Bonyhád –  Kezelhet? problémának nevezte az aflatoxin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója pénteken Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon.

Pleva György elmondta: eddig a magyarországi nyerstejek hét százalékában találtak a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna.
    Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják el?, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik.
    Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és els?sorban az ország déli területein, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében jelent meg.
    „2012 óta Magyarországon a széls?séges száraz, id?nként csapadékos id?járás teremtette meg a lehet?ségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérd?jelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történ? felhasználását” – mondta a szakember.

Mi az aflatoxin?

Az aflatoxinok a természetben el?forduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkelt? (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek (Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus). Az Aspergillus flavus egy gyakran el?forduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas h?mérséklet mellett terjed leginkább, és f?ként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböz? aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B₁ aflatoxin számít a legmérgez?bbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéb?l nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgez? koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésr?l beszélhetünk.  Magyarországon 2004 októberében a f?szerpaprikában találtak aflatoxint. Mivel a gyártók nagy része a szóban forgó anyaggal szennyezett paprikákat használt fel keverékeiben, ez a f?szer forgalmazásának országos méret? felfüggesztéséhez vezetett. (Wikipedia)

   Megjegyezte azt is, hogy el?ször bioetanolgyártók állati táplálékkiegészít? termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, ezért a Nébih vizsgálatot indított a gyárakkal szemben. A bioetanolt el?állító cégek azonban szigorú min?ségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál – tette hozzá.
    Mint mondta, megvizsgálták a magyar kukoricáfajták ellenállóképességét az aflatoxint termel? penészgombával szemben, de arra az eredményre jutottak, hogy a hazai vet?magoknak nincs ilyen képességük.
    Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafert?zés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is el?segítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fert?zésre.

(MTI)