Mindent másra kéne használni: a kurkuma és az élesztő

Aki  csak egy kicsit foglalkozik azzal, hogy a természetes anyagok mire valók biztosan ismeri a kurkumát és az élesztőt.    Valószínűleg még a főbb hatást is el tudja mondani velük kapcsolatban: gyulladáscsökkentő meg egy nagyon jó B-vitamin forrás. Viszont mint ebben a sorozatban mindig, most is más következik.

Használjuk a kurkumát vesekő oldására, vagy inkább a megelőzésre?
Mit mondhatunk a vesekőről. Fájdalmas, gyakori, addig nem is tudunk róla míg nem okoz tüneteket, de akkor valószínűleg nyomatékosan tudtunkra adja a jelenlétét. Ihatunk több vizet, vagy kerülhetünk egyes ételeket, megszabadulni nem mindig sikerül tőle. A vesekövek leggyakoribb formája a kálcium-oxalat kristály. Magas kálcium és oxalat tartalmú étrend plusz  a vese epithel sejtjeinek sérülése az oxidatív károsító anyagok miatt összefüggésbe hozható a vesekövek kialakulásával.Vajon az ismert gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonsággal rendelkező rutin és kurkumin tud ez ellen tenni valamit ?
A vizsgálat során kalcium-oxalat  típusú vesekövet indukáltak patkányokban, és ezzel párhuzamosan  rutin-kurkumin kezelést kaptak. Mérték az állatok vizeletének mennyiségét, kálcium és oxalat tartalmát, majd a kísérlet végén a vesék állapotát, károsodásuknak a mértékét is vizsgálták.
A kontroll állatokban a vese minden területén látszott a kálcium-oxalat kövek lerakódása. A kristályok nagy csoportokban voltak láthatóak a vesék összes régiójában: kéregben , velőben és papillákban.
A kő-indukció emelkedett kalcium és oxalát koncentrációt eredményezett a vizeletben és a vesében.
A rutin és kurkumin ezzel szemben normál értéken tartotta  az állatokban a vesék és a vizelet értékeit,és  a vesékben láthatóan kisebb és kevesebb kristályt észleltek a kutatók.
A képződött vesekövek szövettani változásokat is okoztak a vesékben, ezeket azonban nem sikerült megfordítani. A vizsgálat eredménye tehát inkább afelé mutat, hogy a rutin és a kurkumin inkább használható lenne a vesekövek megakadályozására semmint kezelésére.
Az egésszel azonban van  egy apró probléma. Az alkalmazott dózis. Kurkuminból például  60 milligramm/ testsúlykilogramm/nap. Ehhez még tegyük hozzá, hogy a kurkuma porok átlagban csak 3,14 tömeg% -ban tartalmaznak kurkumint. Egy 60 kg. -os embernek  durván  100 gramm kurkuma port kéne rászórnia az ételére, és akkor még nem beszéltem az igen rossz hasznosulásról.
Télen C-vitamin helyett együnk…..élesztőt
Télen náthásak vagyunk, vagy influenzásak, és a legelfogadottabb szer amivel próbáljuk erősíteni a yeastszervezetünket az a C-vitamin. Szerintem a legtöbben furcsán néznének arra aki azt tanácsolná: télen szedjünk élesztőt. Pedig….
A táplálkozási célú élesztő egy szupertápanyag. B-vitamin, króm, aminosavak, ásványi anyagok és vitaminok , magas  foszfortartalom. Kétféle forrásból juthatunk hozzá: a sörfőzés mellékterméke a sörélesztő, vagy ha speciálisan étkezési célra termelik az élesztőgombát tejsavófehérjén, melaszon, vagy fapépen. A táplálkozási élesztő magas fehérjetartalmú és  nagy energiájú élelmiszer.  Széles körben használják fitneszrajongók  fehérje italba keverve, gyakran kombinációban (fehérje por, gyümölcslé és / vagy gyümölcs). Nem sportolók is használják  mint egy természetes “pick-me-up” (energetizáló) élelmiszert.
Van-e neki gyógyhatása
Ezt természetesen direkt nem tudjuk kijelenteni, de azért a sok jótékony anyagnak így együtt lehet valamilyen hatékonysága.
Vagyis… 116 egészséges résztvevőt  -akiket nem oltottak be szezonális influenza ellen- véletlenszerűen két csoportra osztottak.  58-an három hónapig napi 500mg élesztőt szedtek, míg a másik 58 placebót kapott. A kutatást természetesen az influenza szezon közepén  januártól -márciusig végezték.
A résztvevők naplót vezettek tüneteikről, beleértve a fejfájást, általános fájdalmakat, fáradtságot, gyengeséget, orrdugulást, orrfolyást, torokfájást, köhögést, rekedtséget, mellkasi fájdalmat, hidegrázást, lázat, vagy egyéb tüneteket. Valamint a kutatás kiinduláskor, a 6. héten  és a  12. héten vizsgálatokat is végeztek rajtuk.
A 12 hét alatt az élesztő csoportban szignifikánsan ritkábban fordultak elő  a nátha vagy  influenza-szerű tünetek, vagy jelentősen rövidebb ideig tartottak  összehasonlítva a placebo csoporttal.
A felhasznált étkezési célú élesztő ebben az esetben magas rost, ásványi anyag,  B-vitamin és antioxidáns tartalmú  Saccharomyces cerevisiae-vel készült élesztő volt.
Télen tehát ne hagyjuk ki a műzliből/salátaöntetből, szószból  a gyógyító élesztőt (pelyhet)  se ! Ebben az esetben még a mennyiség sem jelent akadályt!