A Massachusetts General Hospital Összehasonlító Orvostudományi Központjának kutatói arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják, mennyire közeli tud lenni a kapcsolat az ember és társa, a kutya között, megközelíti-e a szülő – gyermek kapcsolatot.

“Több ezt megelőző kutatás kimutatta, hogy az oxitocin koncentrációja, amely szerepet játszik a párkapcsolatban és az anyai kötődésben, megemelkedik a kutyával való játékot vagy foglalkozást követően. Az új agyi képalkotó technika lehetőséget nyújtott nekünk arra, hogy megértsünk valamit ennek az izgalmas kapcsolatnak a neurobiológiai alapjaiból” – mondta Lorri Palley.

Hogy összehasonlíthassák az ember-kutya kötődést az anya-gyermek kapcsolattal, olyan nőket kerestek, akiknek saját gyermekük és saját kutyájuk is van. (A gyermeknek 2 és 10 év közöttinek kellett lennie, a kutyának pedig már legalább két éve a családdal kellett élnie.)

A kutatás két részből állt. Az első szakaszban meglátogatták a résztvevőket otthonukban, kérdőíveket töltettek ki egyebek között a résztvevők kapcsolatáról a gyerekkel és a kutyával, és a kutatók le is fényképezték mindkettőjüket.

A kutatás második szakaszában a kísérleti személyek funkcionális mágneses rezonanciás készülékben feküdtek, miközben gyerekeket és kutyákat ábrázoló fényképeket mutattak nekik, váltogatva a saját gyermekükről és kutyájukról készült képeket idegenekével. A következő agyterületeket figyelték: érzelmek, jutalmazás, kapcsolat, vizuális feldolgozás, társas interakció, és valamennyi megnövekedett aktivitást mutatott, amikor a ‘saját gyerek’ és ‘a saját kutya’ képre került sor.

Ami a különbségeket illeti: volt olyan, a kapcsolatépítésben szereplő terület, amely csak a saját gyermek képére aktiválódott (substantia nigra/ventrális tegmentális régió), de akadt olyan is (fusiform gyrus, amelynek az arcfelismerésben van szerepe), amelyik a ‘saját kutya’ képre válaszolt nagyobb aktivitással. A kutatók szerint ez utóbbi azt jelentheti, hogy az ember-állat komunikációban inkább a vizuális, mint a verbális jelekre támaszkodunk

“Bár ez egy kis kutatás volt, ami lehet, hogy nem vonatkoztatható más emberekre, arra azért lehet következtetni belőle, hogy létezik egy közös agyi hálózat, amely a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában játszik szerepet – ez aktiválódott, amikor az anyák akár a gyermekük, akár a kutyájuk képét nézték.”

Forrsá:fuggetlen.hu