Egerek izomsejtjeiben azonosítottak egy fehérjét, amely hírviv?ként hozzájárul a testmozgás el?nyös hatásaihoz – idézte amerikai kutatók eredményét a HealthDay cím? ismeretterjeszt? portál (www.healthday.com).

Bruce Spiegelman kutatásvezet?, a bostoni Dana-Farber Rákintézet és a Harvard Egyetem orvosi karának sejtbiológusa felidézte: számítottak arra, hogy a test szövetei valamilyen módon értesülnek a mozgásról, az izmok m?ködésér?l.
A Nature tudományos magazinban szerdán közzétett tanulmányban a kutatócsoport egy fehérjér?l számol be, amely kémiai hírviv?ként tevékenykedik. Mint megállapították, a görög istenek hírnökér?l, Iriszr?l elnevezett irisin szintje mozgás közben megemelkedik az izomsejtekben. Kiderült az is, hogy az irisin fehérje hatására átalakul a fehér zsírszövet, amely a b?r alatt rakódik le és az elhízást okozza.
Amikor a fehérjét elhízott, a diabéteszt megel?z? állapotban lév?, mozgásszegény életmódra kényszerített egerekbe fecskendezték, az anyag olyan géneket aktivált, amelyek a káros fehér zsírszövetet „jó”, barna zsírrá alakítják át. A barna zsírszövetr?l tudott, hogy több energiát használ fel, mint amennyit a mozgás elfogyaszt. Az irisin azonban nem építi az izmokat, így a mozgás szerepét soha nem veheti át teljesen.
Egy egércsoportot a tanulmány részeként nagy zsírtartalmú étrenden tartottak, ezzel rontották szervezetük glükóztoleranciáját. Az irisin fehérje 10 napos adagolásának hatására az állatok szervezete jobban szabályozta a vércukor és az inzulin szintjét, így sikerült megel?zni náluk a diabétesz kialakulását, és túlsúlyuktól is könnyebben szabadultak meg.
Mint a kutatók elmondták, elképzelhet?, hogy egy irisinen alapuló szer humán klinikai próbái két éven belül megkezd?dhetnek. Spiegelman egyúttal társalapító is a bostoni székhely? Ember Therapeutics vállalatnál, amely a szer fejlesztési jogait birtokolja. A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete, a NIH is támogatta.

Forrás: MTI