Mirha- az ajándék

Mi is az a mirha amely ősidők óta ismert és keresett luxuscikk, gyógyszer, balzsamozószer, füstölők és kozmetikumok alapanyaga és kultikus szertartások nélkülözhetetlen kelléke.

myrrhaA növény-Commiphora myrrha- a balzsamfa-félék (Burseraceae) családjába tartozó alacsony növésű cserje, de lehet fa méretű is kb. 5 méter magas. A név mirha a héber mar ( keserű), vagy a görög  szmürna, mürra, szóból származtatható. Maga a mirha pedig a fa kérgének megsértésekor kicsorduló gyanta, amelynek feladata a seb lezárása és a fertőzés megelőzése. A mai Szaúd-Arábia,  Etiópia,  Kenya és Szomália területén őshonos a tenger szintje felett 300-1500m-re. A száraz régiókat szereti ahol az éves csapadék nem több mint 230-300 mm, és a sekély mészköves talajokat. Főként a Mekka környéki szigorúan őrzött helyeken termesztik, így a balzsamkészítés több fázisa gyártási titok, és a helyi technológiákat ma sem ismerjük részleteiben.

Leírások  időtlen idők óta említik létét. Id. Plinius Perzsiából származtatta, más leírások szerint Nagy Sándor a legyőzött Dareiosz táborában talált egy drága kenőcsök tartására szolgáló szekrényt, melyben mirrha volt. A görögök füstölőszernek használták, s ezt a szokást a rómaiak is átvették tőlük. Vergilius  szerint gyógyhatású préselt olaját hajkenőcsnek, Ovidius  szerint szépítőszernek és orvosságnak használták, borkezeléshez való adalékot készítettek belőle.

A mirhával való fényűzés olyan méreteket öltött a rómaiak körében, hogy a sztoikus filozófus Seneca (Epist. 86.) arról panaszkodott, hogy egyesek napjában 3x is illatos mirhatartalmú kenőcsökkel kenik magukat. Ezekhez képest napjainkban már csekély értékkel bír.

A Biblia, a Korán és a Védák egybehangzó állítása szerint a mirha elengedhetetlen kelléke a jelentős szertartásoknak. Egyiptomban éjjel-nappal égették a templomokban, Nap-szertartásoknál, és a Holdnak szánt áldozati ajándékként alkalmazták. A zsidóknál a felszentelésre használt bedörzsölő olaj is tartalmazott mirhát. Hagyományaik szerint Mózes is ezzel kente fel papjait.

A görög mitológiában  egy Myrrha nevű ciprusi királylány tragikus sorsa kötődik a növényhez. Az egyik legérdekesebb ókori forrása a történetnek Ovidius. A mese szerint a gyönyörű fiatal nő Cinyras király lánya a saját apjába szeretett bele. Szörnyű vágya miatt öngyilkosságot kísérelt meg de  szolgálója megmentette az életét és fondorlatos tervet eszel ki hogy Myrrha kielégíthesse titkos vágyát anélkül hogy kiderülne kiléte. A terv azonban félresikerült és mikor a király a saját lányát találta az ágyában megpróbálta megölni. Myrrhának menekülnie kellett. Reménytelen helyzetében az istenekhez könyörgött, hogy mentsék meg a szégyentől. Az istenek Myrrhát fává változtatták. A mítosz szerint amikor a fa kérge megsérül a kifolyó nedv nem más mint Myrrha könnye. A frigyből születő gyermek pedig a görög mitológia egy másik ismert alakja Adonis.

A mítoszokat félretéve a mirhának a kultikus használaton kívűl mindig volt szerepe az orvoslásban is. A rómaiak boroshordókat fertőtlenítettek füstjével, vagy a borhoz adták  s így tartósították azt. A  Kr. előtti 5. században sebek, fekélyek, légúti betegségek gyógyítására alkalmazták. Borban felforralva gyomor- és bélbántalmak, hasmenés ellen rendelte a középkor orvosa, és számos fertőzés kezelésére is mint a lepra és a szifilisz.

A gyanta  a kéreg repedéseiből származó halványsárga folyadék amely száradás közben szabálytalan vöröses-barna csomókat alkot. Leghasználatosabb formája a gyantából vízgőzdesztillációval kinyert mirha olaj. A ma tudománya már számos hatóanyagot azonosított az olajban  de  még mindig ugyanarra használjuk mint az ókor orvosai. A legfontosabbak antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatásai. A balzsamból vagy illóolajból alkohollal készült kivonatot szájüregi gyulladások (elsősorban fogínygyulladás) és fekélyek kezelésére használják, részben ecsetelő, részben öblögetőszerként. Az aromalámpából elpárologtatott illóolaj jó légtérfertőtlenítő, emellett a tömjénhez hasonlóan segíti az elmélkedést, a meditációt.

Valami mégis megmaradt a különleges használatból. A parfűmiparban ismert márkák használják a misztikus illatot többek között a Dior,  a Chanel, Yves Saint Laurent és a többiek.