No Image

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

30 m magasságot is elérő, elágazó, igen nagy kort is elérő, lombhullató fák. A levelek tipikus legyező alakúak, 2 vagy 3 bevágással is, a levelek alakja egyedenként is nagy változatosságot mutat. A levél erezete villás elágazású, mely a páfrányfenyők igen ősi mivoltára utal.


No Image

Papsajt (Malva sylvestris)

Egyéb elnevezései: papsajtmályva, közönséges mályva, kereklevelű mályva

Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt. A félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli; nem túl igényes a talaj minőségével szemben, de a magas sótartalmú vagy nehézfémeket tartalmazó talajt nem viseli el. Zöldségként és gyógynövényként is felhasználják, de a talaj nitráttartalma feldúsulhat a levelekben.


Palástfű (Alchemilla vulgaris)

A közönséges palástfű. Az Alchemilla nemzetség típusfaja. Évelő növény, amely könnyen felismerhető nagy, kerek, ujjasan karéjos leveleiről. Sima, zöld szára 10-40 cm magasra nő. Apró, zöldessárga virágai sátorvirágzatot alkotnak. Száraz, kerek, sárgás, a kehelyben elhelyezkedő termésében egyetlen magot találunk


No Image

Ördögcsáklya (Harpagophytum procumbens)

A Namíbia, Botswana és Dél-Afrika félsivatagos vidékeiről származó évelő növény kúszó szárán a levelek keresztben átellenesek, magánosan álló virágai alul sárga, feljebb élénkpiros pártájúak. Az ördögcsáklya barnás, fás termése kampós kinövéseivel horogra emlékeztet.


No Image

Orvosi zsálya (Salvia Officinalis)

Az orvosi zsálya a Földközi-tenger, de különösen a dalmát tengerpart vidékéről származik. Dél-Európa karsztjain tömegesen előfordul, Magyarországon nem őshonos, de gyógynövényként termesztik, dísznövényként kertekben, temetőkben sokfelé ültetik.


No Image

Orvosi ziliz (Althea officinalis)

Az orvosi ziliz vagy fehérmályva (Althaea officinalis) a mályvaformák (Malvoideae) alcsaládjának ziliz nemzetségébe tartozó, afrikai eredetű gyógy- és dísznövény.


No Image

Orvosi Kankalin (Primula officinalis)

Évelő. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákuk, a kocsány, a csésze és a murvák fehér porral behintettek („lisztesek”). Pártája lila v. hússzínű-sárga, csöve 5-7 mm hosszú. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Mocsaras, tőzeges réteken, főleg magasabb mészkőhegyeken terem. Az északi megyékben elég gyakori, de előfordul a Dunántúlon is.


No Image

Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Az orbáncfű (Hypericum) a növények egy nemzetségének neve. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozik. A családnak ez az egyetlen Kárpát-medencében őshonos nemzetsége. Magyarországon 8 faja található meg.