| A „csodadiéták” nem gyógyítják a cukorbetegséget – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem (SE) közleményben hétf?n, a diabétesz világnapja alkalmából. | |
„Rövid id?n belül két 1-es típusú cukorbetegséggel kezelt kisgyermek került veszélybe közvetve az interneten divatos széls?séges diéta miatt” – emeli ki a dokumentum, Körner Annát, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika diabéteszosztályának vezet?jét idézve, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet korában nagyon divatossá váltak a különböz? széls?séges diéták.”A szül?k félinformációk alapján +gyógyulást+ várják az 1-es típusú cukorbetegséggel kezelt gyerekek esetében” – hangsúlyozza Körner Anna,Mint kifejti, veszélyes, ha az interneten terjed? eszmék alapján megszorító diétákkal kísérleteznek, és ezeket fanatikusan betartják anélkül, hogy orvossal konzultálnának, meggy?z?dnének arról, hogy például valóban kevesebb inzulinra van-e szüksége a gyermeknek, mint korábban, és hogy a diéta milyen hosszú távú hatással járhat. Minden megszorító diéta egyoldalú, el?bb-utóbb hiányállapothoz vezet, holott a cukorbeteg gyerekeknek – néhány szabályt betartva – nem kell máshogy étkezniük, mint egészséges társaiknak.Példaként az osztályvezet? f?orvos a paleolit korszakot idéz? étkezést említi, amellyel kapcsolatban csodálatos gyógyulásról szóló történetek is olvashatóak.
„A szokásosnál több zöldség egészséges, de a nagy mennyiség? hús fehérjetartalma a betegség kapcsán amúgy is veszélyeztetett vesét terheli, a magas zsírtartalmú vörös húsok pedig megemelik a húgysavszintet, ami például köszvényhez vezethet. A szénhidrátok vélt vagy valós csökkentése mellett ráadásul sokszor ellen?rizetlenül, konzultáció nélkül csökkentik a bevitt inzulin mennyiségét is, ez a gyerekek esetében különösen veszélyes, könnyen akár diabéteszes ketoacidózishoz (kómához) is vezethet. Egy szül?nek érthet?en nehéz szembenéznie azzal, hogy gyermeke karbantartható, de nem gyógyítható betegségben szenved, egész életében injekcióznia kell magát, betartatva a táplálkozási szabályokat. Közismertek a betegség kés?i szöv?dményei is. Természetes, hogy ilyenkor a szül? megoldást keres és bármely fogódzóba belekapaszkodik, hátha mégis meggyógyul a gyermek. A betegeknek és a szül?knek ezt a kiszolgáltatottságát sokan anyagi haszonszerzésre is használják” – emeli ki Körner Anna. Az inzulin felfedez?je, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapját, november 14-ét 1991-ben nyilvánította a cukorbetegek világnapjává az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Forrás:MTI |