Romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei?

(MTI) – Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei – állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics cím? folyóiratban tette közzé.

Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális m?ködése és kölcsönhatása határozza meg, e hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem m?ködik a természetes kiválasztódás – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121112135516.htm).
„Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószín?séggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejl?dött ki, miel?tt el?deink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia dönt? volt a túlélés szempontjából, vagyis igen er?teljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhet?en ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia” – fejtegeti a szerz?.
A kutató szerint ett?l a ponttól viszont megkezd?dött a hanyatlás. A földm?velés kifejl?désével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengít? mutációk „kisz?rése”. 
Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.
  Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehet?sen lassú, a tudomány gyors fejl?dése pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára.
    „Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes +meghibásodást+. Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára” – vélekedett Gerald Crabtree.