Egy másik meténg és a belőle készített gyógyszerek, amelyeket az orvostudomány merőben másra használ mint közeli rokonaiból a kis és nagy télizöld meténgből származó hatóanyagokat.
A rózsás meténg/madagaszkári meténg/ vagy rózsameténg (Catharanthus roseus) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Linné még a meténg nemzetségbe sorolta, a modern rendszerleírások szerint azonban annak testvércsoportjába, a Catharanthus-ba tartozik. Származási helye távol Európától található az Indiai-óceánban elhelyezkedő szigeten Madagaszkáron. Örökzöld félcserje vagy lágy szárú növény, legfeljebb 1 méter magasra nő meg. A fényes zöld, szűrtelen levelek rövid, 1-1,8 cm-es levélnyélen, párosával átellenesen erednek. Alakjuk a tojásdadtól a hosszúkás, téglalap alakúig terjed, hosszuk 2,5–9 cm, szélességük 1-3,5 cm. A levelek középső ere világosabb zöld. A virágok színe a fehértől a sötét rózsaszínig vagy liláig terjed, közepük a színösszeállítástól függően fehér, sárga, sötét rózsaszín vagy sötétebb vörös. A természetes vadon élő példányok mindig halvány rózsaszínűek középpontjukban erőteljesebb lilás szemmel.
Mára a világ szubtrópusi és trópusi területein termesztik.
Már jóval azelőtt, hogy a modern világ kutatói értesültek volna a rózsameténg létezéséről, értékes és különleges gyógyhatásairól a világ távoli helyein élő emberek már mindenféle célra használták levelét virágját vagy a kettőt együtt.
-Indiában a levélből kipréselt lével enyhítették a darázscsípés tüneteit
-Hawaiin teájával vérzést csillapítottak
-Közép-Amerika és Dél-Amerika egyes részein toroköblítésre használták torokgyulladás, gégegyulladás vagy köhögés esetén
– Kuba, Puerto Rico, Jamaica és más szigeteken a virágból készült kivonattal a csecsemők gyulladt szemét mosták
-Afrikában erős vérzés és reuma ellen
-levelét és virágját együtt tuberkulózis és cukorbetegség esetén,
-felúvódás és emésztési zavarok esetén a Bahamákon a virág forrázatát , míg Maurítiuson a levelek forrázatát használták.
-cukorbetegség, malária, menstruációs zavarok és magas vérnyomás- az etnobotanikai felhasználás igazán sokrétű.
A növényt az 1700-as évek közepén ismerték meg Európában de inkább mint dísznövényt használták. A tudományos érdeklődés az 1950-es években kezdődött, amikor a kutatók felfigyeltek a jamaikában alkalmazott meténg teára és elkezdték vizsgálni annak vércukorszint csökkentő hatását. A vércukorszint csökkentő hatás ma már teljes mértékben bizonyítható. A levél kivonata a dózistól függően csökkenti egészséges és diabéteszes nyulak vércukor szintjét. Hatásának erőssége összehasonlítható a vércukorszint csökkentésére használt szintetikus vegyület hatásával (glibenklamid), sőt hatása kissé elnyújtottabb ami valószínűleg annak köszönhető hogy valamilyen módon fokozza az inzulin elválasztást.
A növény minden része tartalmaz alkaloidokat. 1977-ig kb. 70 -féle alkaloidot azonosítottak a növényből, ez a szám mára már 100 fölöttire emelkedett. Az alkaloidok koncentrációja a növény egyes részeiben eltérő, a termesztés körülményei nagyban befolyásolják a mennyiségeket. Az Indiából származó növény gyökeréből kivételesen nagy mennyiség 1,22% izolálható. Hipotenzív hatása valószínűleg a benne található kis mennyiségű reserpinnek és alstonine-nek köszönhető, és tartalmaz még néhány yohimbinhez hasonló szerkezetű alkaloidot is.
Gyógyászati szempontból két rendkívül értékes alkaloidja a vinblasztin és a vinkrisztin amelyek jelenleg széles körben használt daganatellenes szerek.
A vinblasztin és a vinkrisztin mint kemoterápiás szer használata egyes esetekben a Hodgkin-kór 80%-os remisszióját, az akut limfocitás leukémia 99%-os , a Wilms-tumor 80%-os ,a terhességi choricarcinoma 70%-os , és a Burkitt-limfóma 50% remisszióját eredményezi. Több forrás egyöntetűen említi azt a statisztikai adatot mely szerint a vincristin felfedezése a gyermekkori leukémia túlélési esélyeit 10%-ról 90%-ra emelte.
Mivel a növényből kivonható gyógyításra használt alkaloidok mennyisége igen kicsi a növény másodlagos anyagcseréjét -aminek során ezek az anyagok termelődnek-fokozottan tanulmányozzák. A kutatások célja hogy a biotechnológia segítségével az alkaloidok alternatív termelését megvalósítsák például a növény sejtjeinek in vitro tenyésztésével. Esetleg az alkaloidok bioszintézisének útvonalába genetikai úton avatkozzanak be oly módon hogy fokozzák a növény saját alkaloid termelését („Metabolikus engineering„) . Egy másik megközelítés szerint pedig az alkaloidokat , vagy kiindulási struktúrájukat egyéb élő szervezet például élesztőgomba segítségével állítanák elő.
Ez utóbbi pár mondatot annak megvilágítására szántam, hogy nem elég megtalálni egy hatékony vegyületet amelyre az orvostudománynak szüksége van, ilyen-olyan okból még igen sok a tennivaló vele. Magyarországon nem honos mint gyógynövény, házilagos használata nem ajánlott.