A hosszabb ideig tartó alváshiány a génkifejeződésen és a vérzsír-szinten is meglátszik, mondják a Helsinki Egyetem kutatói.
„Azt vizsgáltuk, milyen változásokat okoz az alváshiány a szervezet működésében, és melyek vezethetnek ezek közül betegségekhez” – magyarázza Vilma Aho kutató.
A kutatás megmutatta, mely gének – amelyek a koleszterin szállításának szabályozásában vesznek részt – kevésbé aktívak az alváshiányos embernél, a laboratóriumi kísérletben csakúgy, mint népesség-szinten.
A populációs szintű adatokat elemezve a kutatók megállapították, hogy az alváshiányban szenvedőknek kevesebb a nagy sűrűségű koleszterinje (HDL) – az úgynevezett ‘jó koleszterint’ szállító fehérjéje, mint az eleget alvó embereknek.
A többi kockázati tényezővel együtt ez is magyarázhatja a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatát az alváshiányos embereknél.
„Különösen érdekes, ahogy ezek a tényezők hozzájárulnak az atherosclerosis (érelmeszesedés: az erek falában meszes anyag halmozódik fel) kialakulásához. A gyulladásos reakciót is és a koleszterin metabolizmus változásait is megtaláltuk mind a kísérletekben, mint az epidemiológiai adatokban.”
Az eredmények alapján a kutatók hangsúlyozzák az elegendő, jó alvás rendkívüli fontosságát. Az egészségnevelésnek nemcsak az egészséges táplálkozásra és a testedzésre kell koncentrálnia, hanem az elegendő, jó minőségű alvásra is a gyakori betegségek megelőzése érdekében, mondja Abo.
„Alvásmegvonási kutatásunk bebizonyította, hogy már egy hét alváshiány után elkezd megváltozni a szervezet immunválasza és anyagcseréje. Következő kutatásunk arra irányul, hogy meghatározzuk, mekkora az az minimum alváshiány, ami már elindítja a változásokat.”