Szép Heléna gyógynövénye

Manapság kevéssé ismert a sugárzóan sárga virágokkal virágzó növény, az örménygyökér. Az ókorban már felfedezték áldásos hatásait, ezért termesztették is. Botanikai elnevezése: Inula helenium. Nevét Helénáról, Zeusz leányáról, a trójai háború kiváltójáról kapta, aki keservesen siratta férjét, Meneláoszt.

A mitológia szerint arról a helyről származtak a legszebb növények, ahová a szépséges Heléna könnyei hullottak. Egy monda szerint Helénának még volt ideje arra, hogy egy marék szárított örménygyökeret becsomagoljon magának, mielőtt Párisz megszöktette.

Európában a kelták jól ismerték és tisztelték az örménygyökeret, amelyet elfwortnak, azaz az elfek gyökerének neveztek (az elfek természetfeletti lények a skandináv mitológiában). Nálunk örvényfűnek, örményfűnek vagy örvénygyökérnek is hívják.

Keleti szépség

Az örménygyökér Közép-Ázsiában őshonos, onnan terjedt el a Föld északi felének szinte minden szegletébe. Nemcsak haszonnövényként, hanem dísznövényként is kedvelték. A nedves, köves talajt és a félárnyékot keresi a berkes (ligetes) erdőkben, a folyók és az utak mentén.

A fészkesvirágúak családjába tartozó, évelő növény. Egyenes, pihés szára akár 2 méter magasra is megnőhet, felső része pedig szétágazik. Levelei szőrösek, az ökörfarkkóróra emlékeztetnek. Föld közeli levelei ellipszis formájúak, kb. 30 cm hosszúak és 12 cm szélesek, szárlevelei felfelé haladva egyre kisebbek, tojásformájúak, körbeölelik a növény szárát.

Nyáron akár a 6 cm-t is elérő, sugárzóan sárga fészkesvirágzattal virágzik, amely vonzza a rovarokat, a méheket. Kaszattermése van. Legértékesebb gyógyító részét, a gyökerét a növény elvirágzása után, szeptembertől novemberig gyűjthetjük be (legalább kétéves növényi gyökér a legideálisabb). A növény átlagosan 3 cm vastag, keserű ízű, kámfor illatú, szerteágazó gyöktörzse gyógyhatású. A felszedett gyökeret hosszanti irányban, felvagdosva, max. 60 °C-on kell szárítani.

Étel, orvosság, szeszes ital 

Az örménygyökér gyökerének inulin tartalma (elsősorban ősszel) elérheti a 45%-ot is. A növény mint tartalék tápanyagot adó poliszacharid az inulin egyik legnagyobb forrása a Földön. (Emiatt cukorbetegeknek előnyös lehet a fogyasztása – A szaklektor.) Továbbá akár 3%-ban is tartalmazhat illatos allantoint, keserűanyagokat, szénhidrátokat és glikozidokat. Enyhén kesernyés-csípős íze és illata van.

A növényt az antik világban a Nap jelképeként tisztelték. Leírásaira már Hippokratész, Plinius vagy Galénosz (híres ókori orvosok) műveiben is rábukkanhatunk. Elsősorban az agy, a gyomor, a vese és a női nemi szervek működésének támogatására ajánlották az örménygyökér használatát. Úgy gondolták, hogy a bélparazitákkal szemben ugyancsak kiválóan alkalmazható.

A konyhában is megvan/megvolt a létjogosultsága – gyökere főzve vagy akár nyersen is fogyasztható (olyan az illata, mint a banánnak). Angliában kandírozott formában, édességként árusították. Főzetéből gyógyító borokat (örménygyökér bor, Szt. Pál bora), száj- és toroköblögetőt vagy szerelmi bájitalt készítettek. Az abszint gyártásához mindmáig használják.

Emésztés és légzés

Az örménygyökér két fontos életjelenségre hat jótékonyan: az emésztésre és a légzésre. Normalizálja a gyomornedvek és az epe termelődését, illetve kiválasztódását, optimalizálja a bélmozgást, a benne található inulin pedig előmozdítja a “jótékony” bélbaktériumok növekedését és szaporodását. Ezért hagyományosan gyakran alkalmazzák étvágytalanság, felfújódás, hasmenés és valamennyi belső gyulladás kezelésében. Javítja a máj, az epehólyag és a vese működését, így támogatja a szervezet méregtelenítését.

Oldja a nyákot és nyugtatja a simaizomzatot, ezáltal megkönnyíti a felköhögést, így kiválóan alkalmazható asztma, hörghurut, tüdőgyulladás, sőt tuberkulózis (tbc) és szamárköhögés gyógyításában is.

Az örménygyökér fertőtlenítő, baktériumölő hatását már az ókori görögök és rómaiak is használták a légúti problémák gyógyításában, ugyanakkor a hagyományos indiai (ájurvédikus) és kínai orvoslás (hko) is ismerte.

A növény gyökeréből készíthetünk teát, tinktúrát vagy akár szirupot, amelyek hatékonyságát például ökörfarkkóróval, orvosi zsályával, lándzsás útifűvel vagy édesköménnyel is fokozhatjuk. Túl sok örménygyökér fogyasztása nyomán előfordulhat hányás, de a növény az előírt adagokban fogyasztva abszolút biztonságos.

Írta: Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva fitoterapeuta, természetgyógyász,