Mérgező növények a környezetünkben

Magyarországon évente kb. 250 mérgezés történik növényekkel, túlnyomó többségben 1-4 éves gyerekekkel. Tudjuk, hogy a gyerekek nagyon kíváncsiak, s f?leg ebben a korban hajlamosak mindent a szájukba venni, így számtalan veszély leselkedik rájuk. Érdemes minél el?bb megtanítani azt, hogy a színes, mutatós virágokat, bogyókat ne érintsék meg, és ne vegyék a szájukba, mert az problémát okozhat.

Kisgyermekes családoknál ajánlott a mérgez? díszcserjék és dísznövények kertbe ültetésének vagy lakásban tartásának mell?zése. Ajánlott a kertet, lakást körbejárni, beazonosítani a mérgez? növényeket, s minden eshet?séggel számolva nem árt megtudni a növények pontos tudományos nevét. Ha a növény a kertb?l nem távolítható el, az elérhet? magasságban található tetszet?s bogyókat mindenféleképpen érdemes eltávolítani vagy a növényt ideiglenesen elkeríteni.

A növények hatóanyagtartalma napszaktól és évszaktól függ?en változhat. A növények toxikus anyagai egy-egy növényben sem egyenletesen találhatóak meg, hanem változó mennyiségben termel?dnek. Ez az oka, hogy bizonyos növények egyik része veszélytelen, s?t ehet? (pl. burgonya, rebarbara, fekete áfonya), másik része viszont mérgez?. Egyes vadon term? (pl. medvetalp, kutyatejfélék) vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása igen súlyos b?relváltozásokat okozhat, tehát nemcsak az orális mérgezésnek lehet jelent?sege.

Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a b?rét (arcán, kezén) az esetleges irritáló hatás miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy mikor és mennyit fogyaszthatott. A mérgez? hatására vonatkozóan hívjuk a Mérgezés SOS-t, ahol a mérgezés súlyosságára, s a további teend?kre vonatkozóan tanácsot kaphatunk. (Információszolgáltatás akut mérgezés esetén: (+36-80) 201-199 )

Mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére, els?segély szinten aktív szén adása lehetséges. Növényi mérgezés esetén tej adása ellenjavallt. A tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának és/vagy felszívódásának el?segítésével el?re nem látható módon er?sítheti a méreghatást. Hánytatás kisgyermekek esetében az esetleges komplikációk miatt nem javasolt. Kórházi ellátásban többnyire gyomormosás az els?dlegesen alkalmazott eljárás, ezt követ?en tüneti kezelés.

MÉRGEZ? SZOBANÖVÉNYEK

Szobanövények közül a filodendron, Dieffenbachia, Zamioculcas, fikusz, kroton, leander és az angyaltrombita levelének, virágjának fogyasztása fordul el? gyakran. Utóbbi kett? veszélyesebbnek számít. A filodendron, Diffenbachia és Zamioculcas kalcium-oxalátból álló t?ket és egyéb szövetizgató fehérjéket tartalmaz, amik nyálkahártya és b?rirritációt okoznak. A növények levelének rágcsálása bizsergést, fájdalmat, duzzadást válthat ki a szájban, ami kezelés nélküli is elmúlik, de hideg folyadék, fájdalom-csillapítók segíthetnek. Nagy mennyiség fogyasztása, mely kórházi ellátást igényelhet, ritkán fordul el?.

A kroton (Codiaeum variegatum) és a fikusz (Ficus sp.) tejnedve b?rirritáló hatású, melyet b?rre kerülés esetén b? vízzel le kell mosni. Lenyelve hányást, hasmenést okozhatnak.

A leander (Nerium oleander) és az angyaltrombita (Brugmansia sp.) többnyire szabadban tartott cserepes növény, júliustól szeptemberig virágzik. Mérgezést a levél, virág vagy mag elfogyasztása okozhat. A leander hányást, hasmenést, verejtékezést, görcsöket, szívritmuszavart okozhat, az angyaltrombita fogyasztása (a csattanó maszlaghoz hasonlóan) izgatottságot, szomjúságot, szapora légzést, hallucinációt válthat ki.

VESZÉLYES KERTI NÖVÉNYEK

A tiszafa (Taxus baccata) minden része rendkívül mérgez? kivéve piros, húsos magköpenyét. Gyermekeknél egy magokat is tartalmazó összerágott „bogyó” orvosi ellátás hiányában végzetes lehet. A tünetek gyakran a bevételt?l számított 12 óra múlva jelentkeznek, s el?fordul, hogy hányás, hasfájás megjelenése nélkül hirtelen jelentkeznek a súlyos szívtünetek. Fogyasztása mindenképpen kórházi megfigyelést igényel.

A májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) minden része mérgez?, gyerekek számára különösen a növény virága és ?sszel megjelen? piros bogyója lehet vonzó. Szintén szívre ható méreganyagot tartalmaz.

Veszélyes kerti növény a borostyán (Hedera helix), bogyójának fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, sápadtságot, skarlátszer? kiütést, súlyos esetben görcsöket vált ki.

A csattanó maszlag (Datura stramonium) és az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) látványos gyomnövények. A maszlag az angyaltrombitához hasonló tüneteket okoz, az alkörmös tartós hányást, hasmenést, csalánkiütést, görcsöket, szívritmuszavart. Kisgyermekek esetében már néhány bogyójának elfogyasztása is igen veszélyes lehet.

Dísznövényként ültetik a ricinust (Ricinus communis), melynek babra emlékeztet? magja rendkívül mérgez?. Kisgyermeknél 1-3 mag elfogyasztása életveszélyes. A mérgezés tünetei, mint hideg verejtékezés, véres hányás, vizes hasmenés, bélgörcsök, néha csak napok múlva jelentkeznek, vese és májkárosító hatásra is lehet számítani.

A fagyallal (Ligustrum vulgare) és a csíkos kecskerágóval (Euonymus europeus) parkban, erd?ben sétálva találkozhatunk. F?ként a bogyók és a levelek okoznak gyerekeknél súlyos mérgezést. A fehér fagyöngy (Viscum album) levele, hajtása és ragacsos álbogyói is mérgez?ek, a növény hasi fájdalmat, hasmenést okozhat, a szívm?ködésre és a légzésre van hatással.

A magyal (Ilex aquifolium) bogyóinak fogyasztása súlyos gyomor és bélhurutot okoz, szívritmuszavar és vesekárosodás is el?fordulhat.

Kerülni kell kirándulás során a kutytejféléket. A farkaskutyatejben (Euphorbia cyparissias) található igen keser? íz?, fehér tejnedv mérgez?, küls?leg b?r és nyálkahártya-gyulladást, szembe kerülve köt?hártya-gyulladást, lenyelve gyomor és bélpanaszokat, görcsöt, szédülést, ájulást okozhat. A tejnedv keser? íze miatt a súlyos mérgezés viszonylag ritka.

GYENGÉN MÉRGEZ? NÖVÉNYEK

A t?ztövis (Pyracantha coccinea) kedvelt, örökzöld narancsszín? vagy sárga bogyójú díszcserje. Magjaiban csekély mennyiség? ciánglikozid található, mely általában csak gyomor és bélpanaszokat okoz. A madárbirs (Cotoneaster sp.) fajok a t?ztövishez hasonló hatással rendelkeznek. A fekete bodza (Sambucus nigra) nyersen hányást, hasmenést, az éretlen bogyók gyomor- és bélgyulladást okozhatnak. F?zéssel a méreganyag hatástalanná válik.

A hóbogyó (Symphoricarpus sp.) fogyasztása hányást, hasfájást okozhat.

Forrás: OKBI.hu Országos Kémiai Biztonsági Intézet