Semmelweis Egyetem: a “csodadiéták” nem gyógyítják a cukorbetegséget

 

A “csodadiéták” nem gyógyítják a cukorbetegséget – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem (SE) közleményben hétfőn, a diabétesz világnapja alkalmából.
“Rövid időn belül két 1-es típusú cukorbetegséggel kezelt kisgyermek került veszélybe közvetve az interneten divatos szélsőséges diéta miatt” – emeliki a dokumentum, Körner Annát, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika diabéteszosztályának vezetőjét idézve, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet korában nagyon divatossá váltak a különböző szélsőséges diéták.”A szülők félinformációk alapján +gyógyulást+ várják az 1-es típusú cukorbetegséggel kezelt gyerekek esetében” – hangsúlyozza Körner Anna,Mint kifejti, veszélyes, ha az interneten terjedő eszmék alapján megszorító diétákkal kísérleteznek, és ezeket fanatikusan betartják anélkül, hogy orvossal konzultálnának, meggyőződnének arról, hogy például valóban kevesebb inzulinra van-e szüksége a gyermeknek, mint korábban, és hogy a diéta milyen hosszú távú hatással járhat. Minden megszorító diéta egyoldalú, előbb-utóbb hiányállapothoz vezet, holott a cukorbeteg gyerekeknek – néhány szabályt betartva – nem kell máshogy étkezniük, mint egészséges társaiknak.Példaként az osztályvezető főorvos a paleolit korszakot idéző étkezést említi, amellyel kapcsolatban csodálatos gyógyulásról szóló történetek is olvashatóak.

“A szokásosnál több zöldség egészséges, de a nagy mennyiségű hús fehérjetartalma a betegség kapcsán amúgy is veszélyeztetett vesét terheli, a magas zsírtartalmú vörös húsok pedig megemelik a húgysavszintet, ami például köszvényhez vezethet. A szénhidrátok vélt vagy valós csökkentése mellett ráadásul sokszor ellenőrizetlenül, konzultáció nélkül csökkentik a bevitt inzulin mennyiségét is, ez a gyerekek esetében különösen veszélyes, könnyen akár diabéteszes ketoacidózishoz (kómához) is vezethet. Egy szülőnek érthetően nehéz szembenéznie azzal, hogy gyermeke karbantartható, de nem gyógyítható betegségben szenved, egész életében injekcióznia kell magát, betartatva a táplálkozási szabályokat. Közismertek a betegség késői szövődményei is. Természetes, hogy ilyenkor a szülő megoldást keres és bármely fogódzóba belekapaszkodik, hátha mégis meggyógyul a gyermek. A betegeknek és a szülőknek ezt a kiszolgáltatottságát sokan anyagi haszonszerzésre is használják” – emeli ki Körner Anna.

Az inzulin felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapját, november 14-ét 1991-ben nyilvánította a cukorbetegek világnapjává az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Forrás:MTI