Egyéb elnevezései: csolyán,
A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.Egész Európában elterjedt, hazánkban mindenütt közönséges.Üde, nedves erdők, vágások, szurdokerdők, gyomtársulások, mocsarak. Talajigénye nitrogén gazdag ideális számára például az ültetett akácos.
Egyéb elnevezései: kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka, fentőfű, A zsurlófélék családjába tartozó, nyirkos réteken, árokpartokon, töltéseken termő, érdes tapintású, virágtalan (spórás) növény. Gyökértörzse a talajban mélyen kúszó, elágazó, feketés színű. Kora tavasszal egyszerű, ágatlan spóratermő szárakat…
Rendkívül változatos rokonsága révén a cickafark a különösen sokat kutatott növénycsoportok közé tartozik: sejttani, genetikai módszerekkel és szövetátültető (transzplantációs) kísérletekkel is nagyon behatóan vizsgálták. E vizsgálatok alapján jól áttekinthető a nemzetség fajainak és kialakulásának folyamata, abban a környezeti viszonyok szerepe.
A medveszőlő kúszó, szétterülő, a szárcsomóknál legyökerező szárú félcserje. Bőrnemű levelei visszás tojásdad alakúak, örökzöldek. Fürtökbe csoportosuló virágainak borsó alakú pártája a csarabéra hasonlít. A piros áfonyára emlékeztető élénkpiros csonthéjas bogyótermésében 5 mag található.
Egyéb elnevezései: ősz bogáncs, bogáncs
Lágy szárú növény, vaskos szára felálló, elágazó. Zöld leveleinek erezetét klorofillmentes levélszövet szegélyezi, ezért a levelek márványozottnak látszanak. Fészkes virágzatában bíborszínű, ritkán fehér virágai a szár csúcsán egyesével állnak, külső fészekpikkelyei erős, kemény tövisekben végződnek. Bóbitás kaszattermése tojásdad alakú.
A málna Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag.
Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve „kábulatba” esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten „függővé” válnak.
A martilapu a fészkesek családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye.