Nyáron sokkal inkább kívántuk a könnyű ételeket, mert időnket nem az ételkészítés szépségeinek, hanem az élet egyéb gyönyöreinek szerettük volna szentelni. Most olyan táplálkozási irányzatokkal fogunk megismerkedni, amelyek a hőkezelés nélküli, friss és természetes ételeken alapulnak.

A nyers vegetarianizmus lényege, hogy az ember csakis növényi eredetű ételeket fogyaszt, és azokat is kizárólag nyers formában. A nyers vegetarianizmus híveinek étrendje nyers zöldségből és gyümölcsből, mogyorófélékből, magokból, gabonacsírákból és hüvelyesek csírájából, esetleg hidegen sajtolt olajokból áll. Aminek a fogyasztása tiltott, az a hús, a tej, a tejtermékek, a legtöbb gabonaféle és hüvelyes (kivéve ezek csírái), a méz, a finomított cukor és minden előfeldolgozott élelmiszer.

A nyers vegetarianizmus általánosabb megnevezése az ún. raw food avagy nyers diéta, amely szintén elutasítja ugyan a 42 °C fölött hőkezelt ételek fogyasztását, de az engedélyezett élelmiszerek csoportja a raw food esetében nem annyira korlátozott, mint a nyers vegetarianizmusnál. Engedélyezett pl. a nyers hús, a tojás és a kezeletlen tej fogyasztása. A nyers vegetarianizmus tulajdonképpen egyfajta nyers-vegán irányzat, azaz raw vegan.

CÉL: AZ ÉLŐ ENZIMEK MEGŐRZÉSE

De miért is kell a nyers vegetáriánusok szerint ennyire szigorúan leszűkíteni a fogyasztható élelmiszerek körét?

Az egyik alapvető ok, amiért az emberek áttérnek erre az étrendre: igyekeznek megőrizni az élelmiszerekben található enzimek eredeti mennyiségét. Az enzimek 42 °C fölötti hőmérsékleten tönkremennek, így a test igyekszik önmaga előállítani őket, és ez a folyamat egyes szakértők szerint megterheli a szervezet működését.

A másik ok a természethez, a természetességhez való visszatérés. A nyers vegetáriánusok rendszerint meg vannak győződve arról, hogy minden egészségügyi problémájuk a modern életvitellel függ össze. Ezért semmilyen módon sem akarják kezelni a táplálékot, hanem úgy kívánják fogyasztani, ahogyan az a természetben fellelhető.

Ezen a ponton kell néhány szót ejtenem a breatharian diétának nevezett jelenségről, azaz a fényevésről, ami gyakorlatilag étel nélküli életet jelent, és már több ezer éve tudunk róla. A történelemből több olyan példát ismerünk, amikor egyes emberek csak az energiából, a fényből, a szeretetből vagy a hitből éltek. Fényevő volt néhány erősen hívő történelmi személyiség, mint pl. flüei Szent Miklós remete, Svájc egyik patrónusa, aki a XV. században a feljegyzések szerint közel 20 évet élt étel nélkül. Napjaink egyik híressége pedig az ausztráliai származású Jasmuheen, aki a pránaevésnek köszönhetően állítólag kigyógyult az emlőrákból, vagy megemlíthetjük még Henri Monfort francia írót, a “levegőevő sámánt”.

ÉS A GYAKORLAT?

De hogyan is néz ki a nyers vegetarianizmus a gyakorlatban?

A nyers vegetáriánusok különböző zöldségekből és gyümölcsökből készítenek salátákat, ezekbe mogyoróféléket, magokat, esetleg csírákat és egy kis olajat tesznek. Hideg leveseket vagy nyers alapanyagokból készített “pasztákat” fogyasztanak, zöldségeket és gyümölcsöket szárítanak, összeturmixolt gyümölcsökből és kókuszolajból készítenek desszerteket stb. Néhányan egy idő után a mogyoróféléket és az olajokat is kizárják az étrendjükből, mert úgy gondolják, hogy ezek megterhelik az emésztést.

A nyers vegetarianizmus magasabb fokozata az ún. monodiéta. Ennek követői csak egyfajta kezeletlen, nyers zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztanak, hogy így biztosítsák a befogadott táplálék legtökéletesebb megemésztését. A monodiétában hívők állítják, hogy ha odafigyelnek a 80/10/10 arányra, azaz 80% gyümölcs, 10% zöldség és 10% zöld levél, akkor minden tápanyagból elegendő mennyiséget biztosítanak a szervezetük számára. Őszintén szólva, el sem tudom képzelni, hogy ezekből az élelmiszerekből összesen mennyit is kellene fogyasztaniuk…

VANNAK BUKTATÓK

Személy szerint úgy vélem, hogy a nyers vegetarianizmusra való áttérés hatalmas sokkot, túlságosan nagy változást jelent a szervezet számára. Ezúttal nemcsak a fizikai testre és az emésztésre gondolok, hanem a lelki és szellemi szférát is ideértem. Még ha az érintettek etikai megfontolásokból készen is állnak egy ilyen radikális életmódváltásra, a változtatás hatására hiányérzetük lehet, sőt akár komoly egészségügyi probléma is adódhat.

Ha az ember csak egy bizonyos fajta ételt fogyaszt, az egyfajta elszigetelődéshez, a társadalomból való “kirekesztődéshez” vezet. Úgy gondolom, hogy az állandó magyarázkodás, a “miértek” folytonos indoklása, valamint annak szüntelen megtudakolása, hogy a felkínált étel valóban raw alapelveknek megfelelően készült-e – nos, mindez hatalmas stresszfaktor lehet.

Senkit nem szeretnék meggyanúsítani, de nem arról van szó, hogy az illető raw diétás csupán érdekes és különleges szeretne lenni? Ráadásul az sem kizárt, hogy a nyers vegetarianizmus vagy ne adj’ isten, a “levegőevés” mögött valójában valamilyen táplálkozási vagy lelki probléma húzódik meg.

CSAK RÖVID IDEIG!

Ha a nyers vegetáriánus étrendet a méregtelenítés egy fajtájaként értelmezzük, és (ideális esetben nyáron) csak rövid ideig alkalmazzuk, akkor minden rendben van. Aki már kipróbálta, hogy néhány napig csak friss zöldség- vagy gyümölcslét ivott, esetleg zöldség-gyümölcs “böjtkúrát” tartott, az biztosan elmondja, hogy utána milyen fantasztikusan érezte magát.

Véleményem szerint azonban bármilyen szigorú, csak friss élelmiszerekre korlátozott étrendről legyen is szó, az hosszú távon nem lehet hasznos. Különösen a mi éghajlati körülményeink között, a mi vidékünkön, ahol télen gyakran fagypont alá esik a hőmérséklet.

Emellett azt sem értem, miért kellene itt, Közép-Európában ragaszkodnunk a csakis hidegen sajtolt olajokból, avokádóból vagy akár datolyából álló étrendhez. A természetes életmódhoz való visszatérés gondolata persze lenyűgöző, de legyünk őszinték: mi az, ami napjainkban, a számítógépek, az internet és a kontinensek közötti repülések világában még természetesnek számít? Az, hogy a boltban megvásárolom a szezámmagot és a mangót, majd otthon kis lepényekké aszalom őket, szerintem semmiképpen sem nevezhető természetesnek.

Úgy tartom, hogy a táplálkozás igazán egyéni, személyre szóló, ezért mindenkinek más étrend felel meg. A jó minőségű, friss gyümölcs és zöldség, mogyorófélék és magok – ha lehet, helyi forrásból –, amelyek természetes részét képezhetik az étrendünknek, az rendben van. A friss zöldségből vagy gyümölcsből kipréselt levekre, amelyek segítik a méregtelenítést, szintén “áldásomat” adom. És nincs kifogásom a raw spagetti, esetleg raw desszert ellen sem, ha étrendünk időnkénti felfrissítéséért választjuk ezeket a különlegességeket. Ha azonban monodiétaként akarják fogyasztani őket, akkor – hacsak Önök nem valamely trópusi szigeten élő, vakbuzgó és újító jógaoktatók –, akkor inkább ne…