Nébih: kezelhető az aflatoxin-probléma

Bonyhád –  Kezelhető problémának nevezte az aflatoxin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója pénteken Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon.

Aspergillus_flavus

Aspergillus flavus

Pleva György elmondta: eddig a magyarországi nyerstejek hét százalékában találtak a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna.
    Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik.
    Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és elsősorban az ország déli területein, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében jelent meg.
    “2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását” – mondta a szakember.

Mi az aflatoxin?

Az aflatoxinok a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek (Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus). Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk.  Magyarországon 2004 októberében a fűszerpaprikában találtak aflatoxint. Mivel a gyártók nagy része a szóban forgó anyaggal szennyezett paprikákat használt fel keverékeiben, ez a fűszer forgalmazásának országos méretű felfüggesztéséhez vezetett. (Wikipedia)

   Megjegyezte azt is, hogy először bioetanolgyártók állati táplálékkiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, ezért a Nébih vizsgálatot indított a gyárakkal szemben. A bioetanolt előállító cégek azonban szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál – tette hozzá.
    Mint mondta, megvizsgálták a magyar kukoricáfajták ellenállóképességét az aflatoxint termelő penészgombával szemben, de arra az eredményre jutottak, hogy a hazai vetőmagoknak nincs ilyen képességük.
    Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre.

(MTI)