Szeged, 2012. március 23., péntek (MTI) – A lényeget megragadva, egyszer?en kell a nagyközönségnek beszélni a tudományról – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Eric Wieschaus Nobel-díjas fejl?désgenetikus, aki a Szent-Györgyi Konferenciára érkezett Szegedre.

    Wieschaus az egyedfejl?dés, a testszervez?dés genetikai szabályozásának megismeréséért 1995-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
„A tudomány m?vel?i gyakran nincsenek tudatában annak, mennyire fontos, hogy az átlagember is értse a munkájuk eredményét” – vélekedett a tudós. Mint elmondta, a Princeton Egyetemen olyanoknak tanít természettudományt, akik nem kutatónak készülnek, hanem m?vésznek vagy például közgazdásznak. „Nem mindig értik a részleteket, de minden emberi lény érdekl?dik a teste, az egészsége és a világ m?ködése iránt. Ritkán megyek részletekbe, inkább a lényeget tanítom, ezt megértik és kedvelik” – adott betekintést módszerébe.
Hozzátette: éppen ez az, ami megváltozott, amióta Nobel-díjas lett. „Közfigurává váltam, elvárják, hogy beszéljek a nagyközönségnek is, ezért megtanultam, hogy egyszer?en beszéljek” – idézte fel az elmúlt éveket a 65 éves amerikai tudós.
Eric Wieschaus Indiana államban született, a Yale Egyetemen szerzett biológus diplomát, de mint felidézte, már ekkor a muslicák (Drosophila melanogaster) egyedfejl?dése érdekelte, kíváncsisága az evolúciós genetika irányába hajtotta.
Kutatott a Kaliforniai Egyetemen, a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban és a Princeton Egyetemen, ahol jelenleg is tevékenykedik.
„Van egy laboratóriumom, ahol annak ellenére, hogy befutott, híres Nobel-díjas vagyok, naponta négy órát dolgozom fiatal kollégákkal, posztdoktori ösztöndíjasokkal” – számolt be arról, mennyire fontos a fiatalok jelenléte is a kutatómunkában.
A tudományos vitákról szólva elmondta, hogy meggy?z?dése szerint ellentétes álláspontok esetében mindkett?t érthet?en ismertetniük kell a kutatóknak, mert a nagyközönségnek tudnia kell, hogy a tudomány nem abszolút. Egy kidolgozott álláspont „nem az igazság, hanem csupán az elérhet? legjobb közelítés” – vélekedett. „A legfontosabb, amit a nem tudósnak készül? diákjaimnak megtanítok, hogy a tudomány út a megismeréshez, az igazsághoz, nem pedig maga az igazság. Ahogy fejl?dik, változhat is” – tette hozzá a tudós.
Wieschaus felidézte, hogy fiatal korában rajzolt és festett, amit kutatói leterheltsége miatt évtizedek óta elhagyott. Tavaly azonban vásárolt egy fest?felszerelést, és újra nekilátott festeni. „Az emberi agy igen összetett, sokat tanulok például a m?vész hallgatóimtól, mert másfajta gondolkodásmódot, megközelítést képviselnek. Sok dolog van, melyet nem tudok tökéletesen megmagyarázni, létezik a kutatásban intuíció is, amire – ha nem is kizárólagosan – de lehet alapozni” – vallott a m?vészetekhez való viszonyáról a kutató.