Mennyi vízre van szüksége? Bízza ősi agyterületére…

water glass

Nyugodtan hagyja figyelmen kívül a napi 8 pohár víz ajánlását: az agyunk magától meghatározza, mikor van szükségünk vízre – áll egy ausztrál tanulmányban, amely a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban jelent meg.

A világon el?ször a melbourne-i Florey Idegtudományi Intézetben megnézték MRI-vel, mi megy végbe az emberi agyban, amikor az ember szomját oltja, illetve amikor többet iszik, mint amennyi szükséges.
Az MRI felvétel azt mutatja, hogy az agyunk leállítja a nyelési reflexet, ha már eleget ittunk, úgyhogy er?ltetnünk kell az ivást, ha már elég volt, mondja Dr. Michael Farrell, az intézet munkatársa.
Ez egy biológiai mechanizmus, ami az agyunk meglehet?sen ?si részében található, arra való, hogy megakadályozza a túl sok vízivást.”
„Ha jóval több vizet iszunk, mint amennyit kívánunk, ezt a mechanizmust akarjuk legy?zni.”
Az egészségünk érdekében azt szokták ajánlani, hogy napi két liter – 8 pohár – vizet kell meginnunk, noha erre nagyon kevés a tapasztalati bizonyíték, mondja Farell.
Valójában, a rendelkezésünkre álló bizonyíték amellett tanúskodik, hogy pontosan annyit szoktunk inni, amennyire szükségünk van.
Túl sok vizet általában nem szoktunk inni. Ha megpróbáljuk, eléggé nehezünkre esik.”
A kísérletben, amit végeztek, 19 résztvev? meleg szobában, szobakerékpáron biciklizett. Egy óra múlva megmérték a vízveszteségüket: körülbelül 1%-át veszítették el a testsúlyuknak a verejtékezéssel. Miután leh?ltek, és szomjasnak érezték magukat, a résztvev?ket MRI készülékbe helyezték, és egy csövön át vizet vezettek a szájukba. Majd – már az MRI készüléken kívül – annyi vizet ihattak, amennyit kívántak.
Amikor már egyáltalán nem voltak szomjasak, megkérték ?ket, igyanak tovább. Ezzel több vizet fogyasztottak, mint ami a verejtékezéssel elvesztett víz pótlására szolgált.
Ekkor visszahelyezték a kísérlet résztvev?it a szkennerbe, újra a szájukba adták a vízbevezet? csövet, és arra kérték ?ket, szívjanak egy-egy korty vizet.
Az el?z? alkalommal ellentétben (amikor kellemes érzés volt oltani a szomjukat), most kellemetlen érzés volt er?ltetni a vízivást.
El?z? alkalommal a motoros (mozgási) kéreg, amelyik szabályozza a nyelést, növelte az aktivitását. Második alkalommal az agy több területén növekedett meg az aktivitás, többek között a nyelést meggátló – PAG – agyterületen is.
„Értelmezésünk szerint a PAG és az amigdala üzenetet küldenek a nyelés-reflex kapcsolónak, hogy megakadályozzák a bekapcsolását. Következésképpen, a motoros kéregnek a szokottnál er?sebb szignált kell küldenie a nyelés bekapcsolásához.”
Ez okozza a kellemetlen érzést.
„Az az általános benyomásunk, hogy az agyunk koordinálja az ivást úgy, hogy a szervezetünk vízháztartása egyensúlyban legyen.”

forrás: fuggetlen.hu