Szent-Györgyi-konferencia – Wieschaus: a lényeget megragadva, egyszerűen kell a tudományról beszélni

Szeged, 2012. március 23., péntek (MTI) – A lényeget megragadva, egyszerűen kell a nagyközönségnek beszélni a tudományról – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Eric Wieschaus Nobel-díjas fejlődésgenetikus, aki a Szent-Györgyi Konferenciára érkezett Szegedre.

    Wieschaus az egyedfejlődés, a testszerveződés genetikai szabályozásának megismeréséért 1995-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
“A tudomány művelői gyakran nincsenek tudatában annak, mennyire fontos, hogy az átlagember is értse a munkájuk eredményét” – vélekedett a tudós. Mint elmondta, a Princeton Egyetemen olyanoknak tanít természettudományt, akik nem kutatónak készülnek, hanem művésznek vagy például közgazdásznak. “Nem mindig értik a részleteket, de minden emberi lény érdeklődik a teste, az egészsége és a világ működése iránt. Ritkán megyek részletekbe, inkább a lényeget tanítom, ezt megértik és kedvelik” – adott betekintést módszerébe.
Hozzátette: éppen ez az, ami megváltozott, amióta Nobel-díjas lett. “Közfigurává váltam, elvárják, hogy beszéljek a nagyközönségnek is, ezért megtanultam, hogy egyszerűen beszéljek” – idézte fel az elmúlt éveket a 65 éves amerikai tudós.
Eric Wieschaus Indiana államban született, a Yale Egyetemen szerzett biológus diplomát, de mint felidézte, már ekkor a muslicák (Drosophila melanogaster) egyedfejlődése érdekelte, kíváncsisága az evolúciós genetika irányába hajtotta.
Kutatott a Kaliforniai Egyetemen, a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban és a Princeton Egyetemen, ahol jelenleg is tevékenykedik.
“Van egy laboratóriumom, ahol annak ellenére, hogy befutott, híres Nobel-díjas vagyok, naponta négy órát dolgozom fiatal kollégákkal, posztdoktori ösztöndíjasokkal” – számolt be arról, mennyire fontos a fiatalok jelenléte is a kutatómunkában.
A tudományos vitákról szólva elmondta, hogy meggyőződése szerint ellentétes álláspontok esetében mindkettőt érthetően ismertetniük kell a kutatóknak, mert a nagyközönségnek tudnia kell, hogy a tudomány nem abszolút. Egy kidolgozott álláspont “nem az igazság, hanem csupán az elérhető legjobb közelítés” – vélekedett. “A legfontosabb, amit a nem tudósnak készülő diákjaimnak megtanítok, hogy a tudomány út a megismeréshez, az igazsághoz, nem pedig maga az igazság. Ahogy fejlődik, változhat is” – tette hozzá a tudós.
Wieschaus felidézte, hogy fiatal korában rajzolt és festett, amit kutatói leterheltsége miatt évtizedek óta elhagyott. Tavaly azonban vásárolt egy festőfelszerelést, és újra nekilátott festeni. “Az emberi agy igen összetett, sokat tanulok például a művész hallgatóimtól, mert másfajta gondolkodásmódot, megközelítést képviselnek. Sok dolog van, melyet nem tudok tökéletesen megmagyarázni, létezik a kutatásban intuíció is, amire – ha nem is kizárólagosan – de lehet alapozni” – vallott a művészetekhez való viszonyáról a kutató.