Nyugodtan hagyja figyelmen kívül a napi 8 pohár víz ajánlását: az agyunk magától meghatározza, mikor van szükségünk vízre – áll egy ausztrál tanulmányban, amely a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban jelent meg.

A világon először a melbourne-i Florey Idegtudományi Intézetben megnézték MRI-vel, mi megy végbe az emberi agyban, amikor az ember szomját oltja, illetve amikor többet iszik, mint amennyi szükséges.
Az MRI felvétel azt mutatja, hogy az agyunk leállítja a nyelési reflexet, ha már eleget ittunk, úgyhogy erőltetnünk kell az ivást, ha már elég volt, mondja Dr. Michael Farrell, az intézet munkatársa.
„Ez egy biológiai mechanizmus, ami az agyunk meglehetősen ősi részében található, arra való, hogy megakadályozza a túl sok vízivást.”
„Ha jóval több vizet iszunk, mint amennyit kívánunk, ezt a mechanizmust akarjuk legyőzni.”
Az egészségünk érdekében azt szokták ajánlani, hogy napi két liter – 8 pohár – vizet kell meginnunk, noha erre nagyon kevés a tapasztalati bizonyíték, mondja Farell.
Valójában, a rendelkezésünkre álló bizonyíték amellett tanúskodik, hogy pontosan annyit szoktunk inni, amennyire szükségünk van.
„Túl sok vizet általában nem szoktunk inni. Ha megpróbáljuk, eléggé nehezünkre esik.”
A kísérletben, amit végeztek, 19 résztvevő meleg szobában, szobakerékpáron biciklizett. Egy óra múlva megmérték a vízveszteségüket: körülbelül 1%-át veszítették el a testsúlyuknak a verejtékezéssel. Miután lehűltek, és szomjasnak érezték magukat, a résztvevőket MRI készülékbe helyezték, és egy csövön át vizet vezettek a szájukba. Majd – már az MRI készüléken kívül – annyi vizet ihattak, amennyit kívántak.
Amikor már egyáltalán nem voltak szomjasak, megkérték őket, igyanak tovább. Ezzel több vizet fogyasztottak, mint ami a verejtékezéssel elvesztett víz pótlására szolgált.
Ekkor visszahelyezték a kísérlet résztvevőit a szkennerbe, újra a szájukba adták a vízbevezető csövet, és arra kérték őket, szívjanak egy-egy korty vizet.
Az előző alkalommal ellentétben (amikor kellemes érzés volt oltani a szomjukat), most kellemetlen érzés volt erőltetni a vízivást.
Előző alkalommal a motoros (mozgási) kéreg, amelyik szabályozza a nyelést, növelte az aktivitását. Második alkalommal az agy több területén növekedett meg az aktivitás, többek között a nyelést meggátló – PAG – agyterületen is.
„Értelmezésünk szerint a PAG és az amigdala üzenetet küldenek a nyelés-reflex kapcsolónak, hogy megakadályozzák a bekapcsolását. Következésképpen, a motoros kéregnek a szokottnál erősebb szignált kell küldenie a nyelés bekapcsolásához.”
Ez okozza a kellemetlen érzést.
„Az az általános benyomásunk, hogy az agyunk koordinálja az ivást úgy, hogy a szervezetünk vízháztartása egyensúlyban legyen.”

forrás: fuggetlen.hu