Mit vár Tőlünk az új szemléletű gyógyszerár támogatási rendszer.Ismerjük meg a kifejezést :beteg-együttműködés!

A gyógyszerpiac  megszorításait tartalmazó javaslatcsomag – számos jogszabály módosításával – rendkívül szigorú támogatási rendszert léptethet életbe, hogy a Széll Kálmán Terv szerint a ciklus végéig 120 milliárddal, a büdzsé harmadával szűkítse a gyógyszerek támogatását. A tervek szerint 2012-ben 83 milliárddal csökkentenék a támogatáskiáramlást. A csomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet először a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében vezetnek be.
Az intézkedés értelmében annak, aki nem szeretne többet fizetni a patikában, mint eddig, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Ha például valaki nem vesz részt a dohányzásleszoktató programon, vagy ha részt is vesz, de nem sikerül feladnia káros szenvedélyét, annak a jelenlegi havi 1500–3000 forintos gyógyszerköltsége akár 4000–6000 forintra is nőhet.

Mit is várnak tőlünk saját egészségünk érdekében?

Az orvos és beteg viszonyában sokáig az úgynevezett compliance kifejezést alkalmazták.A terápia eredményét ugyanis  nagyban befolyásolja az ,hogy a beteg mennyire tartja be az orvos utasításait az adagolással, a rendszerességgel kapcsolatban ,illetve mennyire tartja be a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltakat.Ez a  megközelítés azonban nem feltételez egy partneri viszonyt a beteg ,és az orvos között ,és csak az utasítások pontos betartásának (betartatásának ) kifejezője. A gyógyszerek fejlesztése során a gyártók is egyre jobban figyelembe veszik a betegek igényeit ,életformáját ,és egyre elterjedtebbek a tapaszok ,és retard készítmények ,amelyeket kevesebbszer kell szedni(alkalmazni)naponta ,így az együttműködési készség talán megfelelőbb a beteg oldaláról. És azt se felejtsük el ,hogy az orvos -beteg találkozók rövid ideje alatt feltett általános kérdések az orvos részéről eleve feltételezik ,hogy mindenki a megadott adagolásban ,illetve sűrűséggel szedi a gyógyszereit.Ez például a vérnyomás beállításánál az egyik alapvető probléma ,mert ha a terápiával nem ér el megfelelő eredményt az orvos ,akkor más szer kipróbálását kezdeményezi ,és talán fel sem merül benne ,hogy a kudarc oka az utasítás be nem tartása.Egy felmérés szerint a tartósan gyógyszert szedő  betegek egynegyede módosítja az orvos tudta nélkül az adagolást.

A sikeres terápia azonban nemcsak ezen múlik ,mert sok betegségen az életmód változtatásával  javíthatunk ,illetve a gyógyszerszedés ellenére kifejezetten ronthatunk is .

Ezentúl már nemcsak a “tabletták” pontos szedését ,hanem hatékony beteg-együttműködést is várnak majd Tőlünk.Az új kifejezés  szintén angolszász eredetű ,ismerkedjünk meg vele:concordance.A szó szerinti fordítást (összhang) itt inkább együttműködési készségnek fordíthatnánk ,amely feltételez egy jó orvos beteg viszonyt ,és amely mindkét féltől kicsit több időt ,és energiát igényel.Információ cserét ,megbeszélést,amelyben az orvos részéről nemcsak a 3×1 hangzik el ,a beteg azonban adott estben a saját érdekében hajlandó életmódbeli változtatásokra is.

A Szinapszis Kft. országosan reprezentatív mintán végzett kutatása alapján a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők esetében kb. 25-30 százalékra becsülhető a jelentős túlsúllyal küzdők aránya, mintegy további 45 százalékuk pedig kisebb-nagyobb mértékű elhízással küzd. A testmozgást tekintve minden második beteg vallja magáról, hogy hetente többször, rendszeresen mozog – habár azt hozzá kell tenni, hogy a mozgás értelmezése ebben a tekintetben meglehetősen szubjektív.(Vizsgálatok szerint már 5 kg testsúlycsökkenés is kimutatható vérnyomáscsökkenést okoz ,10kg súlycsökkenéssel pedig 5-20Hgmm vérnyomáscsökkenést is el lehet érni.)

A másik nagy probléma a dohányosok egészsége.Egy a dohányosok körében végzett felmérés szerint az érintettek átlagosan 30 százalékának van vagy volt valamilyen, a cigarettával összefüggésbe hozható egészségügyi problémája, és az életkorral együtt jelentősen nő ez az arány, kb. 40 százalék körüli az 55 éven felettieknél. A füstölés következtében legtöbbjüknél valamilyen szív- és érrendszeri betegség, COPD vagy asztma jelentkezett.
Habár a dohányosok teljesen tudatában vannak káros szenvedélyük lehetséges negatív egészségügyi következményeinek, a fent említett átlagosan 30 százalék – a diagnosztizált betegség ellenére – jelenleg is aktív dohányos!

Első lépéseben ezektől a betegektől várnak majd el hatékony beteg-együttműködést, elsősorban életmódbeli változtatásokat amelyek adott esetben javítanak állapotukon ,vagy ha ez már nem lehetséges ,legalább nem rontják tovább a helyzetet. Ezekkel a célokkal elméletben Mindenki egyet érthet ,a megvalósítás már nehezebb lesz.

Cs.T.-né dr