Sikerrel szállnak szembe a szingapúri kutatók által létrehozott „öngyilkos merényl?” mikroorganizmusok a Pseudomonas aeruginosa baktérium, egy olyan kórokozó ellen, amely végzetes lehet a legyengült immunrendszer? betegek számára. A Nanjang M?szaki Egyetem kutatóit némely baktérium képessége ihlette meg, amelyek észlelik a környezetükben megjelen? más mikroorganizmusokat. Ilyen a patogén Pseudomonas aeruginosa is, amely – ha észreveszi a közelében felbukkanó más mikroorganizmusokat – vegyi anyagok útján jelzéseket küld fajtársainak, s együttesen egy pyocin nev? toxint kezdenek termelni a potenciális vetélytársak megsemmisítésére.

A Pseudomonas baktéiumcsaládról

A Gram-negatív Pseudomonas család számos faja okozhat fert?zést, különösen a Pseudomonas aeruginosa.
A Pseudomonas-ok az egész világon jelen vannak a talajban, a vízben, az emberek és az állatok b?rén. Kedvelik a nedves, nyirkos helyeket: lefolyókat, mellékhelyiségeket, medencéket és a meleg kádakat is, és általában ellenállnak a szokványos mérték? klórozásnak. Ismeretes, hogy e baktériumok fert?tlenít? (antiszeptikus) oldatokban is megélnek.

APseudomonasok a jelentéktelen b?rfert?zésekt?l a súlyos, életet veszélyeztet? kórképekig sokféle betegség hátterében állhatnak. A legsúlyosabb Pseudomonas-fert?zések legyengült, kórházban ápolt személyekben alakulhatnak ki, különösen ha immunredszerük a gyenge. A cukorbetegek szintén felt?n?en hajlamosak Pseudomonas-fert?zésekre. A Pseudomonasok megfert?zhetik a vért, a b?rt, a csontokat, a fület és a szemet, a húgyutakat, a szívbillenty?ket, valamint a tüd?t. (Forrás: www.egeszsegvilag.hu)

Ezek a kommunikációs és védelmi képességek lehet?vé teszik, hogy a Pseudomonas aeruginosa baktériumok szorosan összezáró rétegekbe tömörüljenek, úgynevezett biofilmeket képeznek, amelyek légúti fert?zéseket okoznak, és különösen veszélyesek cisztikus fibrózisban szenved? betegek esetében – olvasható a Science Now  tudományos hírportálon, valamint a The Daily Telegraph  online kiadásában.
A szingapúri kutatók mesterségesen létrehozott kólibaktérium (Escherichia coli) segítségével a Pseudomonas aeruginosa saját fegyverét fordították a kórokozó ellen. A tudósok lemásolták a gént, amely lehet?vé tette, hogy a kórokozó „kiszimatoljon” más baktériumokat, majd beépítették az E. coli genomjába. A baktériumot ellátták egy génnel, amelynek köszönhet?en módosított, a Pseudomonas aeruginosa számára toxikus pyocint képes már termelni. Összekötve a pyocingént az érzékel? génekkel, a kutatók biztosították, hogy a kólibaktérium a közelében felt?nt Pseudomonas aeruginosa baktériumot észlelve „feltöltekezett” nagymennyiség? toxinnal, és egyfajta id?zített biológiai robbanószerkezetté vált.
Az utolsó komponens, az „öngyilkos gén” volt, amely aktiválódik, amint megfelel? mennyiség? toxin termel?dik, és a kólibaktérium felrobban, elárasztva környezetét méreggel. Amikor a szintetikus kólibaktériumot a Pseudomonas aeruginosa baktériummal közös Petri-csészében tenyésztették, az „öngyilkos merényl?” elpusztította a kórokozók 99 százalékát.
Justin Gallivan, az atlantai Emory Egyetem kutatója szerint a kísérletek meggy?z?en bizonyítják, hogy a mesterségesen létrehozott baktériumok komplex feladatokat képesek végrehajtani. Ugyanakkor az amerikai tudós arra a veszélyre is felhívja a figyelmet, amelyet Pseudomonas aeruginosa baktérumok túlél? 1 százaléka jelent a betegek számára.
Richard Kitney, a londoni Imperial College kutatója viszont arra mutat rá, hogy más hordozót kell találni az E. coli helyett, ugyanis a kólibaktérium a bélrendszeren kívül toxikussá válik.

Forrás: MTI