Ki gondolná azt hogy ez egy érdekes gyógynövény, legalábbis a történetét tekintve . Ha  körülnézünk szinte az egész világon megtaláljuk és vagy azt mondják róla invazív gyom, vagy elismerik etnobotanikai megfigyeléseken alapuló használatát.

Ha a történetét kezdjük vizsgálni ugyanúgy megtaláljuk az Ayurvédában  mint az ausztrál őslakosság eszköztárában. A világ másik oldalán Amerikában is úgy aposztrofálják mint az indián őslakosság régtől fogva ismert gyógynövényét.

A botanikai név eredetén is vitatkozni lehet. Honnan származik a Marrubium elnevezés?

Már a rómaiaik nagyra értékelték gyógyító tulajdonságait és a latin név talán egy ősi olasz város nevéből származik: Maria urbs, vagy mások szerint a héber marrob (keserű lé) az eredet, hiszen egyike volt az öt keserű gyógynövénynek amelyet a zsidók Húsvétkor hagyományosan fogyasztottak.

Az egyiptomi papok több névvel is illették: Hórus magja, a Bika vére, vagy  a Csillagok szeme.

A furcsaságok itt még nem érnek véget: használták ördögűzésre, növényi mérgek ellen készült keverékben,  kígyómarás ellen,  a szent tömjén védelmére mint  mágia elleni szert. És akkor a gyógyításról még szót sem ejtettünk.

Pár évszázaddal később pedig 1989-ben a tapasztalatokon alapuló használat ellenére az amerikai Food and Drug Administration ( FDA ) betiltotta a pemetefű tartalmú  köhögés elleni cseppeket mert úgy találta kevés a bizonyíték amely alátámasztaná hatékonyságát. Nem tudom! Az egész világ talán mégsem tévedhet.

Vagy inkább mondjam azt egész Európa mégsem tévedhet? Ugyanis Európa szinte minden országában használják a pemetefüvet önmagában vagy keverékekben és teszik ezt már jó ideje ,mint az írásos dokumentumok bizonyítják.

Akiket idézhetünk mint korai forrást:

– Dioskorides – adják a köhögéstől  szenvedőknek hogy kitisztítsa a nyálkát

-Paracelsus- szerint a tüdő gyógyszere

-Lonicerus a neves 16. századi orvos és botanikus szerint- emenagogum, expectorans és diureticum

-Hildegard von Bingen-köhögés ellen ajánlja

A pemetefűnek volt tehát irodalma bőven  -az idézettnél sokkal bővebben- olyan is amelyik nem a mágiához és a hiedelmekhez kötődött. Mit tehetett hát az Európai Gyógyszerügynökség ( EMA ): megpróbálta áttekinteni az összes fellelhetőt és levonni belőlük a levonható  józan következtetést.

A gyógyszerkönyvek és a fitoterápiával foglalkozó standard tankönyvek alapján a Marrubii herba teljesíti a 2004/24 EK irányelv követelményét  amely kimondja: ha fellelhető legalább 30 éves dokumentált felhasználás, a növény hagyományos növényi gyógyszernek minősíthető.

A hiedelmek és mágia világától tehát eljutottunk egy nagyon is valóságos valamihez az Európai gyógyszerkönyvhöz. A Magyar gyógyszerkönyvekben pedig már 1940 (IV. Magyar Gyógyszerkönyv) óta szerepel, és azóta is mindegyikben.

Marrubium vulgar/ Marrubium album vagy közönséges orvosi pemetefű. A teljes virágzásban levő növénynek a legnagyobb a hatóanyag tartalma, ezért drog a szárított virágzó növényből készül, kellemes illatú, aromás kesernyés ízű.

Fő összetevői egy 2006-os részletes elemzés szerint

-Nyomokban illó olajok (0,05-0,06%): monoterpének, mint a kámfor, p-cymol, fenchene, lomonene, alfa-pinén, szabinén, és delta-terpinolén

-Labdán-típusú diterpének mint a marrubiin 0.12-1%) , prekursora a  pre-marrubiin (0.13%),és a többiek marrubenol, a labdán-hemiacetale, marrubiol, peregrinol és vulgarol

-Tanninok (akár 7% )és  hydroxylcynamic sav-származékok, pl. g. acteoside, chorogenic sav, kávésav, 1-caffeoylquinic sav  cryptochlorogenic sav,

-Flavonoidok :apigenin, luteolin, quercetin, chrysoeriol, vicenin II, vitexin lactoylflavones, luteolin-7-lactate, apigenin-7-lactate

-Nitrogén tartalmú vegyületek: 0.2% choline és 0.3% betonicine

-Ásványi anyagok különösen kálium-sók

A keserű ízért a marrubiin felelős amely a friss növényben leginkább a fiatal levelekben és rügyekben található.

Sok-sok azonosított anyag, mert ha már beemelünk valamit az Európai gyógyszerkönyvbe a tapasztalatokon alapuló népi gyógyászati használaton kívűl  valami tudományos ismeretnek is kell a háttérben állnia. Az Európai Gyógyszerkönyv tehát mint fő hatóanyagot a marrubiint jelöli meg és ennek mennyiségét kéri számon a forgalomban levő szárított termékben : minimum 0,7%.

Mire használatos

-köptetőként meghűléssel kapcsolatos légzőszervi betegségek  esetén, száraz köhögés, légúti hurutok, akut bronchitisz, aszthma,szamárköhögés,tuberkulózis

-hagyományos népi megfigyelésen alapuló hatása hogy támogatja a gyomor és a bél funkcióit  emésztési panaszok, puffadás, teltségérzet esetén, epehajtó. Nagy adagban hashajtó .

-és még egy hagyományos hatása:átmeneti étvágytalanság esetén étvágygerjesztőként működik

Ha kicsit jobban körülnézünk a leírások még  jó néhány hatást tulajdonítanak neki :izzasztó , görcsoldó,vizelethajtó, gyomorerősítő, féregűző, fájdalomcsillapító. Mediterrán területeken az orvosi pemetefüvet a légúti és emésztőszervi panaszok mellett gyakran vérnyomáscsökkentőként és szívritmus szabályozóként is használják. Néhány kísérlet bizonyította ezeket a népi megfigyelésen alapuló hatásokat, a kivonat állatokon javította a mért paramétereket és kifejezetten antihipertenzív hatást mutatott. Ideges szívpanaszok esetén Crataegus tinktúrával kombinálva pszichés eredetű szívdobogással járó extraszisztolés tünetek mérséklésére és megszüntetésére ajánlják.

Mexikóban a drogot tradícionálisan vércukorszint csökknetésére is alkalmazzák. A hatás igazolására 12 antidiabetikumként használatos gyógynövényt vizsgáltak és a pemetefű a második legjobb eredmény mutatta. Ez alátámasztotta ezt a népi megfigyelésen alapuló indikációt is.

Meghűlés esetén már akkor el kell kezdeni használni mikor elkezdődik a szúrós kaparó érzés  a  torokban, és a cseppet sem kellemes „orrfacsarás” (vagy minek is nevezzem)  mielőtt épp kitörne a nátha.

Dohányosok kínzó köhögésére martilapuval orvosi zilizzel izsóppal kombinálva használható.

Ajánlott adagolása: 1-2 gramm szárított aprított  növényi részt 250ml forrásban levő vízzel leöntünk és állni hagyjuk. Naponta 3x

És van nekünk magyaroknak egy „ősidők” óta használt pemetefüves szerünk: a Pemetefű cukorka.

Gondolná-e valaki hogy annak idején egy ilyen címzésű levél célba ért: Herrn Pemete Fű Czukor (Ungarn)

A Magyar Posta intelligenciájára vall, hogy ezt a levelet helyesen kézbesítette. Ugyanis Békéscsabára továbbította Réthy Béla kollégánkhoz, aki pemetefűcukor néven forgalomba hozott cukorkáiról már akkor országszerte híres volt.” /Dr. Varságh Zoltán: Vidám esetek Aesculap birodalmából Budapest, 1925 Amatőr példány/

Szóval mi is volt ez a cukor amiről Herrn Pemete Fű Czukor, alias Réthy Béla gyógyszerész a nevét kapta?

A cukorkák készítésével eredetileg a gyógyszerészek foglalkoztak. Réthy Béla (1862-1935) volt Magyarországon az első, aki laboratóriumát gyárméretűvé fejlesztette. Híressé vált pemetefű cukorkáját 1892-ben kezdte készíteni. Ekkor vette bérbe a Békéscsaba főterén lévő „Sas” patikát. Első címkéül használt, csokoládé színű védjegyét 1895. március 10-én délelőtt 9 órakor lajstromoztatta az Aradi Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az 1899-ben bejegyzett, többszínnyomású változat öt évtizeden keresztül díszítette a dobozokat. A cukorka első sikerét a millenniumi kiállításon aratta. Készítőjét elismerő oklevéllel jutalmazták. A pemetefű cukorka hamarosan háttérbe szorította a korábban divatos import gyógycukorkákat. Népszerű volt az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén. Abbáziában, 1910 táján történt: Réthy Béla egy padon üldögélt és erősen köhécselt. Odalépett hozzá egy úr, és megkínálta Réthy-féle pemetefű cukorkával, mondván:
– Ezt próbálja meg, biztosan segít.
Szinte példa nélküli az édességiparban, hogy a köhögéscsillapító cukorka évtizedeken keresztül megőrizte hegemóniáját, és idővel népszerűsége egyre nőtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy a viszonteladók 33% engedményt kaptak, a fogyasztóknak pedig kívánságra postán (bérmentve) is küldtek a cukorkából. Réthyék éltek a reklám kínálta lehetőségekkel. Számolócédulák ezreit küldték a patikákba és a vegyeskereskedésekbe. Hirdetéseik közül néhányra még emlékeznek az idősebbek.
Az első világháború után a patika mögött felépült a gyár. Gyógyszereket, kb. 300-féle cukorkát és háztartás-vegyipari termékeket gyártottak. Rendszeresen szállítottak külföldre is. Az 1920-as években az alapító munkáját gyógyszerész és vegyész képzettségű gyermekei folytatták. A gyárat 1949-ben államosították és megszüntették.

Forrás:torzsasztal.com

Szóval  a pemetefű cukor hírnevet szerzett készítőjének, tényleg elképzelhető az akkori posta intelligenciája a címzést illetően, és tényleg még ma is ott van a polcokon a Pemetefű cukor bár összetétele nem azonos az eredetivel mivel a pemetefű-cukorka lelkének számító ízesítők összetételét csak a családtagok ismerték, halálukkal az is sírba szállt. A gyógynövényből készült cukorkára talán még a hungarikum jelző is illene?

A szezon minden esetre közeleg, megfázás vagy köhögés esetén jusson eszünkbe ez a gyógynövény. Vagy próbálkozzunk cukorka, szirup  és sörkészítéssel , számos recept található az interneten.

Figyelmeztetés: gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott. Olyan betegek akik aktív gyomorfekélyben szenvednek , epekő és bármely más epebetegségek esetén konzultáljon orvossal.

Forrás: ema.europa.eu ,   Gyógyszerészet 2008 május