A magas vérnyomás betegség – orvosi nevén hipertónia – alattomosan kialakuló betegség, amely évekig tünet- és panaszmentesen zajlik. A hipertenzió az adott pillanatban mért magas vérnyomás latin neve, még nem jelent betegséget. A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás azonban fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a „néma gyilkos” nevet.

A vérnyomás fogalma, mértékegysége

Az erekben áramló vér nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak. A napi gyakorlatban általában a felkar verőerében lévő vérnyomást mérjük. A szív összehúzódásának megfelelően pulzálva áramlik a vér. A vérnyomás maximumát szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás (felső érték). A minimális vérnyomás a diasztolés vérnyomás, mely a szív összehúzódásának szünetében, a verőerek belsejében uralkodó nyomásnak felel meg (alsó érték). A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenlő a nyomása a vérnek az érfalra gyakorolt nyomásával. Hagyományosan először a szisztolés értéket, majd a diasztolés értéket írjuk le, illetve mondjuk „per” szóval a kettő között, például 120/80 Hgmm (120 per 80 higanymilliméter). Az erekben keringő vér nyomása az erek tágasságától, valamint a szív munkájától függ. Annál magasabb a vérnyomás, minél több vért pumpál a szív és minél szűkebbek az erek. A vérnyomás tehát jól mutatja az erek és a szív állapotát. Ahogy az ember testhőmérséklete nem mutat állandóan azonos értéket, úgy a vérnyomásnak is megvan a napi ritmusa. Egészséges embernél a hajnalban a legalacsonyabb a vérnyomás és délután a legmagasabb. A betegség első tünete lehet a vérnyomás ingadozás napi ritmusának felborulása.

A vérnyomásmérés főbb szabályai

Manapság már szinte nincs is olyan háztartás, ahol ne lenne valamilyen vérnyomásmérő készülék, viszont a megfelelő vérnyomásmérésnek pontos szabályai vannak, melyek közül az otthoni vérnyomásmérésekhez a következőket szeretnénk kiemelni:

• Pihenjünk legalább 5 percet a mérés előtt.
• A vérnyomásmérő mandzsettáját a készülék használati utasításában leírtaknak megfelelően helyezzük fel. (A mandzsetta mérő része legyen az artéria fölött, felkar hajlító, test felőli része, csukló tenyér felőli oldala.)
• Kényelmes testhelyzetben legyünk, a karunkat és a vérnyomásmérőt a készülék használati utasításában leírtaknak megfelelően helyezzük el. (A karunk és a mérőeszköz is legyen a szív magasságában)
• A mért értéket pontosan olvassuk le, és rendszeresen, figyelmesen jegyezzük fel.
• A látható meghibásodási lehetőségeket ellenőrizzük.
• A vérnyomást pontosan és rendszeresen mérjük.
• Megállapított magas vérnyomás betegség esetén, rendszeresen konzultáljunk a beteget ellenőrző orvossal.
• Ne ijedjünk meg a vérnyomásérték és a pulzus változékonyságától.
• Mindig korrekt módon helyezzük el a hallgatót vagy az érzékelőt, mert a mérés pontossága ettől is függ.
• A testmozgás, sportolás, evés, ivás, kávé, dohányzás és alkoholfogyasztás befolyásolják a vérnyomást, ezért mérés előtt kerüljük e tevékenységeket.
• A rendszeres vérnyomásmérést minden nap a nap azonos szakaszában, azonos tevékenységek között végezzük. (Pl. reggel még ágyban felkelés előtt, ebéd előtt, délutáni pihenő után, stb.)
• Ne felejtsük el, hogy az ön vérnyomásmérés nem vezethet öngyógyszerezéshez!

Meddig normális a vérnyomás?

A 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden életkorban kóros.

Mi a magas vérnyomás betegség (hipertónia)?

A szervezett normális reakciója, hogy fizikai vagy pszichés terhelésre a vérnyomás növekszik, majd a stressz elmúltával a vérnyomás gyorsan visszatér a normális szintre. Ha a vérnyomás nem normalizálódik, hanem kórosan magas marad, akkor magas vérnyomás betegségről beszélünk, tehát egyetlen mérésből a betegség meglétére vonatkozóan messzemenő következtetést nem lehet levonni. Magas vérnyomás betegséget kizárólag orvos diagnosztizálhat (az otthoni mérés nem elegendő) többszöri mérés és megfelelő kivizsgálás alapján. A kivizsgálás fontos lépés, hiszen a magas vérnyomás lehet valamely betegség tünete, ez esetben a kiváltó okot kell kezelni, meggyógyítani, illetve lehet önálló betegség is.

A magas vérnyomás okai

A betegek egy részénél nem derül ki a betegség egyértelmű oka. Ezt nevezzük primer, azaz esszenciális hipertóniának. Az esetek fennmaradó részében azonban jól meghatározható oka van a magas vérnyomás kialakulásának, amit szekunder hipertóniának nevezünk.

Gyermekkorban a magas vérnyomást általában a vese és a szív betegségei eredményezik, de egyre nő azoknak a száma, akiknél a magas vérnyomás hátterében az egészségtelen életmód, így a mozgáshiány és a túlsúly áll. Idős korban a nagy erek egyre meszesebbé válnak, az érfalban a rugalmas rostok aránya csökken. Esetükben ez az élettani ok is növeli a vérnyomást.

A magas vérnyomásra hajlamosító tényezők (rizikó faktorok)

A hypertonia kialakulásában számos hatásnak lehet szerepe. Ezek egy része nem befolyásolható (pl. családi hajlam, életkor). Más rizikó faktorok azonban megelőzhetőek, korrigálhatóak:

• dohányzás
• fokozott só fogyasztás
• elhízás
• mozgásszegény életmód
• egészségtelen táplálkozás
• alkoholizmus
• állandó pszichés stressz

Miért baj, ha tartósan magas a vérnyomás?

Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala idővel károsodik. Ha a hipertóniás betegnél megfelelő kezeléssel normalizálni tudjuk a vérnyomást, akkor az érkárosodás megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejlődhetnek.

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hipertónia előbb-utóbb a szervezet összes verőerét károsítja. A magas vérnyomás okozta érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek és ekkor agyvérzés alakul ki. A szívben lévő koszorús erek károsodása szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.

A magas vérnyomás népbetegség

A felnőtt lakosság 10-20%-ának emelkedett a vérnyomása. Hazai vizsgálatok szerint hipertónia a szűrt lakosság 6-25%-ában volt kimutatható, az idősebbek között pedig ennél is gyakrabban fordul elő.

A hipertónia betegség diagnosztikája

A hipertónia betegség esetén a vérnyomásmérés az elsődleges diagnosztikai módszer, de számos más vizsgálat is elengedhetetlen. Tájékozódni kell a családban előforduló szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegségekről. Fontos a panaszok, tünetek részletes kikérdezése is. A kivizsgálás része a vesefunkció ellenőrzése vérvétellel, a szemfenéki erek vizsgálata és a szív ultrahangos vizsgálata. Ezen kívül fontos még a szív és érrendszeri rizikófaktorok szűrése, mint a vérzsír és vércukorszint mérése. Szekunder hipertónia (amikor valamilyen szervi eltérés, más betegség miatt alakul ki magas vérnyomás) betegség esetén pedig további vizsgálatok lehetnek szükségesek az okok tisztázásához és a kezelés meghatározásához.

Magas vérnyomás tünetei

A magas vérnyomás tünetei sokszor nem jellegzetesek, a betegség kezdetben nem is okoz panaszt, ezért is fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése minden életkorban. Az elhanyagolt magas vérnyomás, az időben fel nem ismert tünetek számos testrész vagy szerv károsodását okozhatják.

Általános panaszok

Ha magas a vérnyomás, azt – jellemzően reggel tapasztalható – fejfájás, a tarkó és a halánték táján jelentkező tompa lüktetés jelzi. Lehajlás esetén a lüktetés fokozódik. Ez még nem jelez szervkárosodást, azonban valószínűsíti a vérnyomás megemelkedését. Ha romlik az általános koncentrálóképesség, egyensúlyzavarok támadnak, vagy szapora szívverést tapasztalunk, akkor szintén érdemes gyakrabban ellenőrizni vérnyomásunkat. Hasonlóan magas vérnyomást jelezhet a mellkasi nyomás, az izzadékonyság vagy az átmeneti látászavar is.

Szemtünetek

A magas vérnyomás legelőször a szemfenéki érrendszert érinti. Ezen tüneteknek a betegség súlyosságától függően négy stádiuma van: A nulladik stádium: Ekkor még nem jellemző elváltozás. A legkisebb méretű erek dugóhúzószerűvé és kanyargóssá válnak már rövid ideje kialakult magas vérnyomás esetén is. Ezek azonban a vérnyomás helyreállítása után megszűnhetnek.

Az első stádium: Tartós hipertónia esetén már az erek fala elmeszesedik, és az erek körül található kötőszövet, illetve izomréteg megvastagodása jellemző.

A második stádium: Az erekre nehezedő nyomás következtében az erek falának megvastagodása alakul ki. Ekkor jelentkezik az ún. „kolbász tünet”, mivel az erek szakaszos lefűződése alakul ki. A kereszteződési tünetek is jellemzőek ebben a stádiumban. Ez azt jelenti, hogy az erek találkozásánál benyomódás alakul ki, ezért kitérnek az eredeti lefutásukhoz képest.

A harmadik stádium: Elsőként folyadék, majd vér távozik az erek károsodott részein. Ennek következtében alakul ki a vizenyő és a vérzés. Az ideghártya egyes részei el is halhatnak a vérellátási zavarok miatt. Emellett jellemző tünet a szemen jelentkező szabálytalan, fehér színű foltok csoportja.

A negyedik stádium: Ez az utolsó stádium, melynek jellemző tünete a látás jelentős romlása, a látótér kiesése, illetve a látóidegfőn megjelenő vizenyő.

A magas vérnyomás szövődményeinek tünetei

Számos szerv is károsodhat a hipertónia érszűkítő hatása miatt. A betegség leggyakrabban a vesét érinti, így vesepanaszok jelentkezhetnek. A magas vérnyomás idővel érelmeszesedést, érszűkületet okozhat, így szívinfarktus, agyérgörcs léphet fel késői szövődményként, amelyet többek között a szorító mellkasi fájdalom vagy a koordinációs- és a beszédzavar jelezhet előre. Az érfal betegsége esetén a kisebb és nagyobb erek egyaránt megrepedhetnek. Amennyiben a berepedés a főverőért vagy az agyi ereket érinti, olyan súlyos szövődmények is felléphetnek, mint az agyvérzés.

Nem gyógyszeres kezelés

Enyhe hipertónia esetén a kezelőorvos dönthet úgy, hogy nem kezd gyógyszeres kezelést, hanem kizárólag a hipertónia nem gyógyszeres terápiáját javasolja. Gyógyszeres kezelés mellett azonban minden esetben szükséges a nem gyógyszeres kezelés folytatása, aminek célja

• a normál testsúly elérése
• a sófogyasztás csökkentése
• a dohányzás abbahagyása
• a túlzott alkoholfogyasztás elhagyása
• a tartós pszichés stressz megszüntetése, elegendő pihenés és alvás biztosítása
• rendszeres testmozgás
• zsírszegény, vitaminokban, kalciumban és magnéziumban gazdag étkezés

Gyógyszeres kezelés

A hipertónia gyógyszeres kezelése az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül. A legmodernebb készítmények hatásosan és tartósan csökkentik a vérnyomást, és kevés mellékhatással rendelkeznek. A kezelőorvos a kivizsgálás eredményei alapján választja ki a szerinte legmegfelelőbbet a többféle hatásmechanizmusú készítmény közül, majd a vérnyomásnapló és a tapasztalatok alapján folytatja vagy megváltoztatja a szükséges gyógyszert és adagolást. FONTOS, hogy mindenki az orvos által elrendelt gyógyszert szedje, önhatalmúlag ne változtasson. Egyáltalán nem biztos, hogy ami az egyiknek jó az a másiknak is hatni fog. Ha probléma van a gyógyszerrel, menjünk vissza kezelőorvosunkhoz és beszéljük meg vele! A legtöbb vérnyomáscsökkentő tartós hatású, a kezelés elején egy-két tabletta bevétele után még nem várható a vérnyomás normalizálódása. A leggyakoribb hibát a betegek azzal követik el, hogy a vérnyomás rendeződése után, ha észreveszik, hogy egy-egy tabletta bevételének elfelejtése nem okozott problémát, azt hiszik, hogy teljesen elhagyható a gyógyszer. Az a beteg, akinek régebb óta magas a vérnyomása, hozzászokhat a magasabb értékekhez, ezért a kezelés során beálló normál vérnyomás értékek mellett kezdetben rosszul érezheti magát. Ilyenkor a szövődmények megelőzése miatt ki kell tartani, nem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, hamarosan ismét hozzászokik a szervezet a normál vérnyomás értékekhez.

Ellenőrzés

A hipertónia olyan betegség, mely ellenőrzést, gondozást igényel. A kezelésnek szerves része, hogy időszakosan fel kell keresni a kezelőorvost, aki ellenőrzi a páciens állapotát és dönt a további diagnosztikus vagy terápiás lépésekről. Nagyon fontos, hogy a beteg mindig pontosan, tehát ugyanazon napszakban vegye be gyógyszerét, mert így elkerülhető a vérnyomás ingadozása. A gyógyszert akkor is be kell venni, ha vérnyomás éppen normális! Az otthoni rendszeres vérnyomásmérések eredménye alapján a kezelőorvos meg tudja ítélni, hogy a terápia megfelelő-e. Rosszullét vagy bármely panasz esetén javasolt az azonnali vérnyomásmérés, mert így eldönthető, hogy a panasz összefüggésben van-e a magas vérnyomás betegséggel. A vérnyomás-ellenőrzésnek része a pontos dokumentálás, azaz a vérnyomásnapló vezetése.

egészség.hu