszeresség, a sebgyógyulás (lábszárfekély) és az akne vulgárisz  vonatkozásában. A nagy szilíciumtartalmú zsúrlókivonatok hatását a dermatológiai elváltozások kezelésében (például öreged? b?r, cellulitisz, illetve terhessségi csíkok) igazolták.
Finnországi epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból egyaránt arra lehet következtetni, hogy a szilíciumhiány szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában: szilíciumdeficit esetén kimutatható az arterioszklerózis nagyobb incidenciája. Az egészséges ver?ér szilíciumtartalma a szklerotikusénak a többszöröse.  Bizonyos klinikai vizsgálatok igazolják a szilíciumadás szerepét a magas vérnyomás kisegít? terápiájában is.
A kovasav, a szilikát, valamint a szilícium felhasználásának terápiás sikereit leginkább gasztrointesztinális indikációban dokumentálták. El?térbe került az antacidokban való alkalmazása, de ajánlják hasmenéses betegségek esetén is, illetve felvetik a kolloidális szilícium alkalmazását a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség adjuváns terápiájában.

Forrás